Tudnivalók a HMKE-ről

A HMKE-ről általában

HMKE-nek minősül az a villamosenergia-termelő berendezés, amely:

  • közcélú kisfeszültségű hálózathoz, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezeték hálózatra csatlakozik, 

  • erőművi névleges teljesítőképessége nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét, 

  • maximum 50 kVA erőművi névleges teljesítőképességű.  

Napelemes termelő berendezés

A napelemtáblák soros és párhuzamos kapcsolásával állítható elő az áramátalakító (inverter) szükséges bemeneti feszültsége. Az inverter a napelemek által szolgáltatott egyenáramú energiából a hálózati feszültségnek megfelelő nagyságú és frekvenciájú váltakozó áramú energiát állít elő. Az 1 kW teljesítményű napelemes rendszer által szolgáltatott villamos energia körülbelül 1000-1100 kWh/év. 

 

Típusai

 

Jelenleg az amorf és a kristályos (ezen belül: mono- és polikristályos) napelemek használata jellemző. Az amorf napelemek ára kedvezőbb, de élettartamuk és hatásfokuk körülbelül a fele a kristályos napelemekének.  
A jobb hatásfokú kristályos napelemek közül a polikristályos szórt fénynél, a monokristályos tiszta napsütésnél teljesít jobban, a különbség azonban az éves termelt energiamennyiségben nem számottevő. 

 

Milyen részekből áll a rendszer?

  • Tartószerkezetre rögzített napelem modulokból

  • A csatlakoztatást biztosító speciális kábelekből 

  • Áramátalakítóból (inverter). 

     

Szélturbinás termelő berendezés

Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén inverteres vagy közvetlen váltakozó áramú generátoros kitáplálással rendelkezik a szélturbinás termelő berendezés. A berendezés által szolgáltatott villamos energia az előzetes szélmérések alapján becsülhető. 

 

Milyen részekből áll a rendszer?

  • Tartószerkezetre szerelt vízszintes- vagy függőleges tengelyű szélturbina

  • Egyen- vagy váltakozó áramú generátor 

  • Váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozó 

  • Egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) 

     

Vízturbinás termelő berendezés

A berendezés kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén közvetlen váltakozó áramú generátoros kitáplálással rendelkezik. A vízturbinás termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia a vízhozamból és az esésmagasságból becsülhető.  

 

Milyen részekből áll a rendszer?

  • Folyóvíz szintkülönbségét biztosító gátrendszer  

  • Függőleges- vagy vízszintes tengelyű vízturbina

  • Egyen- vagy váltakozó áramú generátor  

  • Váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozó

  • Egyenáramú táplálás esetén áramátalakító (inverter). 

     

Motorhajtású termelő berendezés

A motorhajtású termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia a hajtómotor teljesítményének 30-50%-a. Ha a motorban képződő hőmennyiség is hasznosításra kerül (pl. fűtés, használati melegvíz előállítás) a teljes rendszer hatásfoka 90% feletti értéket is elérhet. 

 

Milyen részekből áll a rendszer?

  • Belső- vagy külső égésű motor 

  • Egyen- vagy váltakozó áramú generátor

  • Egyenáramú táplálás esetén áramátalakító (inverter). 

Kétféle közcélú hálózatra kapcsolt termelőrendszer alakítható ki.

 

Hálózatra tápláló (szigetüzemre alkalmatlan) termelő berendezés 

Ez a legelterjedtebb, legegyszerűbb, legtakarékosabb kialakítás. Fontos tudni, hogy ez a berendezés nem képes üzemelni, ha a közcélú hálózaton megszakad az energiaszolgáltatás (üzemzavar vagy tervszerű kikapcsolás). 

 

Ilyen termelő berendezés a normál (szigetüzemre alkalmatlan) inverteres és a teljesítményszabályozásra alkalmatlan közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszer.

 

Szigetüzemre alkalmas termelő berendezés

 

Kétfélre rendszer létezik:

 

  • Inverteres rendszer: tárolókapacitással (akkumulátortelep), speciális szigetüzemre alkalmas inverterrel felépített rendszer, amely a közcélú hálózaton bekövetkező áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és az akkumulátortelepből – annak kapacitásáig – biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek működéséhez szükséges energiát.  Az áramkimaradás megszűnése után visszaáll közcélú hálózati táplálásra. 

  • Közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszer: teljesítményszabályozásra alkalmas rendszer, a közcélú hálózaton bekövetkező áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és a generátor kapacitásáig biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek működéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megszűnése után visszaáll közcélú hálózati táplálásra.

     

A szigetüzemre alkalmas rendszerek jóval drágábbak (az olyan plusz eszközök miatt, mint: akkumulátortelep, töltésvezérlő, speciális inverter, szabályozás), alkalmazásuk közcélú hálózati kapcsolattal rendelkező felhasználók esetén csak gyakori hálózati zavarok, illetve speciális (szünetmentes) táplálási igény esetén megtérülő.

 
 
 

Mit érdemes átgondolnom?

Javasoljuk, hogy több telepítő társaságtól kérjen ajánlatot és ne feltétlenül az ár alapján döntsön, hiszen ez egy hosszú távú befektetés. Komolytalannak vehető az az ajánlat, amely helyszíni vizsgálat nélkül pusztán a termelő berendezés teljesítménye alapján készül.

A legkedveltebb HMKE, a napelemes rendszer megtérülési idejét kalkulátorunk segítségével könnyen kiszámolhatja, ehhez szükséges megadni a rendszer árát.

A HMKE teljesítményének meghatározásánál a villamosenergia-fogyasztásából induljon ki, és ehhez illessze az elképzelt rendszert. Túltermelésbe a jelenlegi szabályozás miatt nem érdemes befektetni. Emelkedő felhasználás, vagy többlettermelést támogató jogi környezet esetén még mindig bővítheti a termelő berendezését.

