Amikor eljön a pillanat, hogy egy cég vagy egy önkormányzat új autót szerez be, érdemes megfontolni, hogy a hagyományos, belső égésű motorral meghajtott jármű helyett más alternatívát keressen. Több érv is szól a környezetkímélő járművek mellett.
Egyrészt lényegesen kevesebb szennyezőanyagot bocsátanak ki, mérsékelve így a magyar települések szmogterhelését, másrészt hatékonyságukban már most versenyképesebbek a robbanómotoros autóknál. Illetve a zajszennyezettségük is lényegesen alacsonyabb a belső égésű meghajtású gépjárművekhez képest. Üzemanyag költségük lényegesen olcsóbb, mint a robbanómotoros járműveké, hiszen az elektromos hajtás egyáltalán nem, a hibrid meghajtás pedig lényegesen kevesebb üzemanyag elégetését jelenti.
Ráadásul mind a hibrid, mind az elektromos autók kevesebb forgó-kopó alkatrészt tartalmaznak és a szervizköltségeik is alacsonyabbak a robbanómotoros társaiknál. De mi a különbség a hibrid és az elektromos között, és melyiket, kinek érdemes választani?
A villanyautóról ugyan a legtöbbünknek valószínűleg Elon Musk Teslája jut eszünkbe, de a valóságban a technológia immáron több mint 130 éves: az első tisztán elektromos hajtású autót az angol Thomas Parker fejlesztette ki. A gondolat egyszerű, a kőolajszármazékokat használó robbanómotorok helyett a tiszta, csendes elektromos motorral hajtják meg a gépjárművet. Persze az elmúlt évtizedekben több különféle elektromos autótípust fejlesztettek ki a gyártók.
A legtöbbünk számára a legismertebb kategória a tisztán elektromos autó, amelyet egy nagy teljesítményű akkumulátor táplál. Ezek mindegyike külső forrásból tölthető és fékezéskor, vagy lejtmenetben visszatáplálja a mozgási energiából keletkező elektromosságot az akkumulátorba – ez az úgynevezett rekuperációs fékezés.
Legismertebb típusok ebben a kategóriában a Nissan LEAF vagy a Tesla, de most már szinte a legtöbb nagy gyártónál elérhető tisztán elektromos autó: így az Volkswagen e-Up, illetve e-Golf, Renault Zoe, Hyundai Ioniq, illetve Kona, BMW i3, Smartnál az EQ család, és már csatlakozik ehhez a széles kínálathoz az Opel és a Peugeot is. A luxus autókat kedvelők részére a prémium márkák is csatlakoztak, így már Magyarországon is elérhető az Audinál az e-tron, Mercedesnél az EQC, valamint a Jaguár I-Pace és a Volvo XC40. A 2010 utáni típusok mindegyike képes a villámtöltésre, és a hatótávjuk kivétel nélkül meghaladja a 100 kilométert, sőt egyes típusoknál már a 600 kilométert is elérheti.
A tisztán elektromos autók a hazai céges és önkormányzati flották jelentős részében azonnal bevezethetők a telematikai elemzések szerint, ugyanis az ilyen járművek csaknem háromnegyede nem tesz meg napi 30-50 kilométernél többet. Nem elhanyagolható körülmény az sem, hogy ezek az autók megkaphatják a zöld rendszámot, amely ingyenes parkolási lehetőséget jelent Budapesten és több vidéki városban is.
A fosszilis erőforrást ez a típus nem közvetlen mozgási energiává alakítja át, hanem elektromos áram termelésére használja. Ennek teljesítménye elég lehet normál üzemű használatra is, de arra is akad példa, amikor csak limitált sebességgel, a következő töltőig való eljutásra elegendő.
Az Opel és a BMW is dobott piacra ilyen járművet, az előbbi az Amperában, az utóbbi az i3 REX-ben alkalmazza ezt a hajtást. Ezek a típusok a tisztán elektromos hajtással 80-150 kilométer megtételére képesek, üzemanyagként pedig benzint vagy gázolajat is tankolnunk kell. Ugyanakkor mindegyikükben alkalmazzák a rekuperációs technológiát. Jellemzően azoknak ajánlható, akik kisebb távolságokat tesznek meg, és otthon, vagy a munkahelyen tölthetik a járművet – ahol az egyébként is órákig áll.
Egyelőre csak érdekesség a hidrogéncellás elektromos autó, amely alapvetően abban különbözik más elektromos hajtású járművektől, hogy az energiát nem az akkumulátorban, hanem hidrogénben tárolják. Ennek elégetésével termeli meg az autó a motor hajtásához szükséges elektromos áramot. Mivel a hidrogén égésénél a melléktermék a tiszta víz, így nem keletkezik károsanyag-kibocsátás.
