Négy tény a karácsonyfa megvilágításáról

 
 
 

Ismét eljött az év ezen időszaka. Ismét eljött az advent és a karácsony időszaka, minden szépségével együtt. De miért állítunk Nordmann-fenyőt, lucfenyőt vagy ezüstfenyőt otthonunkban? Miért díszítjük fel a karácsonyfáinkat és miért helyezünk el rajta fényfüzéreket? És vajon mennyibe kerül a karácsonyi világításunkhoz szükséges elektromos áram?

Olvasd el a karácsonyfa megvilágításáról szóló érdekes tényeket és adatokat.

 
 
 

1. Miért kerül fa az otthonunkba, és hogy kapcsolódik ez az almához?

Számos hagyomány és legenda létezik arról, miért helyezünk el egy zöld túlevelűt a nappalinkban karácsony idején: Már a kereszténység előtti időkben az egyiptomiak, a kínaiak és a zsidók is az örök élet szimbólumának tekintették az örökzöld fákat, koszorúkat és füzéreket, a római időszakban pedig a zöld babérágak jelképeztek az állandóságot és halhatatlanságot.

A keresztények számára karácsonykor a faállítás a nappaliban a Bibliához kötődik. A Biblia szerint Ádámot és Évát azért űzték ki az Édenkertből, amiért leszedték az almát a Tudás Fájáról. Ezt az egyház a középkorban képek segítségével ábrázolta, mivel sokan nem tudtak olvasni vagy írni. Mi is lehetett volna nyilvánvalóbb, mint hogy olyan fára essen a választás, amely télen is zöldell? A fenyőre, ezüstfenyőre vagy borókára akasztott piros alma pedig a tiltott gyümölcsöt idézi – egyben pedig nem más, mint napjaink karácsonyi gömbdíszeinek elődje.

2. Ünnepi karácsonyfadíszek

Az idő előrehaladtával egyre divatosabbá vált a zöld fa vagy fenyőágak ünnepi díszítése. A piros almákhoz dió, gyümölcsök és egyéb édességek is csatlakoztak, de csupán a 16-17. századtól kezdték az ünnepélyesen feldíszített fát gyertyákkal megvilágítani. A gyertyagyújtás az adventi időszakban gyakori volt, és a hagyomány szerint az ablakba helyezett égő gyertya azt jelentette, hogy a ház üdvözli a vendégeit. Ahogyan pedig egyre több ember kedvelte meg a ragyogó, fényesen világító karácsonyfát, a gyertyák használata karácsonyfadíszként gyorsan elterjedt egész Európában.

A megvilágított karácsonyfa a 19. század végéig egész Németországban és Ausztriában közismertté vált, innen pedig számos másik országba is folytatta a térhódítását. 1840-ben Viktória angol királynő férje, Albert Szász-Coburg-i herceg vitt karácsonyfát Londonba. Hollandia, Oroszország és Olaszország például szintén felvette a hagyományt (vagy talán: inkább követte a példát), és 1837-ben Helene Orleans-i hercegnő Franciaországba is elvitte a karácsonyfa-állítás szokását. Észak-Amerikába a karácsonyfát a német kivándorlók és tengerészek vitték el.

3. Elektromos karácsonyfaégő

Hosszú időn át a gyertya maradt a karácsonyfa megvilágításának hagyományos módja. Mindez a 19. század végén változott meg, amikor is 1882-ben Edward Hibberd Johnson (Thomas Alva Edison üzleti partnere) kifejlesztette a világon az első elektromos karácsonyfaégőt. A füzér 80 darab piros, fehér és kék égőből tevődött össze.

Az ünnepi hangulatból eredő ötlet ragyogó példává vált és megalapozta a technológia elterjedését. Már 1890-ben a nagy amerikai bútoráruházaknak és vegyes áruházaknak lehetőségük nyílt megvásárolni az elektromos fényeket, hogy azokkal díszítsék kirakataikat Karácsonykor.

Az első elektromos gyertyakészlet bevezetését követően pedig - amelyek 1903-ban ragyogtak fel először, miután egyszerűen csatlakozóaljzatba dugták a kábelüket - 1950-re a legtöbb európai országban az elektromos fényfüzér tömegpiaci termékké vált.

4. Zöld fény az ünnepi világításhoz

Egészen néhány évvel ezelőttig a legtöbb karácsonyfaégőnél izzóspirál-technikát alkalmaztak. Jelenleg a LED technológia népszerűbb.

Ez csökkentette az energiafogyasztást és a karácsonyfaégők költségét. A LED-es fényfüzérek sokkal gazdaságosabbak, mivel a hagyományos karácsonyfaizzók által igényelt villamos energiának csupán egytizedét fogyasztják.

Ez azt jelenti, hogy a karácsonyfa kiterjedt megvilágításának bátran zöld utat (vagy stílusosan fogalmazva: zöld fényt) adhatsz.