2020.02.24 / Otthon Kényelme

Korszerű fűtési rendszerek: ezeket érdemes tudni

Magyarországon a legnépszerűbb fűtési rendszerek közé tartozik a szilárd tüzelésű-, a hőszivattyús-, a gáz- és az elektromos fűtés. Az, hogy melyik megoldás a legkedvezőbb egy épületnek, számos tényezőn múlik. A tervezéskor figyelembe kell venni az épület típusát, a kivitelezés költségeit és az elérhető előnyöket.

Alapszabályként elmondható, hogy mindig az a legjobb megoldás, ahol az éves fűtési szezon költségei és a rendszeres karbantartás a legalacsonyabb összegű. Ez nemcsak a felhasznált változattól függ, hanem a hőleadó egységektől és a szigeteléstől is.

Ebben a bejegyzésben áttekintjük leggyakoribb fűtési rendszereket, a hőleadó egységek típusait, és ötleteket adunk a legjobb rendszer kialakítására is.

Melyek a leggyakoribb fűtési rendszerek

A leggyakoribb fűtési rendszerek között a gázcirkó és gázkazán, a szilárd tüzelésű kazán, a napelemes fűtés, az infrafűtés és a hőszivattyú található meg. Elektromos kazán lakossági felhasználásban nem létezik.

Gázcirkó, gázkazán és kondenzációs kazán

A gázcirkó olyan fűtési megoldás, ahol a hőt egy központi kazán termeli. Ez kiegészül egy keringető rendszerrel, melyhez a csöveket és a hőleadó egységeket kötik.
 

A meleg vizet a berendezés a csövekben körbe-körbe forgatja (cirkulálja), így a kazánban felvett hőmennyiséget a folyadék más helyen adja le. Napjainkban új építésű fűtési rendszereknél kizárólag kondenzációs gázkazán építhető be, mely az égéstermék egy részéből vissza tudja nyerni a hőt.

Előnyei:

  • a központi fűtés akár 10-50%-kal is hatékonyabb, mint minden helyiséget külön fűteni, különösen igaz ez a régi típusú konvektorokra
  • ha a kazán kombinált működésű, akkor képes a melegvíz szinte korlátlan előállítására is
  • a kondenzációs kazánok zárt égésterűek, így égéstermék nem távozhat belőle a lakótérbe
  • jól kiforrott technológia, rendszeres karbantartás esetén nagy megbízhatóságú, ráadásul könnyű hozzá szakembert találni

Hátrányai:

  • a kombinált kazán egyszere csak egy funkciót lát el, vagy meleg vizet termel, vagy fűt
  • ha nem zárt égésterű a kazán, akkor szellőzőrés kialakítása lehet szükséges
  • a kondenzációs kazánhoz dupla kémény kötelező, mely jelentős kiadást jelent
     

A gázzal történő fűtés kiépítése engedélyekhez kötött, és a kondenzációs kazánhoz mindenképp ki kell alakítani a dupla csövű kéményt, mely a magasságától függően jelentős költséggel járhat. A teljes rendszer bekerülési ára a kazánhoz képest jóval többe kerül, a hőleadó egységekkel, anyagköltséggel és munkadíjjal elérheti a 2 millió forintot, de nem ritka a 3 milliós ajánlat sem.
 

Ez a fűtési mód ideális választás lehet azok számára, akik egy hagyományos megoldást keresnek, és nem akarnak a tüzelőanyag kezelésével foglalkozni.
 

Szilárd tüzelésű kazán

A szilárd tüzelésű kazánok a gázfűtés mellett az egyik legelterjedtebb fűtési módnak számítanak Magyarországon, főleg olyan helyeken, ahol nincs kiépítve a gázhálózat. Mivel kis túlzással mondva bármilyen tüzelőanyaggal használhatók, ezért népszerű a fát, brikettet, szenet vagy hasonló, szilárd tüzelőanyagokat felhasználók számára.
 

Modern változatuk a faelgázosító kazán, mely két külön égéstérrel rendelkezik. Az elsőben történik a faanyag tökéletlen égése, a másodikban pedig a szénmonoxidot és szénhidrogéneket tartalmazó füstgáz hasznosítása. A vegyes tüzelésű kazánokban lehetőség van szilárd tüzelőanyaggal vagy gázzal is fűteni.
 

