Magyarországon a legnépszerűbb fűtési rendszerek közé tartozik a szilárd tüzelésű-, a hőszivattyús-, a gáz- és az elektromos fűtés. Az, hogy melyik megoldás a legkedvezőbb egy épületnek, számos tényezőn múlik. A tervezéskor figyelembe kell venni az épület típusát, a kivitelezés költségeit és az elérhető előnyöket.
Új építésű ingatlanok esetében 2022. június 30-tól minden esetben kötelező előírás, hogy az ingatlan besorolásának el kell érni a BB energiaosztályt és az energiafogyasztás legalább 25%-át megújuló forrásból kell biztosítani. Utóbbi feltétel teljesülése nélkül a BB minősítés nem adható ki az energiatanúsítás során. Korszerű és minőségi megoldásaink garantálják a jogszabályi megfelelést és biztosítják új otthona környezetbarát komfortját.
Meglévő fűtési megoldásunk korszerűsítése is izgalmas és jelentős körültekintést igénylő folyamat. Egyszerre kell alkalmazkodunk ingatlanunk jelenlegi műszaki adottságaihoz, az új rendszer lehetőségeihez és működtetésének alapkövetelményihez, valamint nem hagyhatjuk figyelmen kívül a használati és esztétikai elvárásainkat sem.
Egy figyelmesen, gondosan megtervezett rendszer hosszú távon biztosíthatja otthonunk komfortját, ezért mindenképpen érdemes kellő időt és energiát szánni a felmerülő kérdések megválaszolására.
Alapszabályként elmondható, hogy mindig az a legjobb megoldás, ahol az éves fűtési szezon költségei és a rendszeres karbantartás a legalacsonyabb összegű. Ez nemcsak a felhasznált változattól függ, hanem a hőleadó egységektől és a szigeteléstől is.
Ebben a bejegyzésben áttekintjük leggyakoribb fűtési rendszereket, a hőleadó egységek típusait, és ötleteket adunk a legjobb rendszer kialakítására is.
A leggyakoribb fűtési rendszerek között a gázcirkó és gázkazán, a szilárd tüzelésű kazán, a napelemes fűtés, az infrafűtés és a hőszivattyú található meg. Elektromos kazán lakossági felhasználásban nem létezik.
A gázcirkó olyan fűtési megoldás, ahol a hőt egy központi kazán termeli. Ez kiegészül egy keringető rendszerrel, melyhez a csöveket és a hőleadó egységeket kötik.
A meleg vizet a berendezés a csövekben körbe-körbe forgatja (cirkulálja), így a kazánban felvett hőmennyiséget a folyadék más helyen adja le. Napjainkban új építésű fűtési rendszereknél kizárólag kondenzációs gázkazán építhető be, mely az égéstermék egy részéből vissza tudja nyerni a hőt.
Előnyei:
Hátrányai:
A gázzal történő fűtés kiépítése engedélyekhez kötött, és a kondenzációs kazánhoz mindenképp ki kell alakítani a dupla csövű kéményt, mely a magasságától függően jelentős költséggel járhat. A teljes rendszer bekerülési ára a kazánhoz képest jóval többe kerül, a hőleadó egységekkel, anyagköltséggel és munkadíjjal elérheti a 2 millió forintot, de nem ritka a 3 milliós ajánlat sem.
Ez a fűtési mód ideális választás lehet azok számára, akik egy hagyományos megoldást keresnek, és nem akarnak a tüzelőanyag kezelésével foglalkozni.
A szilárd tüzelésű kazánok a gázfűtés mellett az egyik legelterjedtebb fűtési módnak számítanak Magyarországon, főleg olyan helyeken, ahol nincs kiépítve a gázhálózat. Mivel kis túlzással mondva bármilyen tüzelőanyaggal használhatók, ezért népszerű a fát, brikettet, szenet vagy hasonló, szilárd tüzelőanyagokat felhasználók számára.
Modern változatuk a faelgázosító kazán, mely két külön égéstérrel rendelkezik. Az elsőben történik a faanyag tökéletlen égése, a másodikban pedig a szénmonoxidot és szénhidrogéneket tartalmazó füstgáz hasznosítása. A vegyes tüzelésű kazánokban lehetőség van szilárd tüzelőanyaggal vagy gázzal is fűteni.