Az üzemanyagcellás járművek annyiban különböznek a hibrid gépkocsiktól, hogy nem tölthetők otthoni hálózatról, a kisméretű akkumulátort csak az üzemanyagcella tudja tölteni, a fő üzemanyagként használt hidrogén töltésére pedig Magyarországon még nem épült ki a megfelelő infrastruktúra. Ezért egyelőre ezt a típust egyetlen flottába sem ajánlanánk, pedig a technológia nagyon ígéretes, a jelenlegi modellek már 4-500 kilométeres hatótávolsággal üzemelnek.
A hibridekben az elektromos hajtás és a robbanómotorok ereje egyesül. Ezek a járművek automatikusan váltanak a hajtástípusok között, jellemzően mindegyik akkor kapcsol be, amikor a legjobb hatásfokkal képes működni.
Egy elektromos motor ugyanis már alacsony fordulatszámon is hatékony, így a városi forgalomban araszolva az elektromos hajtás összehasonlíthatatlanul olcsóbb. Egy átlagos hibrid autó városi fogyasztása 25 százalékkal alacsonyabb is lehet, mint a robbanómotoros gépjárműveké.
A hibrideknek számos típusa létezik, hiszen ma már szinte minden gyártó portfóliójában szerepelnek. Ezért néhányat emelünk csak ki a típusok közül, méghozzá aszerint csoportosítva, hogy milyen fokú a hibridizáció.
A teljesen hibrid gépkocsi képes akkumulátorról, vagy belsőégésű motorral, vagy mindkét meghajtást egyidejűleg használva közlekedni. Ezek közé a járművek közé sorolhatók a Toyota Prius, a Ford Escape és a Mercury Mariner.
Ahhoz, hogy a jármű csak elektromos hajtással is közlekedhessen, hatékony, nagy kapacitású akkumulátorra van szükség. Az akkumulátor töltését itt teljes egészében a rekuperációs technológia végzi, és a folyamat minden tekintetben automatikus. Ezek a járművek tisztán elektromos hajtással csak 3-6 kilométeres, tehát viszonylag kis távolságokat tudnak megtenni. Mellettük szól viszont, hogy használatuk semmilyen korlátozással nem jár, rendkívül megbízhatók és hatótávolságukat nem korlátozza az akkumulátor teljesítménye.
A hálózatról tölthető, ún. plug-in hibridek jelentik a leginkább egyértelmű átmenetet a két technológia között. Ez a típus nagyobb teljesítményű akkumulátorral rendelkezik a hagyományos hibrideknél és a fő különbség, hogy nem „csak” a rekuperációs technológiával automatikusan, hanem külső áramforrásról is tölthető.
A tisztán elektromos hajtással megtehető hatótávolság modellenként rendkívül különböző, de minden esetben meghaladja a 25 kilométert, egyes gyártók pedig már az 50 kilométeres határt ostromolják. Ez a hatótáv már elég egy átlagos felhasználó napi városi közlekedésének lefedésére. Mivel ezt a távolságot ezek az autók fosszilis üzemanyag elégetése nélkül képesek megtenni, így egy-egy városon belül kipufogógázokkal egyáltalán nem szennyezik a levegőt.
Ugyanakkor a belső égésű motornak köszönhetően egy hosszabb utazásnál az autó egy hagyományos járműhöz hasonlóan használható. Ezért azokban az esetekben érdemes használni, amikor a mindennapi használatban viszonylag kis távolságokat teszünk meg, de évente többször is hosszabb utakra kell indulnunk a járművünkkel.
A plug-in technológia népszerűségének növekedésével mind több gyártó alkalmazza a technológiát, sőt már terepjárókban, kisteherautókban is van elérhető modell ilyen hajtással, mint a Ford Ranger EcoBoost, vagy a Nissan Navarra hibrid modellje.
A mikrohibridek, mint például a Citroen modelljei, vagy a Smart Fortwo, egyedi technológiát használnak az üzemanyagfogyasztás csökkentéséhez. Ez az ún. Start-Stop technológia, amikor üresjáratban a funkció leállítja a belsőégésű motort, utána pedig a másodperc törtrésze alatt újraindítja. Ez különösen azoknál a járműveknél előnyös, amelyek sok időt töltenek el dugóban, vagy a zöld jelzésre várva, a becslések szerint 5-10 százalékkal csökkenthető az üzemanyagfogyasztás ilyen helyzetben.