A legjobb megtérülés éves elszámolás esetén adódik, ha a rendszer teljesítménye az éves villamosenergia-fogyasztáshoz illeszkedik. (Éves termelés/éves fogyasztás részaránya £ 100%). Az éves villamosenergia-igény ismeretében a fogyasztáshoz illesztett napelemes rendszer mérete közelítőleg meghatározható az alábbi képlettel: 

villamosenergia-igény (kWh/év) / 1100 kWh (PV átlagtermelés) = __ kVA (PV inverter teljesítmény)

(Pl. 4000 kWh/év fogyasztáshoz 3,6 kVA PV inverter teljesítmény választandó) 

A napelemes rendszer méretét kalkulátorunk segítségével könnyen kiszámolhatja.

Többfázisú termelő berendezést válasszon.

Egyforma teljesítményű termelő berendezés esetén a háromfázisú berendezés 1/6 hálózati problémát okoz az egyfázisú berendezéshez képest. A problémák sok esetben csak hálózati beavatkozással, hálózatrekonstrukcióval kezelhetők, amelyek értéke beépül a villamos energia árába.

Az éves fogyasztás megállapításához kérjük, nézze meg a legutolsó teljes évre készült, éves elszámoló számláját. A számla 3. oldalán a "Számlarészletező" felirat alatt, a baloldalon olvashatja a teljes fogyasztott mennyiséget tarifánként. Csak a nappali tarifát vegye figyelembe.

 
 
 

Ha az elszámoló számláját esetleg nem találja, akkor kérje kollégáink segítségét a megadott elérhetőségeken.

A rendelkezésre álló teljesítmény

  • szerepel a hálózathasználati szerződésének V. pontjában,
  • leolvasható a mérőórájánál található kismegszakítókon:
  • található rajtuk egy betű (jellemzően B vagy C) és egy szám (Amper értéke). Például: B16 = 16 Amper vagy B32 = 32 Amper
  • Ha kismegszakító nem olvasható le, a színkódok alapján is felismerhető.  Pl. 4A barna , 6A  zöld, 8A narancs , 10A piros, 13A  arany , 16A  szürke, 20A  kék , 25A  sárga , 32A bíbor, 40A fekete, 50A fehér
  • megtudható a HMKE vonalon: +3652 238 060

Mivel a háztartási méretű kiserőmű teljesítményét a jogszabály a rendelkezésre álló teljesítményhez rögzíti háztartási méretű kiserőmű építése előtt szükséges a felhasználási hely rendelkezésre álló teljesítményének megemelése legalább a tervezett háztartási méretű kiserőmű mértékéig. 

Ha Ön nagyobb teljesítményű háztartási méretű kiserőművet (HMKE) szeretne építeni, mint a jelenleg rendelkezésre álló teljesítménye, akkor küldje be HMKE igényét, megvizsgáljuk, hogy milyen feltételekkel létesíthető a rendszer, és tájékoztatjuk teendőiről.

Megújuló energiaforrás hasznosítására lakossági-, társasági- és közösségi pályázatot lehet igénybe venni, kérjük, nézzen utána az aktuális pályázatoknak.

 
 
 

Engedélyeztetés

Ha Ön saját villamosenergia termelő berendezést (pl. napelem) működtet a felhasználási helyén, annak hatása van a közcélú hálózatunk működésére. A hálózatra kapcsolást és az üzembe helyezést megelőzően a biztonsága, és a hálózat megfelelő működése érdekében szükséges az engedélyeztetés, tervkészítés, ellenőrzés.

Az engedélyeztetési folyamat az igénybejelentéstől hozzávetőlegesen 65 napot igényel. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ehhez az átfutási időhöz hozzáadódik, amíg Ön vagy a kivitelezője által végrehajtandó feltételek teljesülnek (pl. csatlakozási dokumentáció kivonat benyújtására Önnek/kivitelezőjének 90 nap áll rendelkezésére).

A pályázattal megvalósított termelő berendezés esetén, a csatlakozási folyamatot figyelembe véve három mérföldkő határozható meg: 

  • Pályázat beadásához az igénybejelentésre adott, vagy a Nyilatkozat pályázathoz című igazolás csatolandó, amely tartalmazza a termelő berendezés és a felhasználási hely adatait.

  • A pályázat második lépcsőjeként (vagy az előleg lehívásához) a csatlakozási dokumentáció jóváhagyás csatolandó, melyben a hálózati engedélyes arról nyilatkozik, hogy a csatlakozási dokumentáció alapján megépített termelő berendezés hálózatra csatlakoztatását a készre jelentést követően elvégzi.

  • A pályázat lezárásához módosított hálózathasználati szerződés csatolandó, amely rögzíti a megváltozott helyzetet és tartalmazza a termelő berendezés főbb műszaki adatait. 

A HMKE rendszer engedélyeztetése és a hálózatra való csatlakoztatása ingyenes. 

A telepítés költségeiről kivitelezője tud érdemi információt adni.

Akkor számolhat többlet költséggel, ha a mérőhelyét korszerűsíteni kell. A mérőhely megfelelőségével kapcsolatban a rendszer telepítésekor, a készre jelentést megelőzően keressen fel egy regisztrált szerelőt. 

Tartalmazza a rendszer kialakítására, védelmére, üzemeltetésére vonatkozó műszaki információkat. Ez alapján dönthető el, hogy a tervezett HMKE berendezés csatlakoztatható-e a közcélú hálózatra (működése nem okoz-e problémát a hálózaton).

Ezt a dokumentációt csak villamos tervezői jogosultsággal rendelkező személy készítheti. 

Az engedélyeztetés során nekünk csak a csatlakozási dokumentáció kivonat nyomtatványt kell elküldeni, a teljes csatlakozási dokumentációt nem. Kérjük, utóbbit őrizze meg, ugyanis szerelőink a helyszíni munka során elkérhetik.

Ügyfélként minden esetben követelje meg tervezőjétől a szabályos csatlakozási dokumentációt. A HMKE telepítéssel egy több tíz évig működőképes rendszert vásárolt, amelyhez egyéb használati eszközökhöz hasonlóan általános eszközleírást, működési, karbantartási utasítást, garanciális előírást, megfelelőségi nyilatkozatot kell kapnia, mely a csatlakozási dokumentáció. Üzembe helyezéskor ezt ellenőrizhetjük, hiánya meghiúsítja az üzembe helyezési folyamatot.  

