A jelenlegi jogszabályi rendelkezések értelmében az úgynevezett szaldó elszámolás szerint, ha az ügyfél és a villamosenergia-kereskedője az elszámolásban megállapodtak, az ügyfél kiszámlázhatja a többlettermelést a villamosenergia-kereskedőjének vagy egyetemes szolgáltatójának, aki elszámolja és kifizeti. Így az ügyfélnek bevétele keletkezik. A betermelt energia miatti bevétel adóköteles, így az ügyfélnek személyi jövedelemadót kell fizetnie fizetni az alapján.

Fontos megjegyezni, hogy az elszámolási időszakon belül a megtermelt energia a fogyasztás nagyságáig (vagyis, amíg a megtermelt és fogyasztott energia megegyezik), a bruttó áramdíjon kerül elszámolásra. Az azon felül termelt többletenergiát a szolgáltató a villamosenergia-vásárlási szerződés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán jogosult elszámolni. Az áramdíjak szolgáltatónként eltérnek, így minden esetben a villamosenergia-vásárlási szerződésben foglaltak az irányadók.

Természetesen. Mindez csakis akkor, ha a napelemes rendszer felszerelése után beszerelésre kerül pl. egy elektromos kazán vagy szobánként bárminemű elektromos fűtőberendezés.

Ez minden esetben a választott napelempanel teljesítményétől függ, 1 kWp rendszerméret esetén ez körülbelül 4 vagy 3 db panelt jelent.

Számtalan tényezőt kell szemügyre venni, többek között függ a fogyasztástól, a telepítés körülményeitől (tetőtájolás, árnyékoltság), a telepített rendszer méretétől, de általánosságban 8-15 év alatt megtérülhet a befektetés.

A napelemek direkt napsütésben, derékszögű beesési szögben és alacsony hőfokon működnek a legjobban, azonban felhős időben is termelnek. Mivel a napelemek az idő nagy részében részterhelésen működnek, a mai technológiák kifejezetten nagy figyelmet szentelnek az ezen tartományban lévő optimális üzemeltetésre.

A napelemes rendszer telepítéséhez szükség van a helyi hálózati szolgáltató írásbeli engedélyére. Ebben az esetben mellékelni kell a tervezett napelemes rendszer konkrét tervezetét, műszaki adatait és dokumentációit. Egy másik feltétel, hogy a villamosenergia-hálózat alkalmas legyen a termelt villamos energia fogadására. Ezen engedélyezési folyamatot mi teljesen átvállaljuk ügyfeleinktől (erre irányuló meghatalmazás alapján) és az engedélyeztetés folyamatáról teljes körű, naprakész tájékoztatást adunk. Kiemeljük, hogy ha a mérőhely vagy villamosenergia-hálózat korszerűsítése szükséges, akkor ezen feladat elvégeztetése és a kapcsolódó költségek az ügyfelet terhelik. Műemlékvédelem alatt álló épület esetében és társasházaknál külön engedélyekre is szükség van. Ezen engedélyek megszerzése az ügyfél feladata.

Magyarországon 1 kW-os napelem rendszerrel számolva ez az érték, alapul véve a már meglévő napelemes rendszerek adatait, 1050 és 1250 kilowattóra között van évente. Ugyanakkor ezt az adatot nagyban befolyásolja a tető tájolása, dőlésszöge és a földrajzi helyzet, tetőárnyékoltság is. Leghatékonyabb a déli tájolású telepítéssel érhető el.

Napelemrendszerek esetében beszélhetünk szigetszerű működésű és hálózat párhuzamos üzem működésű napelemrendszerről.

Szigetszerű működésű napelemrendszer esetén a megtermelt többletenergia akkumulátoron kerül tárolásra. Amennyiben napelemünk éppen nem termel (például borús időben, éjszaka, stb.), akkor a szükséges energia az akkumulátorról kerül felhasználásra akkora mértékben, amekkora mennyiségben az akkumulátoron tárolásra került.

Hálózat párhuzamos üzem esetén a megtermelt többletenergia (ami nem kerül azonnal felhasználásra) a hálózatba kerül betáplálásra, míg olyan esetben, mikor a napelem nem termel, az energiát a hálózatról vételezi az ügyfél. Ilyen esetben kétirányú mérőóra szükséges, az elszámolás pedig a jogszabályi feltételek szerint történik. A jelenleg piacon kapható napelemes rendszerek többsége ebbe a kategóriába tartozik, tehát hálózat párhuzamos üzemű.

Hálózatos napelem esetében ezért érdemes éves elszámoltatású szerződést kötni a szolgáltatóval. Így a nyáron megtermelt többlet mennyiséget a szolgáltató átveszi, ezért a téli időszakban nem kell pluszban fizetni a termelés csökkenése miatt.

Sok eset van rá, hogy ezt a két eltérő berendezést összekeverik vagy épp egyenértékűnek hiszik azt. Érdemes tudni, hogy a megújuló energiaforrások közül ennek a két szónak teljesen más a jelentése. Az különbözteti meg leginkább a napkollektort és a napelemet, hogy a napelemes rendszer villamos energiát állít elő, a napkollektor pedig csak vizet melegít.

A napelem rendszer nélkülözhetetlen kellékei közé tartoznak a napelem modulok/panelek, a hozzá tartozó speciális kábelek és csatlakozók, az áramátalakító (más néven inverter), egyéb villamos berendezések, mint például a túlfeszültség védők, kapcsolók, és végül a napelemeket a tetőhöz rögzítő fémszerkezet, az ahhoz tartozó szerelvényeivel.

A napelemes rendszer telepítése során a kivitelezői feladatok és az elosztói engedélyest terhelő feladatok elkülöníthetők egymástól. Az E.ON Energiamegoldások Kft. a kivitelezési feladatokat látja el, és az elosztói engedélyesek felé történő jelzések egységesen történnek valamennyi elosztói engedélyes felé. Az elosztói engedélyesek az üzembe helyezés érdekében a mérőhelyi feladatokat látják el, és esetükben egységes folyamattal kell számolni, ahol esetlegesen az átfutási időkben lehetnek eltérések. Az elosztói engedélyesek feladataira nincs ráhatása az E.ON Energiamegoldások Kft.-nek.

Természetesen. Mindez csakis akkor, ha a napelemes rendszer felszerelése után beszerelésre kerül pl. egy elektromos kazán vagy szobánként bárminemű elektromos fűtőberendezés.