Előnyei:
Hátrányai:
A szilárd tüzelésű kazánnal működő alaprendszer kiépítése is megközelíti az 1 millió forintot. Több hőleadó egységgel, extra víztárolóval pedig jelentősen, akár többszörösen meg is haladhatja ezt az összeget.
Ez a fűtési mód jó megoldás lehet azoknak, akik hozzáférnek a különféle szilárd tüzelőanyagokhoz, vagy ahol nem elérhető a gázhálózat.
A hőszivattyú a hagyományos energiaforrások (pl. gáz, szén, fa, olaj) helyett, a nap, környezetünkben tárolt energiáját hasznosítja (villamos energia segítségével), így az ismert tüzelőanyagoknál sokkal jobb hatásfokkal, a környezetet kímélve tudunk például fűteni.
Típustól függően a környezeti energiát a levegőből, vízből, vagy a talajból tudjuk kinyerni.
Mivel bárki számára elérhető, egyszerű a telepítése és kedvező a beruházási költsége, a levegő-víz típusú hőszivattyú a legkedveltebb és legtöbbet telepített rendszer.
Az ilyen típusú hőszivattyú a környezetében lévő levegő energiáját használja fel otthonunk fűtéséhez.
A hőszivattyúval ellátott fűtési rendszer a természetben begyűjtött hőt juttatja be az épületbe. Ehhez többféle részfolyamatot végez el egymás után. Speciális gázzal működik, mely összenyomva és elpárologtatva felelős a hőfelvételért- és leadásért, így akkor is alkalmazható, ha kint téli fagy van.
Többféle típusa létezik, a szállított hőmennyiség származhat levegő, víz vagy más közeg közé helyezett csövekből. A talajba illesztett rendszerek egy része geotermikus energiával is működhet.
Előnyei:
Hátrányai:
A hőszivattyús rendszer kiépítésének költsége jellemzően 1,5 millió forinttól kezdődik, és az elvégzett munka mennyiségétől függően változik. A teljes ár padlófűtés esetén is elérheti a 3,5 millió forintot, napelemmel kombinálva pedig az 5,5 millió forintot.
Ez a fűtési mód azok számára ideális, akik vállalni tudják az egyszeri nagyobb beruházást és a hosszabb munkálatokat a jelentősen alacsonyabb rezsiszámlákért. Kedvező részletfizetési lehetőségek is rendelkezésre állnak a kiépítéséhez, a környezettudatos, megújuló energián alapuló fűtési megoldások kialakításához több pályázat és támogatási forma is elérhető (pl. 100%-ban vissza nem térítendő támogatás, otthonfelújítási támogatás, NHP Zöld Otthon program) , így új energiatakarékos otthonunkhoz még kedvezőbb feltételekkel juthatunk hozzá.
A napelemekkel való fűtés az egyik legmodernebb megoldás, de bekerülési költsége nem kevés, a megtermelt energia pedig felhős és hidegebb időszakokban nem mindig elegendő. Hosszútávon azonban a fűtési költség nullázásával visszahozhatja az árát, ráadásul számos állami és európai uniós támogatás érhető el a napelemes rendszerek kiépítésére.
Előnyei:
Hátrányai:
Önmagában a napelemes rendszer ára 1,5-3 millió forinttól kezdődik, ehhez jönnek még az elektromos fűtés egységei és munkadíja. A végösszeg elérheti az 5-6 millió forintot.
Ez a típusú fűtés jó megoldás lehet azok számára, akik meg tudják finanszírozni a magasabb beruházási költségeket, törekednek a környezetbarát megoldásokra, és cserébe hosszú távon megtérüljön a befektetésük a lecsökkentett rezsiszámlákon.
Az infrafűtés olyan fűtési technológia, ahol az elektromos áramból infravörös tartományba tartozó hőhullám készül. Ez terjedés közben felmelegíti a tárgyakat, működésében nagyban hasonlít a napsugár melegéhez.
Kétféle megoldásként alkalmazzák, az elsőnél fűtőpaneleket helyeznek el a mennyezeten vagy falakon, melyek az adott helyiséget melegítik. Filmrétegként felhasználva pedig a padlóba építhető be, ilyenkor a padlófűtésért felelős.
Előnyei:
Hátrányai:
Az infrafűtés kiépítésénél a szerelési költség lehet nagyobb tétel, mivel a fűtőpanelek 30 000 Ft-tól kezdődnek. Padlófűtés esetén a költség elérheti a 600 ezer forintot.