 

A csatlakozási dokumentáció tartalma

  • csatlakozási dokumentáció kitöltött előlapja, 

  • a telepítendő berendezések és a kívánt csatlakozási mód leírása,

  • az elszámolási mérőrendszer és a mérőhely kialakításának leírása és 

  • egyvonalas kapcsolási rajza,

  • védelmi beállítási értékek táblázata, 

  • térképszelvényen jelölt telepítési hely, elhelyezési rajz,

  • tulajdoni lap, tulajdonosi hozzájárulás (ha a beruházó nem azonos a tulajdonossal), 

  • egyvonalas kapcsolási rajz a tulajdoni határ és tulajdonosok megjelölésével,

  • termelői nyilatkozat. 

Az alábbi hiányosságok esetén a csatlakozási dokumentációt elutasítjuk: 

  • nem beazonosítható felhasználó (1. pont hiányos, vagy ellentmondásos kitöltése), 

  • az igénybejelentés során jóváhagyott csatlakozási teljesítmény kisebb, mint a csatlakozási dokumentációban szereplő érték,

  • az jóváhagyott csatlakozási módnál kisebb (egyfázisú, kétfázisú, háromfázisú) a csatlakozási dokumentációban szereplő fázisszám, 

  • az inverter típusa nem szerepel az aktuális engedélyezett inverterek listájában (OVRAM engedélyes eszköz beépítésével jóváhagyható),

  • a listáról lekerült inverter esetén hiányzik az inverter beszerzési idejére vonatkozó bizonyítvány (adott időpontban listán szereplő inverter elfogadható, ha bizonyítható, hogy a vásárlás időpontja megelőzi az inverter listáról való lekerülés időpontját), 

  • AC oldali túlfeszültségvédelem típusa nincs kitöltve,

  • az inverter/védelmi berendezés beállítási értékei hiányosak, vagy határértéket meghaladók, 

  • forgógépes termelő berendezés esetén a védelmi berendezés nem engedélyezett (csak OVRAM engedélyes védelmi berendezések alkalmazhatók)

  • a csatlakozási dokumentáció készítője nem beazonosítható (a csatlakozási dokumentációt csak regisztrált villanyszerelő vagy villamos tervező (EN-ME, EN-VI, V) írhatja alá) 

  • a csatlakozási dokumentáció aláírásai hiányoznak (a felhasználó és a villamos tervező aláírása kell).

Ha a tervezett rendszer teljesítménye:

  • 1 Fázisú HMKE esetén <2,5 kVA 

  • 2 Fázisú HMKE esetén <5 kVA 

  • 3 Fázisú HMKE esetén <15 kVA  

 

és ha a felhasználási helyre NEM igaz egyik sem: 

  • dűlőben, külterületen van (csak helyrajzi számmal rendelkezik),

  • rendeltetése nyaraló, üdülő, pince.

  • mérőhely és mérő megfelelősége

  • érintésvédelmi jegyzőkönyv 

  • AC oldali túlfeszültség-védelem fokozatának azonossága a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplővel

  • inverter típusazonossága a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplővel,

  • inverter védelmi beállítási értékek azonossága a jóváhagyott csatlakozási dokumentációban szereplővel

  • a gyártó által hivatalosan az adott eszközre beazonosíthatóan adott nyilatkozat a beállítási értékekről

  • szigetüzem elleni védelem ellenőrzése az első túláramvédelmi készülék lekapcsolásával (az inverternek 0,2 s alatt le kell kapcsolódnia),

  • automatikus hálózatra kapcsolódás ellenőrzése (a visszatérés/felszabályozás minimum 1 perc késleltetés múlva történjen), 

  • a HMKE és a kisfeszültségű elosztó közötti leválasztó kapcsoló ellenőrzése.

A megrendelőnek (ügyfélnek) a Magyar Elektrotechnikai Egyesület, a Magyar Biztosítók Szövetsége és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság ajánlása alapján az alábbi igazolásokat, dokumentációt javasolt bekérnie a tervezőtől/kivitelezőtől: 

  • minőségi, illetve megfelelőségi tanúsítványok (napelem, inverter, csatlakozó dobozok, kábelek, tartószerkezet) 

  • áramszolgáltatói csatlakozási terv/dokumentáció és az azt befogadó áram-szolgáltatói nyilatkozat 

  • garanciajegyek 

  • erősáramú berendezés első felülvizsgálati jegyzőkönyve, mely tartalmaz 

  • érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálatot 

  • tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatot 

  • kivitelezési szerződés, teljesítés igazolás, számla  

  • komplett műszaki átadás-átvételi jegyzőkönyv, kiviteli/megvalósulási tervdokumentációval 

  • a berendezés üzemeltetési – karbantartási utasítása, melyről személyes oktatást is kell kérni 

A javaslat célja a villamos eredetű tűzkárok megelőzése és csökkentése.

 
 
 

A HMKE hálózathoz csatlakoztatásának feltételei

Csak a rendszer nagysága és a csatlakozási módja szabályozott, ezért nem csak magánszemélyek, háztartások, hanem társaságok, költségvetési szervek, egyházi ingatlanok is telepíthetnek.

A felhasználási hely:

  • kisfeszültségű hálózathoz (KIF) csatlakozik;

  • érvényes hálózathasználati szerződéssel rendelkezik, 

  • nem ideiglenes szerződéssel rendelkezik (meglévő csatlakozás);

  • nem közvilágítási;

  • jogviszonya nem alfogyasztói, tehát nem magánvezetékhez kapcsolódik;

  • nappali tarifán vételez (nem éjszakai/vezérelt, nem idényjellegű, nem zónaidős/hőszivattyús);

  • nem előrefizetős mérővel rendelkezik.

  • mérőhelye regisztrált szerelő által ellenőrzött, korszerű, szükség esetén felújított.

