A jelenlegi jogszabályi rendelkezések értelmében az úgynevezett szaldó elszámolás szerint, ha az ügyfél és a villamosenergia-kereskedője az elszámolásban megállapodtak, az ügyfél kiszámlázhatja a többlettermelést a villamosenergia-kereskedőjének vagy egyetemes szolgáltatójának, aki elszámolja és kifizeti. Így az ügyfélnek bevétele keletkezik. A betermelt energia miatti bevétel adóköteles, így az ügyfélnek személyi jövedelemadót kell fizetnie fizetni az alapján.

Fontos megjegyezni, hogy az elszámolási időszakon belül a megtermelt energia a fogyasztás nagyságáig (vagyis, amíg a megtermelt és fogyasztott energia megegyezik), a bruttó áramdíjon kerül elszámolásra. Az azon felül termelt többletenergiát a szolgáltató a villamosenergia-vásárlási szerződés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán jogosult elszámolni. Az áramdíjak szolgáltatónként eltérnek, így minden esetben a villamosenergia-vásárlási szerződésben foglaltak az irányadók.

Természetesen. Mindez csakis akkor, ha a napelemes rendszer felszerelése után beszerelésre kerül pl. egy elektromos kazán vagy szobánként bárminemű elektromos fűtőberendezés.

Ez minden esetben a választott napelempanel teljesítményétől függ, 1 kWp rendszerméret esetén ez körülbelül 4 vagy 3 db panelt jelent.

Számtalan tényezőt kell szemügyre venni, többek között függ a fogyasztástól, a telepítés körülményeitől (tetőtájolás, árnyékoltság), a telepített rendszer méretétől, de általánosságban 8-15 év alatt megtérülhet a befektetés.

A napelemek direkt napsütésben, derékszögű beesési szögben és alacsony hőfokon működnek a legjobban, azonban felhős időben is termelnek. Mivel a napelemek az idő nagy részében részterhelésen működnek, a mai technológiák kifejezetten nagy figyelmet szentelnek az ezen tartományban lévő optimális üzemeltetésre.

A napelemes rendszer telepítéséhez szükség van a helyi hálózati szolgáltató írásbeli engedélyére. Ebben az esetben mellékelni kell a tervezett napelemes rendszer konkrét tervezetét, műszaki adatait és dokumentációit. Egy másik feltétel, hogy a villamosenergia-hálózat alkalmas legyen a termelt villamos energia fogadására. Ezen engedélyezési folyamatot mi teljesen átvállaljuk ügyfeleinktől (erre irányuló meghatalmazás alapján) és az engedélyeztetés folyamatáról teljes körű, naprakész tájékoztatást adunk. Kiemeljük, hogy ha a mérőhely vagy villamosenergia-hálózat korszerűsítése szükséges, akkor ezen feladat elvégeztetése és a kapcsolódó költségek az ügyfelet terhelik. Műemlékvédelem alatt álló épület esetében és társasházaknál külön engedélyekre is szükség van. Ezen engedélyek megszerzése az ügyfél feladata.

Magyarországon 1 kW-os napelem rendszerrel számolva ez az érték, alapul véve a már meglévő napelemes rendszerek adatait, 1050 és 1250 kilowattóra között van évente. Ugyanakkor ezt az adatot nagyban befolyásolja a tető tájolása, dőlésszöge és a földrajzi helyzet, tetőárnyékoltság is. Leghatékonyabb a déli tájolású telepítéssel érhető el.

Napelemrendszerek esetében beszélhetünk szigetszerű működésű és hálózat párhuzamos üzem működésű napelemrendszerről.

Szigetszerű működésű napelemrendszer esetén a megtermelt többletenergia akkumulátoron kerül tárolásra. Amennyiben napelemünk éppen nem termel (például borús időben, éjszaka, stb.), akkor a szükséges energia az akkumulátorról kerül felhasználásra akkora mértékben, amekkora mennyiségben az akkumulátoron tárolásra került.

Hálózat párhuzamos üzem esetén a megtermelt többletenergia (ami nem kerül azonnal felhasználásra) a hálózatba kerül betáplálásra, míg olyan esetben, mikor a napelem nem termel, az energiát a hálózatról vételezi az ügyfél. Ilyen esetben kétirányú mérőóra szükséges, az elszámolás pedig a jogszabályi feltételek szerint történik. A jelenleg piacon kapható napelemes rendszerek többsége ebbe a kategóriába tartozik, tehát hálózat párhuzamos üzemű.

Hálózatos napelem esetében ezért érdemes éves elszámoltatású szerződést kötni a szolgáltatóval. Így a nyáron megtermelt többlet mennyiséget a szolgáltató átveszi, ezért a téli időszakban nem kell pluszban fizetni a termelés csökkenése miatt.

Sok eset van rá, hogy ezt a két eltérő berendezést összekeverik vagy épp egyenértékűnek hiszik azt. Érdemes tudni, hogy a megújuló energiaforrások közül ennek a két szónak teljesen más a jelentése. Az különbözteti meg leginkább a napkollektort és a napelemet, hogy a napelemes rendszer villamos energiát állít elő, a napkollektor pedig csak vizet melegít.

A napelem rendszer nélkülözhetetlen kellékei közé tartoznak a napelem modulok/panelek, a hozzá tartozó speciális kábelek és csatlakozók, az áramátalakító (más néven inverter), egyéb villamos berendezések, mint például a túlfeszültség védők, kapcsolók, és végül a napelemeket a tetőhöz rögzítő fémszerkezet, az ahhoz tartozó szerelvényeivel.

A napelemes rendszer telepítése során a kivitelezői feladatok és az elosztói engedélyest terhelő feladatok elkülöníthetők egymástól. Az E.ON Energiamegoldások Kft. a kivitelezési feladatokat látja el, és az elosztói engedélyesek felé történő jelzések egységesen történnek valamennyi elosztói engedélyes felé. Az elosztói engedélyesek az üzembe helyezés érdekében a mérőhelyi feladatokat látják el, és esetükben egységes folyamattal kell számolni, ahol esetlegesen az átfutási időkben lehetnek eltérések. Az elosztói engedélyesek feladataira nincs ráhatása az E.ON Energiamegoldások Kft.-nek.

Természetesen. Mindez csakis akkor, ha a napelemes rendszer felszerelése után beszerelésre kerül pl. egy elektromos kazán vagy szobánként bárminemű elektromos fűtőberendezés.

Az eddig enHome üzletág által nyújtott napelemes szolgáltatásunkat 2021. márciustól E.ON Solar néven kínáljuk, ezért az E.ON Solar elérhetőségein érdeklődhetnek. E-mailben: solarhome@eon.com; Telefonon: 06 1 999 5366.