Ez a fűtési mód jó alternatíva lehet azoknak, akik elfogadják a hátrányait, és olcsón, valamint gyorsan szeretnék kiépíttetni a rendszert.
A geotermikus energiát használó rendszer a hőszivattyú egy speciális fajtája, ahol a csöveket 60-100 méter mélyen a földbe fúrják. Korszerű, de a munkaigényes fűtési megoldások közé tartozik, melyhez speciális engedélyek szükségesek. Kiváló hatásfokkal rendelkezik, ráadásul nemcsak a fűtés oldható meg vele, hanem a hűtés is.
Előnyei:
Hátrányai:
A hőleadó egységek között számos megoldás található, a leggyakoribbak közé a radiátoros fűtési rendszer, a padlófűtés, a falfűtés és a mennyezetfűtés tartozik.
A radiátorok felhasználása nagyon elterjedt Magyarországon, számos méretben, megjelenésben és anyagban érhetők el. Fő előnyük, hogy kiforrott technológiának számítanak, ezért szinte mindenhol lehet szakértő szerelőt találni. A bekerülési költségük viszonylag alacsony, jól szabályozható a hőmérséklet, és megfelelő szerelés esetén azonnal meleget adnak.
Főleg az elektromos rendszerek hőleadó egységeinek számítanak az olyan alternatív megoldások, mint a padlófűtés, a falfűtés vagy a mennyezetfűtés. Padlófűtésnél léteznek vizes kiépítésű változatok is, de egyre nagyobb teret hódít ezen a fronton is az elektromosság.
Az elektromos padlófűtéssel kiépített rendszer esetén a hőt a helyiség padlója adja át, míg falfűtésnél vagy mennyezetfűtésnél a falak, illetve a mennyezet. Utóbbi nagyon jellemző ipari épületeknél, az első kettő viszont egyre gyakoribb a magánházak esetében. Mindhárom megoldás előnye, hogy egyenletes hőérzetet biztosítanak, és alacsony hőmérsékletű felülettel, folyamatosan melegítik fel a környezetet. Ezáltal energiatakarékosabbak, mint a magas hőfokon üzemelő alternatívák.
A fő hátrányuk, hogy nem megfelelő szigetelés esetén rossz hatékonysággal üzemelnek, hőtartó képességük pedig alacsonyabb a radiátoroknál. Régi nyílászárók esetén szinte folyamatosan működniük kell, ami sokba kerül.
Az infrapanelek felhasználása jó alternatíva lehet az olyan helyiségekben, melyekbe nem lett fűtés szerelve. Az ilyen hőleadó elemekkel gyorsan és külön engedélyek nélkül oldható meg a fűtés. Fő hátrányuk, hogy a felületük forró, és viszonylag nagy helyet foglalnak.
A korszerű fűtéseket tekintve egy új rendszer legnagyobb előnye mindenképp a használattal összefüggő költségek csökkenésében jelentkezik. Mivel a legolcsóbb megoldások kiépítése is milliós összeg, így fontos átgondolni, melyik a legjobb választás.
Érdemes lehet szakemberek segítségét kérni, akik nemcsak megtervezik a megfelelő fűtési rendszert, de a várható megtérülést is képesek megállapítani. Emellett hasznos tanácsokat adnak a hőleadó egységek választásához és az üzemeltetéshez.
Magyarországon az ötvenes évektől kezdve beszélhetünk a klímaberendezések használatáról, és az első magyar gyártmányú berendezések a 60-as években került forgalomba. A klímaberendezések robbanásszerű elterjedése a 90-es évektől kezdődött. A bevásárlóközpontok, mozik, éttermek, szállodák látogatói élvezhették legelőször a klimatizálást, de idővel a lakásokban és autókban is teret hódítottak.
Jelenleg több mint 3 millió gázkonvektor van használatban az országban, azonban ezeknek a 80 százaléka már elavult. A gázkonvektorok nagy része már 20-40 éves, alacsony hatásfokkal dolgoznak, és ami a legkárosabb, hogy a döntő többségüknél azbesztet alkalmaztak a tömítéshez. Lassan, de biztosan érdemes lesz lecserélni az öreg konvektort új és környezetbarátabb verzióra.
Elérhetőségek