A HMKE rendszer

  • teljesítménye (inverter) maximum 50 kVA,

  • teljesítménye (inverter teljesítménye) nem haladhatja meg a hálózathasználati szerződésében meghatározott rendelkezésre álló teljesítményének mértékét.

A felhasználási helyen az általános/közintézményi (nappali) rendelkezésre álló látszólagos teljesítmény kVA-ben kifejezett értékének megfelelő háztartási méretű kiserőmű telepíthető. A termelő berendezés csatlakozási fázisszáma alapján a következő határértékek adódnak: 

  • egyfázisú termelőegység esetén maximum 5 kVA 

  • kétfázisú termelőegység esetén maximum 10 kVA 

  • háromfázisú termelőegység esetén maximum 50 kVA

A háztartási méretű kiserőművek számának rohamos növekedése miatt egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hálózat túlterheltté válik. Új telepítésnél és a meglévő rendszer bővítésénél is szükséges a benyújtott igény vizsgálata. Kollégáink ilyenkor ellenőrzik, hogy az adott felhasználási helyhez tartozó közcélú hálózat fogadni tudja-e az igényelt teljesítményt.  Jogszabály szerint, ha a hálózati feltételek adottak, akkor 5 kVA-ig igényelhető 1 fázisú termelő egység, azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a 2,5 kVA feletti rendszerek csatlakoztatását műszaki okok miatt gyakran csak 3 fázison tudjuk engedélyezni. Kérjük lehetőség szerint 3 fázisú rendszert telepítsenek.

Egyfázisú fogyasztói csatlakozás esetén legfeljebb 5 kVA-es termelő berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehetőséget adna nagyobb csatlakozási teljesítményre. 

  • egyfázisú termelő berendezés legfeljebb 5 kVA teljesítményig, 

  • kétfázisú termelő berendezés esetén legfeljebb 10 kVA teljesítményig, 

  • háromfázisú termelő berendezés esetén a rendelkezésre álló teljesítményig, de legfeljebb 50 kVA teljesítményig létesíthető. 

További korlátozó tényezők lehetnek például: 

  • a felhasználási hely transzformátortól való távolsága, 

  • a közcélú hálózat, valamint a csatlakozó vezeték keresztmetszete,

  • az adott trafókörzetben már csatlakoztatott HMKE-k száma. 

Tehát a csatlakozáson rendelkezésre álló teljesítmény megléte nem jelenti automatikusan a termelő berendezés csatlakoztathatóságát!

Az elosztóhálózati csatlakozás műszaki-gazdasági feltételei a területileg illetékes áramhálózati cégünk Elosztói szabályzatainak 6/B mellékleteiben vannak rögzítve.

A HMKE hálózatra csatlakozásának további műszaki feltételei itt olvashatja:

Középfeszültségű csatlakozási ponttal rendelkező felhasználási hely esetén HMKE nem csatlakoztatható a hálózatunkhoz. Ilyen esetben a kiserőművekre vonatkozó szabályok szerint lehet hálózati csatlakozást létesíteni az Elosztói Szabályzat 6/A mellékletében foglaltak szerint. 

A HMKE felhasználói-, vagy magánvezetéken keresztül csatlakozhat a közcélú hálózatra. A közvilágítási elosztó hálózat az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat. A közvilágítási elosztó hálózat tehát nem önkormányzati tulajdon. De abban az esetben is, ha önkormányzati tulajdonban lenne a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer, az „kapcsolható, illetve szabályozható hálózat”, tehát hálózati betáplálásra alkalmatlan, mivel napközben kikapcsolt állapotban van. A mért közvilágítási hálózat tulajdonjogtól függetlenül tehát kapcsolt, illetve szabályozott hálózat, amely feszültségmentes állapotában (napközben) lehetetlenné teszi a termelt villamos energia betáplálását.

Alfogyasztó az a felhasználó, aki nem közcélú hálózatról, hanem a főfogyasztó mért hálózatáról van ellátva villamos energiával és vele az elosztó hálózati engedélyes közszolgáltatási szerződést kötött, ami alapján a rendszerhasználati díjakat az elosztó hálózati engedélyessel számolja el. Egy ilyen rendszerben az alfogyasztó által hálózatra adott villamos energia nem a közcélú hálózatba, hanem a főfogyasztó mért hálózatába kerül, ezáltal csökkentve a főfogyasztó fogyasztását, ami elszámolási problémát okoz. Ezért alfogyasztói jogviszonyban háztartási méretű kiserőművet létesíteni nem lehet.

A HMKE nem veszélyeztetheti a közcélú- és felhasználói villamos hálózat biztonságos üzemét, nem ronthatja a villamosenergia-szolgáltatás minőségi paramétereit. 

HMKE-t az alábbi védelmi rendszerekkel kell felszerelni:

  • hibavédelem (érintésvédelem),

  • túlfeszültségvédelem. 

Szakembereknek - Kivitelezőknek
HMKE hibavédelmének (érintésvédelmének) kialakítása

A termelő berendezés érintésvédelménél a gyártó által javasolt, illetve a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton megkövetelt előírásokat kell betartani. 
 
Forgógépes áramátalakító berendezés esetén  
 
A termelő berendezés hibavédelmét a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni. 
 
Inverteres berendezés esetén  
 
Az inverter egyenáramú oldala: 

 
• Ezen az oldalon a bemeneti feszültségtartománya meghaladja a törpefeszültség értékét, ezért a DC oldalon a legelterjedtebb hibavédelem a kettős szigetelés. Az alkalmazott kábeleket, csatlakozásokat ennek megfelelően kell kiválasztani. 
• Ezen az oldalon kétsarkú szakaszolókapcsolót kell beépíteni (a DC oldali szakaszolókapcsoló az esetek többségében az inverterbe beépítésre kerül). 

 

Az inverter váltakozó áramú oldala: 
• Ez az oldalt a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni.  
• Ezen az oldalon is leválasztó kapcsolót kell elhelyezni!. 
 