A hagyományos autóban azonban az indításhoz szükséges elektromos gépek csak akkor működhettek, ha járt a motor. A mikrohibrid autóban villanymotor hajtja meg az elektromos eszközöket, éppen akkor, amikor kell. Ezek az autók ugyanakkor nem tekinthetőek „igazi” hibridnek, hiszen az elektromos motor nem vesz részt a jármű meghajtásában.
Annak a kérdésnek az eldöntésében, hogy melyik típust válasszuk céges autónak, az a legfontosabb, hogy meghatározzuk, hol és milyen célra használjuk majd a gépjárművet.
Ha például csak városi környezetben közlekedünk majd, akkor az elektromos hajtást fontoljuk meg. Ha városban és országúton is használjuk majd a járművet, akkor olyan autót válasszunk, amely képes az urbánus környezetben elektromos, míg a vidéki utakon hagyományos hajtással közlekedni. Például egy önkormányzatnak egy tisztán elektromos hajtású személygépkocsi ideális választás lehet, a költségeket pedig az elektromos autók lízing megoldásával optimalizálhatják, de egy kistelepülésen, ahol elsősorban országúton használják majd a járművet, a nagyobb hatótávolságú hibrid modellekben gondolkodjunk. Vállalkozások számára tartós bérelti konstrukcióban is ajánlott az elektromos autók használata, mivel kiszámítható az üzemetetési díja mellett az adómentesség is döntő tényező lehet .
Az elektromos és a hibrid járművek között ugyanis jelenleg a fogyasztó szempontjából a fő különbség a hatótávolságban van. Ha az elektromos autó mellett döntünk, akkor aszerint is vizsgáljuk meg a kérdést, hogy tudjuk-e majd otthon, vagy a munkahelyünkön tölteni a járművet két használat között, vagy a drágább, de gyorsabb villámtöltés funkcióra lesz szükségünk.
Akárhogyan döntünk is azonban, mindenképpen vegyük figyelembe, hogy mind a hibrid, mind az elektromos járművek esetén a fenntartási költségek - beleértve az üzemanyag költségeket, a szervizköltségeket, parkolási, illetve egyéb díjakat - lényegesebben alacsonyabbak, mint egy hagyományos autó esetén. De a költséghatékonysági szempontok mellett nem lehet elégszer kiemelni, hogy milyen jótékony hatással vannak ezek a járművek a környezetünkre.
Ma Magyarországon az egyik legégetőbb probléma a levegő szennyezettsége. Minden vállalat vagy önkormányzat egyik legfontosabb feladata, hogy saját hatáskörében is mindent megtegyen a lakosság egészségnek és környezetünk épségének megőrzésére. A környezetbarát járműtípusok használata mindkét feladatban óriási előrelépést jelenthet.
A Volkswagen Group a világ legnagyobb autóipari csoportja, melyhez olyan ismert márkanevek tartoznak, mint a Volkswagen, Audi, Skoda, SEAT vagy Porsche. A német autógyár a kiváló autóiról és a folyamatos fejlesztéseiről ismert.
Évente 6-7000 autóipari szabadalmat jegyeztet be, és több, mint 13 milliárd eurót költ a K+F feladataira. Ennek egyik központja a zwickaui gyár, mely 2021-től kizárólag elektromos járműveket gyárt.
A Nissan e-NV200 zéró emissziós elektromos haszongépjármű, amely vállalkozók és magánszemélyek számára kínálja fel a környezetkímélő szállítás lehetőségét. Egyetlen teljes feltöltéssel, optimális körülmények között 300 km-es távolságot is meg tud tenni a 40 kWh-s akkumulátornak köszönhetően. A Nissan e-NV200 modell 2, 5 és 7 üléses konfigurációban is kapható.
Gondoljon bele, hogy soha többet nem kell környezetszennyező gázolajra, benzinre vagy költséges olajcserével bajlódni! Nem álom többé, a 100%-ban elektromos Nissan e-NV200 furgon segítségével nemcsak pénzt spórol, hanem a környezet megóvása érdekében is hatalmas lépést tesz. Az pedig csak hab a tortán, hogy önerő nélkül is elvihető.
Amikor 1969-ben megjelent John Brunner amerikai író „Stand on Zanzibar” című novellája, amelyben – többek között – 2010-re az elektromos autók reneszánszát is megjósolta, még nagyon messze voltunk attól, hogy a mindennapi életben használható elektromos autóink legyenek a belső égésű motorral működő járművek helyett.
Elérhetőségek