Előnyei:

  • környezetbarát, megújuló fűtőanyaggal működik (fa, brikett, pellet)
  • könnyen kezelhető, nagyon egyszerű rendszer
  • jól kiforrott technológia, minden szakember ért hozzá
  • tartós, akár évtizedekig is működőképes, viszonylag olcsó a javítása

Hátrányai:

  • a fűtőanyagot tárolni kell, gyakran pedig elő is kell készíteni
  • munkaigényes, rendszeresen rakni kell a kazánt, a felgyűlt égésterméket pedig el kell távolítani
     

A szilárd tüzelésű kazánnal működő alaprendszer kiépítése is megközelíti az 1 millió forintot. Több hőleadó egységgel, extra víztárolóval pedig jelentősen, akár többszörösen meg is haladhatja ezt az összeget.
 

Ez a fűtési mód jó megoldás lehet azoknak, akik hozzáférnek a különféle szilárd tüzelőanyagokhoz, vagy ahol nem elérhető a gázhálózat.
 

Napelem

A napelemekkel való fűtés az egyik legmodernebb megoldás, de bekerülési költsége nem kevés, a megtermelt energia pedig felhős és hidegebb időszakokban nem mindig elegendő. Hosszútávon azonban a fűtési költség nullázásával visszahozhatja az árát, ráadásul számos állami és európai uniós támogatás érhető el a napelemes rendszerek kiépítésére.
 

Előnyei:

  • környezetbarát, megújuló energiaforrást használ
  • a működése közben nincsen égéstermék
  • gombnyomásra indítható és állítható le, programozható fűtési profilok állíthatók be
  • megfelelő feltételek mellett a megtermelt áram visszatáplálható az áramszolgáltató hálózatába, és ezzel bevétel érhető el

Hátrányai:

  • bonyolultabb rendszert igényel
  • nagyobb bekerülési költséget jelent
  • ha a közműhálózatba termeli vissza a felesleges energiát, akkor áramszünet alatt a biztonsági rendszer a házban is kikapcsolja az áramot
     

Önmagában a napelemes rendszer ára 1,5-3 millió forinttól kezdődik, ehhez jönnek még az elektromos fűtés egységei és munkadíja. A végösszeg elérheti az 5-6 millió forintot.
 

Ez a típusú fűtés jó megoldás lehet azok számára, akik meg tudják finanszírozni a  magasabb beruházási költségeket, törekednek a környezetbarát megoldásokra,  és cserébe hosszú távon megtérüljön a befektetésük a lecsökkentett rezsiszámlákon.
 

Infrapanel

Az infrafűtés olyan fűtési technológia, ahol az elektromos áramból infravörös tartományba tartozó hőhullám készül. Ez terjedés közben felmelegíti a tárgyakat, működésében nagyban hasonlít a napsugár melegéhez.
 

Kétféle megoldásként alkalmazzák, az elsőnél fűtőpaneleket helyeznek el a mennyezeten vagy falakon, melyek az adott helyiséget melegítik. Filmrétegként felhasználva pedig a padlóba építhető be, ilyenkor a padlófűtésért felelős.
 

Előnyei:

  • könnyen és olcsón kiépíthető
  • csak elektromos- és szabályozóvezetékek, illetve a fűtőpanelek vagy a filmréteg szükséges a működéséhez
  • nincs szükség engedélyeztetésre, de a tervezéskor figyelembe kell venni az épület elektromos hálózatának teljesítőképességét
  • nem igényel karbantartást
     

Hátrányai:

  • a fűtőpaneleket központi helyre kell tenni, melyek viszonylag nagy méretűek
  • nem vízálló, így kültéren csak védve telepíthető, vizes helyiségben pedig távol a vízforrásoktól
  • teljesítménye nem szabályozható, mindig a maximális teljesítményen fűt, ezért időkapcsoló vagy hőérzékelős termosztát kell mellé
  • nem hőtartó, kikapcsolás után rövid időn belül lehűl
  • felülete nagyjából 100 fokos, így gyerekes családoknál figyelni kell az elhelyezésre
     

Az infrafűtés kiépítésénél a szerelési költség lehet nagyobb tétel, mivel a fűtőpanelek 30 000 Ft-tól kezdődnek. Padlófűtés esetén a költség elérheti a 600 ezer forintot.
 

