Szentivánéj termeli a legtöbb napenergiát?

2019.06.24.

 

Ma van Szent Iván éjszakája, más néven nyárközép éjszakája, amit június 21-i nyári napfordulótól 3 nap választ el. Ilyenkor a leghosszabbak a nappalok és legrövidebbek az éjszakák. De vajon tényleg ilyenkor termelik a napelemes rendszerek a legtöbb energiát?

 

A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár is.

 

Az idei évben is június 21-én, múlt vasárnap volt a nyári napforduló. Nemcsak Magyarországon, hanem Európában és az egész északi féltekén is ilyenkor a leghosszabbak a nappalok, ami különösen jótékony hatással lehet nem csak a napfény és a hosszú világos esték kedvelőinek kedélyállapotára, hanem a napenergia-rendszerek üzemeltetőinek pénztárcájára is.

 

De miről szól a nyári napforduló? Érdekes tényeket mutatunk be a csillagászati nyár kezdetéről és annak a fotovoltaikus energiához fűződő kapcsolatáról.

 

Visszavonhatatlanul itt a nyár

 

A nyári napforduló idején kezdődik csillagászati értelemben a nyár. Ebben az időben jár a Nap az égbolton megtett látszólagos útján a legmagasabb ponton, ilyenkor a leghosszabb (Magyarországon csaknem 16 órás) a nappal, és a legrövidebb az éjszaka. Ha az utóbbinak a napnyugtától napkeltéig tartó időszakot nevezzük, akkor az éj valamivel több mint 8 óráig tart, sötétség azonban ennél lényegesen rövidebb ideig, nagyjából este háromnegyed 10 és hajnali háromnegyed 4 között van. Június 21. után a nap pályája ereszkedni kezd, a nappalok pedig rövidülnek, igaz, eleinte csak lassan, naponta néhány másodperccel, majd egyre gyorsabban.

 

Tehát nincs olyan időszak az évben, amikor a nap összességében hosszabb ideig sütne, mint ezekben a napokban. Ez különösen a fotovoltaikus rendszerek üzemeltetői számára lehet érdekes. Ilyekor ugyanis tényleg „csúcsra járnak” a napelemes rendszerek, napos időben valóban ilyenkor termelik meg a legtöbb energiát az év folyamán. De az sem jelent nagy gondot, ha felhős az idő: a modern napelem-modulok nagy hatékonyságának köszönhetően a hozam ilyenkor is kellően magas, hogy fedezze a háztartás villamosenergia-szükségletének nagy részét.

 

Meglepő, de igaz: a hűvös idő segíti a napelemes rendszerek csúcsra járatását

 

Miért nem júliusban termelnek a legtöbbet a napelemes rendszerek, amikor az év legmelegebb hónapja van? Nos, statisztikailag az év legmelegebb hónapja az északi féltekén valóban a július. Júliusban tehát sokkal több forró napsütéses napra számíthatunk, mint most, a nyári napforduló időszakában. És hogy miért van ez így? A válasz egyszerű: a júliusi napok már egyre rövidülnek, ami azt jelenti, hogy kevesebb napenergia is érkezik ilyenkor, de ez még mindig több, mint amennyit a földfelszín vissza tud sugározni az űrbe, ennek eredményeként a Föld felszíne, az óceánok és a légkör az északi féltekén tovább melegednek.

 

Érdekes módon azonban a napelemes rendszerek nem ilyenkor termelik a legtöbb energiát. a napelempanelek energiahozamának ugyanis a hűvösebb napok kedveznek.   A solar modulok hatékonysága ugyanis a hőmérséklet emelkedésével nem nő, hanem csökken, a júniusi statisztikailag alacsonyabb hőfokok tehát jótékony hatással vannak a napelemes rendszerek teljesítményére. Egy fotovoltaikus modul magasabb hozamot ér el, ha alacsonyabb a hőmérséklet, feltéve, hogy a nap süt.

 

Az idei júniusra amúgy sem úgy fogunk visszaemlékezni, mint amire a nyári időjárás lett volna a jellemző: az egyik front követte a másikat, sok zápor, zivatar öntözte a földeket, és bár nem volt hideg, kánikulai időjárást eddig nem hozott ez a hónap.

 

Tehát statisztikailag is, és az idén meteorológiailag is igaz: a napelemes rendszerek Magyarországon az idei évben minden bizonnyal ezekben a napokban termelik meg a legtöbb energiát.