Áramvédő kapcsoló alkalmazása esetén figyelembe kell venni az esetleg kialakuló egyenáramú komponenst. (Galvanikus leválasztást nem tartalmazó inverter esetén egyenáramú hibaáramra is működő „B” típusú készüléket kell alkalmazni!)  
 
Védő egyenpotenciálra hozó vezetőt a villámáram által indukált túlfeszültségek minimalizálása érdekében az egyen- és váltakozó áramú kábelekkel párhuzamosan, azok közelében kell elhelyezni. 

 
 
 
HMKE túlfeszültségvédelmi kialakítása

Az Elosztói szabályzat 6/B melléklete háztartási méretű kiserőművek esetén előírja a komplex túl-feszültségvédelmet (ez a nagy értékű berendezések miatt a telepítő érdekével is egybeesik).  

A túlfeszültségvédelmi megoldást a villámvédelmi kialakítás határozza meg. 
 
Ezek a kialakítások a következők lehetnek:  
 
Villámvédelem nélkül: 
• az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán, 2. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni!  
 
Villámvédelmi szabványnak megfelelő (MSZ EN 62305), a veszélyes megközelítés figyelembevételével kialakított rendszer esetén: 
• az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán 2. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni 
 
Villámvédelemmel rendelkező, de a villámvédelmi szabvány (MSZ EN 62305) által előírt veszélyes megközelítési távolság betartása nélkül kialakított rendszer esetén: 
• az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán 1. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni. 

 
 
 

Engedélyezett inverterek

A hálózatra tápláló napelemes rendszerek nagyon fontos eleme az inverter. Fő feladata, hogy a napelemek által előállított egyenáramot a közüzemi hálózatnak megfelelő feszültségű és frekvenciájú váltakozó árammá alakítsa át.

Közcélú hálózatra csak rendszerengedéllyel rendelkező inverterek csatlakoztathatók. Az engedélyezett inverterek listája orzságosan egységes, a lista frissítése szükség szerint történik.

A listáról lekerült inverterek csak abban az esetben helyezhetők üzembe, ha bizonyítható, hogy a vásárlás időpontja megelőzi az inverter listáról való lekerülés időpontját.

Olyan eszköz esetén, mely nem szerepel az engedélyezett inverterek listáján, kezdeményezni kell annak vizsgálatát a hálózati engedélyesek bármelyikénél.  
 
Rendszerengedélyt az elosztó hálózati engedélyesek az alábbi szabványoknak való megfelelőség esetén adnak: 

  • MSZ EN 62109-1: 2011 (alap biztonsági) 

  • MSZ EN 61727: 1998 (áramminőség)

  • IEC 62116: 2008 (nem kívánt szigetüzem elleni védelem) 

  • MSZ EN 61000-6 1, 3 (EMC követelmények 10 kW alatt)

  • MSZ EN 61000-6 2, 4 (EMC követelmények 10 kW felett) 

  • MSZ EN 50438 (követelmények hálózatpárhuzamos üzemre) vagy VDE-AR-N 4105

 
 
 

Korszerű mérőhely

Előfordulhat, hogy mérőhelye az építéskori szabványoknak megfelelt, de ma már nem korszerű. Ennek rendszeres ellenőriztetése, karbantartása az Ön feladata, a mérőhely az Ön tulajdonát képezi. Szerelőink a mérőhelyen átalakításokat nem végezhetnek. A mérőhely megfelelőségével kapcsolatban keressen meg egy regisztrált szerelőt.

Szakembereknek, kivitelezőknek

A mérőhely megfelelő kialakítása, szabványossá tétele a felhasználó feladata. A mérőhely megfelelőségéről, a szükséges átalakításokról - a hálózati engedélyesek előírásaira kioktatott - regisztrált szerelő tud nyilatkozni. A kétirányú fogyasztásmérő berendezés minden esetben elektronikus kivitelű ennek kezelhetősége, programozása, elektronikus leolvasása szükségessé teszi a fogyasztásmérő berendezéshez való hozzáférést, ami a mérőszekrény fedelén elhelyezett nyitható ajtóval biztosítható. 

 
 
 

Hagyományos háromfázisú elektromechanikus mérő a HMKE telepítés előtt.

Mérőszekrény fedelének lecserélése nyitható ajtóval szerelt fedélre a háromfázisú elektronikus HMKE fogyasztásmérő berendezés kezelhetősége miatt.

Hagyományos egyfázisú elektromechanikus mérő a HMKE telepítés előtt.

Mérőszekrény fedelének átalakítása, nyitható ajtó felszerelésével az egyfázisú elektronikus HMKE fogyasztásmérő berendezés kezelhetősége miatt.

A HMKE-vel rendelkező felhasználó közcélú hálózatból vételezett, illetve oda visszatáplált villamosenergia mérése a csatlakozási ponton kialakított kétirányú mérőberendezéssel történik.

 

Az alkalmazott mérőberendezések:

•     3x32A alatti rendelkezésre álló teljesítményig elektronikus, kéttarifás, kétirányú mérő,

•     3x32A – 3x80A rendelkezésre álló teljesítmény esetén un. 4/4-es elektronikus mérő,

•     3x80A felett pedig távmérésre alkalmas un. 4/4-es elektronikus mérő.

Az egyes mérőtípusok mellett megtalálja azok leírását, használati utasításukat.

Egyfázisú fogyasztásmérők

Iskra ME172 fogyasztásmérő

Sanxing SX501 fogyasztásmérő

Sagemcom CX1000-3 fogyasztásmérő

Pafal 12EA5gr fogyasztásmérő

Háromfázisú fogyasztásmérők

Landis+Gyr E350 fogyasztásmérő

ZPA ZE311 fogyasztásmérő

Elster AS1440 fogyasztásmérő

Pafal 20EC3gr fogyasztásmérő 

 Actaris ACE-3000 fogyasztásmerő

 
 
 

Az energia elszámolása, számlázás az E.ON Áramszolgáltató Kft. ügyfeleinek

A rendszer üzembe helyezésének napjától az elszámolás alapja továbbra is a mérő leolvasás lesz, fizetni viszont kizárólag a hálózatból fogyasztott energia és a hálózatba az Ön rendszeréből betermelt energia közötti különbség után kell az alábbiak szerint:

  • Ha Ön többet fogyasztott, mint amennyit a hálózatba betermelt, fizetési kötelezettsége lesz.
  • Ha az Ön rendszere több energiát termelt a hálózatba, mint amennyit Ön elfogyasztott, fizetési igénye lehet a villamosenergia-szolgáltatója felé.