Ez a fűtési mód jó alternatíva lehet azoknak, akik elfogadják a hátrányait, és olcsón, valamint gyorsan szeretnék kiépíttetni a rendszert.
 

Hőszivattyú

A hőszivattyúval ellátott fűtési rendszer a természetben begyűjtött hőt juttatja be az épületbe. Ehhez többféle részfolyamatot végez el egymás után. Speciális gázzal működik, mely összenyomva és elpárologtatva felelős a hőfelvételért- és leadásért, így akkor is alkalmazható, ha kint téli fagy van.
 

Többféle típusa létezik, a szállított hőmennyiség származhat levegő, víz vagy más közeg közé helyezett csövekből. A talajba illesztett rendszerek egy része geotermikus energiával is működhet.
 

Előnyei:

  • nagyon hatékony, sokkal több hőt ad le, mint a működtetéséhez felvett elektromos áram
  • környezetbarát, nincs károsanyag kibocsátása
  • tisztán, gombnyomásra működtethető
  • számos államilag támogatott vagy európai uniós pályázat érhető el hozzá

Hátrányai:

  • ha földkollektoros megoldást telepítenek, a területen nem ültethetők fák, és nem is lehet ráépítkezni
  • nagyobb összegbe kerül a beruházása
  • a geotermikus változathoz az illetékes bányahatóság engedélye szükséges
  • áramszünet esetén nem működik
     

A hőszivattyús rendszer kiépítésének költsége jellemzően 1,5 millió forinttól kezdődik, és az elvégzett munka mennyiségétől függően változik. A teljes ár padlófűtés esetén is elérheti a 3,5 millió forintot, napelemmel kombinálva pedig az 5,5 millió forintot.
 

Ez a fűtési mód azok számára ideális, akik vállalni tudják az egyszeri nagyobb beruházást és a hosszabb munkálatokat a jelentősen alacsonyabb rezsiszámlákért.
 

Geotermikus energia

A geotermikus energiát használó rendszer a hőszivattyú egy speciális fajtája, ahol a csöveket 60-100 méter mélyen a földbe fúrják. Korszerű, de a munkaigényes fűtési megoldások közé tartozik, melyhez speciális engedélyek szükségesek. Kiváló hatásfokkal rendelkezik, ráadásul nemcsak a fűtés oldható meg vele, hanem a hűtés is.
 

Előnyei:

  • környezetbarát
  • fák is ültethetők a felette lévő területre, és rá is lehet építkezni
  • kis helyigényű és nagyon magas hatásfokú rendszer
  • a talajréteg állandóan megfelelő hőmérsékletű szeletét használja, ahol télen sincs fagy

Hátrányai:

  • az illetékes bányahatóság engedélye szükséges a kivitelezéshez
  • nagy költségű a kiépítése
  • egyes helyeken nem használható
  • a használata közben olyan anyagok törhetnek a felszínre, melyeket kezelni kell

Milyen hőleadó egységet érdemes választani?

A hőleadó egységek között számos megoldás található, a leggyakoribbak közé a radiátoros fűtési rendszer, a padlófűtés, a falfűtés és a mennyezetfűtés tartozik.
 

A radiátorok felhasználása nagyon elterjedt Magyarországon, számos méretben, megjelenésben és anyagban érhetők el. Fő előnyük, hogy kiforrott technológiának számítanak, ezért szinte mindenhol lehet szakértő szerelőt találni. A bekerülési költségük viszonylag alacsony, jól szabályozható a hőmérséklet, és megfelelő szerelés esetén azonnal meleget adnak.
 

Főleg az elektromos rendszerek hőleadó egységeinek számítanak az olyan alternatív megoldások, mint a padlófűtés, a falfűtés vagy a mennyezetfűtés. Padlófűtésnél léteznek vizes kiépítésű változatok is, de egyre nagyobb teret hódít ezen a fronton is az elektromosság.
 