A háztartási méretű kiserőművel termelt energia csak a nappali mérővel mért mennyiségeket befolyásolja, a kedvezményes tarifájú fogyasztás (pl. éjszakai mérő) és a termelt energia közös elszámolására nincs lehetőség.

Az üzembe helyezést megelőző időszak lezárásához a beüzemelés napján hálózati szerelőink leolvassák a mérőt. Ez a mérőállás lesz a néhány hét múlva  szolgáltatójától kapott lezáró elszámoló számla alapja, ami a legutóbbi éves leolvasás napjától az üzembe helyezés napjáig tartó időszakot tartalmazza.

Az éves leolvasási nap az üzembe helyezést követően sem változik. (Például: ha az üzembe helyezés előtt a leolvasási nap minden év május 7-ére esett, a leolvasási nap a jövőben is május 7. lesz.)

Az üzembe helyezést is tartalmazó leolvasási időszak 2 részre oszlik elszámolás szempontjából. Az említett lezáró elszámoló számla mellett egy nyitó elszámoló számlát küldünk még. Az ebben elszámolt időszak kezdőnapja az üzembe helyezés napja, zárónapja pedig a következő rendes éves leolvasási nap.

A fentieket az alábbi példa szemlélteti:
Éves leolvasás napja: minden év május 7.
Üzembe helyezés időpontja: 2020. június 10.

  • Lezáró elszámoló számla: 2020. május 7 – 2020.június 10. (Utolsó éves elszámolási nap – HMKE üzembe helyezésének napja)
  • A következő (nyitó) elszámoló számla a 2020. június 10. – 2021. május 7. (HMKE üzembe helyezésének napja – következő éves leolvasási dátum)

Következő éves elszámolás: 2021. május 7 – 2022. május 7. (Rendes éves leolvasási dátumok)

 

Az üzembe helyezést követően változni fog a hálózatból fogyasztott energia mennyisége ezért, ha Ön éves elszámolású ügyfelünk, javasoljuk, hogy módosítsa a havi résszámlák mennyiségét a villamosenergia-szolgáltatójánál.

A hálózatból fogyasztott és a betermelt villamosenergia-mennyiségek alapján 3 lehetőség fordulhat elő:

  • Önnek többletfogyasztása van
  • a betermelés és fogyasztás kiegyenlíti egymást
  • többlet betermelés keletkezik

A fogyasztott többletmennyiségről számlát küldünk Önnek.

Számláit fizetheti átutalással, csekken, vagy a legegyszerűbben honlapunkon keresztül.

Javasoljuk, hogy ha még nem tette meg, váltson elektronikus számlára.

Ebben az esetben a hálózatból fogyasztott és a betermelt energiamennyiség megegyezik, kizárólag éves elosztói alapdíjat kell fizetnie. Erről számlát fog kapni.

Többlettermelés elszámolása az E.ON Áramszolgáltató Kft. és az Ön közötti megállapodás szerint lehetséges, ami a betermeléssel kapcsolatos kérdéseket, elsősorban az elszámolás gyakoriságát rendezi (havi, féléves, éves).

Kérjük, ha nem E.ON Áramszolgáltató Kft. ügyfele az energia elszámolásról és egyéb tudnivalókról az illetékes energiakereskedő társaságnál érdeklődjön.

A fogyasztásán felüli többlettermelésre fizetési igénnyel élhet. Azt, hogy mennyivel termelt több energiát a fogyasztásához képest, az Önnek küldött elszámoló számlából láthatja.

Figyelem! A hálózatra betermelt többletenergia kifizetésére vonatkozó igényét az elkészített elszámoló számla kiállítását követően három évig fogadjuk el, ezután az Ön igénye elévül (kivéve, ha az elévülés ez idő alatt megszakadt vagy az elévülés nyugvása állt fent).

Fizetési igényét az bizonylatainak, dokumentumainak és az Ön elszámoló számlájának  benyújtásával jelezheti. Ezek hiányában nem tudjuk kifizetni a többlettermelését.

A bizonylat típusa az alábbi lehet: 

  • Lakossági ügyfelek esetében
  1. Nem rendszeres többlettermelés:
    A többlettermelés nem jövedelemszerzés célú, Ön alkalomszerűen, esetenként termel többletet: Nyilatkozat és Kifizetési kérelem
  2. Rendszeresen (jövedelem szerzési célú) többlet termelés: számla
  • Gazdasági társaságok, egyéni vállalkozások esetében: számla
Az elszámoláshoz szükséges

 Teendők többlettermelés esetén

 Ügyfél

 Lakossági

 Gazdasági társaságok és egyéni
 vállalkozók

 Nem gazdasági tevékenység keretében
 történő (alkalomszerű-eseti) többlettermelés

 Gazdasági tevékenység keretében történő
 többlettermelés

 Adószám

 Számla

Kifizetéshez szükséges további dokumentumok

 kitöltött Nyilatkozat és kifizetési kérelem

 számla

 számla

 kitöltött Adóelőleg-nyilatkozat költségekről

 kitöltött Adóelőleg-nyilatkozat költségekről

 a kapott elszámoló számla másolata,
 amely alapján a kifizetést kéri

 a kapott elszámoló számla másolata, amely
 alapján a kifizetést kéri

 a kapott elszámoló számla másolata, amely
 alapján a kifizetést kéri

 
 
 
Lakossági ügyfelek

Ha Önnek többlettermelése van, a kifizetés elindítása előtt, határozza meg, hogy az Ön termelési tevékenysége az adójogszabályok alapján „áfakörbe” tartozó gazdasági tevékenység-e. Ha igen, a fizetési igényéhez kérjük küldjön számlát! Ha nem, a www.eon.hu weboldalon elérhető Nyilatkozatot és Kifizetési kérelmet kell benyújtania.

Hogy eldönthesse Ön „áfakörbe” tartozik-e, az következő tájékoztatásunkat ajánljuk segítségként. A témában NAV tájékoztató is készült:


Alkalomszerű, nem rendszeres többlettermelés:

Ha az Ön rendszere a saját fogyasztásának kielégítését szolgálja, akkor az alkalomszerűen betermelt többletenergia kifizetéséhez nem kell adószámot kiváltania és számlát kiállítania.

Ilyenkor az elszámoláshoz az alábbiakat küldje el az E.ON Gazdasági Szolgáltató Kft., 9701 Szombathely, Pf. 8. címre

Kérjük a nyomtatványokat nyomtatott nagy betűvel töltse ki. Minden adat kitöltése kötelező.

Rendszeres többlettermelés:

Ha az Ön rendszerének célja a saját felhasználáson túl, a rendszeres villamos energia többlet termelése és értékesítése (jogszabály szerint az egyetemes szolgáltatójával vagy villamosenergia-kereskedőjével történő elszámolás), akkor ez a tevékenység az ÁFA törvényben szabályozott (2007. évi CXXVII. törvény) gazdasági tevékenység. Ilyenkor a többletenergia kifizetéséhez adószámot kell kiváltania és számlát kell kiállítania. Az adószám igényléséhez szükséges ÖVTJ kód napelemes rendszer esetén 351101; szélerőmű esetén: 351102.

Kérjük, az elszámoláshoz küldje el az E.ON Gazdasági Szolgáltató Kft., 9701 Szombathely, Pf. 8. címre az alábbiakat:

  • az Ön által kiállított számlát,
  • a kitöltött „Adóelőleg nyilatkozat költségekről” nyomtatványt és
  • a tőlünk kapott elszámoló számla másolatát, amely alapján a kifizetést kéri.
Gazdasági társaságok és egyéni vállalkozók

A háztartási méretű kiserőművel betermelt többletenergia kifizetéséhez számlát kell kiállítani.

Kérjük, az elszámoláshoz küldjék el az E.ON Gazdasági Szolgáltató Kft., 9701 Szombathely, Pf. 8. címre az alábbiakat:

  • az Önök által kiállított számlát és
  • a tőlünk kapott elszámoló számla másolatát, amely alapján a kifizetést kéri.

Kérjük, ha nem E.ON Áramszolgáltató Kft. ügyfele az energia elszámolásról és egyéb tudnivalókról az illetékes energiakereskedő társaságnál érdeklődjön.

Számlát számlatömbből vagy NAV kompatibilis számlázó szoftverrel lehet kiállítani. Utóbbihoz ajánljuk a NAV ingyenes, online elérhető számlázó szoftverét.

Az elszámoló számlában az utolsó oldalon olvashatja a tájékoztatást a betermelt többletenergia mennyiségéről. A számla kiállításához szükséges árat a villamosenergia-vásárlási szerződés átlagos termékáránál találhatja.

A számlán Vevőként 2020. május 1-től az E.ON Áramszolgáltató Kft.-t tüntesse fel, az alábbi adatokkal:

E.ON Áramszolgáltató Kft.
Székhely: 1134 Budapest, Váci út 17.
Cégjegyzékszám: Cg.01-09-345602
Adószám: 27029251-2-41
 

Kérjük, a számla kitöltéséhez használja segédletünket:

A betermelt többletenergia-ellenértékét csak akkor fizetjük ki, ha a helyesen kiállított számlát vagy számviteli bizonylatot, valamint az adóelőleg nyilatkozatot és a fent leírt szükséges csatolmányokat elküldte nekünk az E.ON Gazdasági Szolgáltató Kft., 9701 Szombathely, Pf. 8. címre.

Biztonsági okokból csak bankszámlaszámra tudunk kifizetést utalni.

A 10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet alapján a profil elszámolású felhasználó akkor köteles elosztói teljesítménydíjat fizetni, ha olyan háztartási méretű kiserőművet üzemeltet, amelynek igénybejelentését az illetékes elosztóhoz 2017. március 31. utáni időpontban nyújtották be, vagy a névleges teljesítményét ezután növelték.

HMKE teljesítménydíj alapja a 4 kW-nál nagyobb hatásos teljesítményű háztartási méretű kiserőműveknél a 4 kW feletti rész.

Saját célú felhasználási arány (SCFA):


(A-B)/A Két tizedesjegyre kerekítve, ahol:

  • A: az adott elszámolási időszakban (de legfeljebb 12 hónap alatt) a háztartási méretű kiserőmű megtermelt villamosenergia-mennyisége,
  • B: adott évben a háztartási méretű kiserőmű által a közcélú hálózatba betáplált villamosenergia-mennyiség

HMKE korrekciós tényező: 1-SCFA. Ha az elszámolási időszak első napján a termelés mennyiségének hiteles mérése biztosított, a korrekciós tényezőt a havi elszámolások (havi részszámlák kiállítása) során 0,6 értéken kell figyelembe venni: (1-SCFA)x0,6  SCFA-t csak akkor lehet számolni, ha van egy második hiteles mérés, ami a háztartási méretű kiserőmű teljes termelését megméri. Ha nincs ilyen, akkor a korrekciós tényezőt 1-nek kell tekinteni.

HMKE teljesítménydíj
: a 4 kW feletti teljesítmény és a korrekciós tényező szorzataként kW-ban kiszámított, egy tizedesjegyre kerekített teljesítményérték alapján kell megfizetni. Amennyiben SCFA-t nem lehet számolni, mert nincs második hiteles mérés, ami a háztartási méretű kiserőmű teljes termelését megméri, a 4 kW feletti rész után teljes egészében kell teljesítménydíjat fizetni.