Az elektromos padlófűtéssel kiépített rendszer esetén a hőt a helyiség padlója adja át, míg falfűtésnél vagy mennyezetfűtésnél a falak, illetve a mennyezet. Utóbbi nagyon jellemző ipari épületeknél, az első kettő viszont egyre gyakoribb a magánházak esetében. Mindhárom megoldás előnye, hogy egyenletes hőérzetet biztosítanak, és alacsony hőmérsékletű felülettel, folyamatosan melegítik fel a környezetet. Ezáltal energiatakarékosabbak, mint a magas hőfokon üzemelő alternatívák.
 

A fő hátrányuk, hogy nem megfelelő szigetelés esetén rossz hatékonysággal üzemelnek, hőtartó képességük pedig alacsonyabb a radiátoroknál. Régi nyílászárók esetén szinte folyamatosan működniük kell, ami sokba kerül.
 

Az infrapanelek felhasználása jó alternatíva lehet az olyan helyiségekben, melyekbe nem lett fűtés szerelve. Az ilyen hőleadó elemekkel gyorsan és külön engedélyek nélkül oldható meg a fűtés. Fő hátrányuk, hogy a felületük forró, és viszonylag nagy helyet foglalnak.

A legjobb fűtési rendszer kialakítása

A korszerű fűtéseket tekintve egy új rendszer legnagyobb előnye mindenképp a használattal összefüggő költségek csökkenésében jelentkezik. Mivel a legolcsóbb megoldások kiépítése is milliós összeg, így fontos átgondolni, melyik a legjobb választás.

Érdemes lehet szakemberek segítségét kérni, akik nemcsak megtervezik a megfelelő fűtési rendszert, de a várható megtérülést is képesek megállapítani. Emellett hasznos tanácsokat adnak a hőleadó egységek választásához és az üzemeltetéshez.
 

 
 
 
Bízza szakértelmünkre napelemes rendszere kiépítését!
Cimkék:

Kapcsolódó Cikkek

2020.07.20 / Otthon Kényelme

Milyen műtétre fizet a biztosító? - tippek és tudnivalók

Baleset bármikor érhet bárkit, bárhol. Azonban a balesetbiztosítás fontosságának mégis nagyon kevesen tulajdonítanak jelentőséget, hiszen ott az alap TB szolgáltatás, mely rendszeres adófizetés mellett biztosítja az orvosi ellátásunkat. A balesetbiztosítás nem csak a biztosítottnak szolgál kártérítésként a baleseti bejelentő szerint munkakiesésre, hanem halál esetén a család is kártérítést kap választott szolgáltatási csomag szerint.

2020.02.13 / Otthon Kényelme

Miért váltsunk geotermikus fűtésre? – előnyök és hátrányok

A geotermikus fűtés a földben tárolt hőenergiát hasznosítja egy hőszivattyú segítségével. Bár a berendezés levegőből is képes meleget kinyerni, geotermikus felhasználásáról kizárólag a talaj vagy a talajvíz hőjét felhasználó megoldásoknál beszélhetünk.

A fűtési mód egyre növekvő népszerűségét a magas hatékonysága okozza, melyet az úgynevezett COP fokkal vagy COP értékkel mérnek. Ez azt mutatja meg, hogy az adott berendezés 1 kWh áram elfogyasztásával mennyi hőenergiát tud előállítani. Az ilyen típusú fűtésnél a COP fok értéke jellemzően 2 és 5 közötti.

2019.04.03 / Otthon Kényelme

A zárt égésterű kazán – kazánkisokos!

Az életvédelmi szempont volt az egyik ok, amiért az EU kötelezővé tette a zárt égésterű kazánok használatát. A nyílt égéstér attól nyílt, hogy közvetlen kapcsolatban áll a lakótér levegőjével. Így meghibásodás esetén az égéstermék visszajuthat a szobába, és fennáll a szén-monoxid mérgezés kockázata. A zárt égéstérű kazán kiküszöböli ezt a veszélyt, hiszen a kéményen keresztül szerzi be az égéshez szükséges levegőt, és a ugyanígy távozik az égéstermék.