Az elszámolás alapját az elszámolási időszak mérései szerinti SCFA alapján meghatározott korrekciós tényező adja. A felek ezzel a korrekciós tényezővel kiszámított éves teljesítménydíj-fizetési kötelezettség és a havi teljesítménydíj-fizetések különbségének megfelelően számolnak el egymással az elosztó által kiállított soron következő havi számla keretében.

Tehát a 4 kW feletti rész után teljes egészében fizetendő a teljesítmény díj.

A HMKE csatlakoztatása a belső felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia egy részét vagy az egészet a saját fogyasztói berendezések felhasználják. 

A közcélú hálózatba csak az az energia kerül betáplálásra, amit a termelt energiából a fogyasztó készülékek nem használnak fel. 

Ezt a különbözetet méri a fogyasztásmérő berendezés. 

Az inverteren leolvasható érték a termelő berendezés által termelt energiamennyiség, mely a termelési időszakban működtetett fogyasztókészülékek miatt nem egyezik meg a fogyasztásmérő berendezésen mutatott hálózatba táplált energiával. 

A két érték csak akkor lehet azonos, ha a termelési időszakban nincs a saját fogyasztói berendezések által felhasználás. 

A termelt energia mennyiségét nyomon követheti:

Az inverteren

A rendszer által összes termelt energiamennyiség az inverter(ek) kijelzőjéről olvasható le vagy a hozzájuk adott szoftverek segítségével tekinthető meg.

A hálózatunkra feltöltött és az onnan elfogyasztott energiát nyomon követheti:

A mérőórán

A fogyasztásmérőn a feltöltött és a hálózatról elfogyasztott energiának a mennyiségét tekintheti meg. A kiserőmű által megtermelt összes energiamennyiség itt nem látható, mert annak egy részét Ön felhasználja, és csak a fennmaradó energiát tölti fel a hálózatra.

A fogyasztásmérő kezelésével kapcsolatban részletes leírást talál a "Korszerű mérőhely" blokk, "Hogyan tudom kezelni a mérőt?" kérdésénél.

Az elszámoló számlán

Az elszámoló számlákon is láthatja, hogy az elszámolt időszakban mennyi energiát táplált vissza, és fogyasztott hálózatunkról. A fogyasztásmérő típusától, illetve attól függően, hogy Ön egyetemes vagy versenypiaci ügyfelünk a számlarészletezőben az alábbi sorokban olvashatja a betermelt és vételezett energia mennyiségét.

  Egyetemes ügyfeleink Versenypiaci ügyfeleink
Vételezett energia mennyisége Mérő gyártási száma / 001 vagy 004 Mérő gyártási száma / 002 vagy 004
Betermelt energia mennyisége Mérő gyártási száma / 002 vagy 013 Mérő gyártási száma / 006 vagy 013

Az online rendszerekben

Egyes fogyasztásmérők esetében az adatok online nyomon követésére is lehetősége van. A felületeken megtalálható a regisztrációhoz szükséges útmutató is.


Kérjük, a mérőcserétől számítva két héttel később regisztráljon! Ez amiatt fontos, hogy az adminisztráció megfelelően történjen a rendszerinkben, és az ügyintézőink láthassák, hogy Ön már rendelkezik online nyomon követhető SMART mérővel.

Nem, a HMKE villamosenergia-termelése csak az nappali (általános/közintézményi) tarifa villamosenergia-fogyasztásával szemben, és a telepítési hely szerinti csatlakozási ponton számolható el.  Egy csatlakozási ponthoz - többféle tarifa igénybevétele esetén - több elszámolási pont is tartozhat a nappali (általános/közintézményi) mellett pl.: időszakos (éjszakai/vezérelt) és/vagy idényjellegű (hőszivattyús). A villamosenergia-fogyasztás elszámolását tarifánként kell biztosítani.. Ebből következik az is, hogy más csatlakozási pont azonos tarifán történő villamos energia felhasználása sem számolható el a HMKE termelt villamos energiájával szemben.

 
 
 

Jogszabályok

VET a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 

 

76/2011. NFM a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló rendelet 

 

64/2011. NFM a villamos energia rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól szóló rendelet 

 

VET 63. § (3) A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik. VET 3. § 15. Erőmű névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege. 

 

VET 3. § 24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t. 

 

VET 3. § 44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál.

 

VET 3. § 49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza. 

 

VET 7. § (1) Saját üzleti kockázatára – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint. 

 

VET 7. § (2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges. 

 

VET 13. § (2) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni. 

 

VET 35. § (4) Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során – a háztartási méretű kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el. 

 

VET 35. § (5) Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető. 

 

VET 41. § (3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretű kiserőművek méréséről gondoskodni. 

 

Vhr. 4. § A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni. 

 

Vhr. 5. § (1) A háztartási méretű kiserőmű rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erőművi teljesítőképességet kell érteni. 

 

Vhr. 5. § (2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretű kiserőművet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a VET 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerződés megfelelő módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet. 

 

Vhr. 5. § (3) A felhasználó a háztartási kiserőmű üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretű kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót. 

 

Vhr. 5. § (4) A felhasználó a háztartási méretű kiserőmű létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás műszaki jellemzőit ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani. 

 

Vhr. 5. § (5) Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz. 

 

Vhr. 5. § (6) Amennyiben az elszámolási időszak során vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, a betáplált villamosenergia-teljesítményt a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő által a részére – mint felhasználó részére – a villamosenergia-vásárlási szerződés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán kell elszámolni. 

 

Vhr. 5. § (7) A fogyasztásmérő berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az erőművekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. 

 

Vhr. 5. § (8) A háztartási kiserőművek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a kereskedők üzletszabályzatai tartalmazzák. 

 

10/2016. (XI. 14.) MEKH rendelet 9. § (2) Kétirányú mérés esetében az elszámolás alapját képező villamosenergia-mennyiségeket az adott mérési ponton a kereskedelmi szabályzatban rögzített elszámolási mérési intervallumokban irányonként kell megállapítani, és a forgalomarányos - kWh-ra vetített - rendszerhasználati díjakat elszámolási időszakonként a háztartási méretű kiserőművek esetében a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján, minden más esetben az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell megfizetni.