Ebben a cikkben:
Minden, amit a klímaberendezésekről és típusaikról tudni érdemes
Magyarországon az ötvenes évektől kezdve beszélhetünk a klímaberendezések használatáról, és az első magyar gyártmányú berendezések a 60-as években került forgalomba. A klímaberendezések robbanásszerű elterjedése a 90-es évektől kezdődött. A bevásárlóközpontok, mozik, éttermek, szállodák látogatói élvezhették legelőször a klimatizálást, de idővel a lakásokban és autókban is teret hódítottak.
A klíma manapság már nem számít luxusnak, hiszen a technológia fejlődésével elérhetővé váltak sokféle árkategóriában. A legtöbb típus hűtő-fűtő üzemmódban is használható, de légtisztító, páramentesítő funkcióval ellátott modellek is elérhetőek már.
A klímaberendezések két nagyobb típusba sorolhatók: megkülönböztetjük a monoblokk és a split klímákat. Az előbbi komplett egységből áll, míg a split klímák különálló részekből. A berendezés kiválasztásánál érdemes figyelembe venni, hogy mekkora helyiségben kívánjuk alkalmazni, milyen a berendezés zajszintje és hová lehet a készüléket felszerelni.
A monoblokk klímák
A klímaberendezések működési elve gyakorlatilag azonos, a kivitelezésben és az egyes részegységeik elhelyezésében mutatkoznak különbségek. A monoblokk klímák egy egységként üzemelnek, nincs külön kültéri és beltéri egységük. Előnye ezeknek a típusoknak, hogy nincs szükség csőrendszerre, így az üzembe helyezése egyszerűbb, illetve könnyebben áttelepíthetők más helyiségbe is.
A mobil klímák azok a berendezések, amelyek szakember segítsége nélkül is üzembe helyezhetők, nem igényelnek kiépítést. Ezeket a klímákat nem kell fixen rögzíteni, így tetszőlegesen áthelyezhetők. A szerkezetük könnyű, talpazattal vagy görgőkkel rendelkeznek az egyszerűbb szállítás érdekében. Tisztítása házilag elvégezhető, nem igényel szervizes beavatkozást.
A mobil klímák negatívumai közé sorolható az alacsonyabb teljesítmény, mert kevésbé gyorsan hűtik le a légteret. Hátránya még a magas energiafogyasztás, továbbá nem helytakarékosak, ezért kisebb szobába nehézkes lehet az elhelyezése. A nagyobb átmérővel rendelkező kivezetőcső elhelyezése is problémát okozhat, akárcsak a kondenzvíz folyamatos eltávolítása, amely nem távozik automatikusan a rendszerből. Az ára kedvezőbb a beépíthető klímákéhoz képest, és nincs üzembe helyezési- és szerelési költség sem.
Az ablakklíma gyakorlatilag egy doboz, amely tartalmazza az összes működéshez szükséges alkatrészt: a kompresszort, az elpárologtatót, illetve a kondenzátort is. Nevéből adódóan a berendezés ablaknyílásba építhető. A telepítése viszonylag egyszerű, nem szükséges hozzá csővezeték kiépítése, viszont az ablakba helyezéshez kőműves, esetleg lakatos szakember bevonása is szükséges lehet. Olyan helyekre érdemes beépíteni, ahol a kültéri egység telepítése nem lehetséges vagy nem engedélyezett, mint például műemlékvédelem alá eső épületeknél.
A split klímák jellemzői
A split klíma azoknak a légkondicionáló berendezéseknek az összefoglaló neve, amelyek több különálló egységből épülnek fel. A kültéri és beltéri egységeket csőrendszer köti össze, amelyben a hűtőközeg kering. Egy kültéri egységhez több beltéri egység is köthető. A kültéri egység általában minden típusnál hasonló, a beltéri egységek kialakításában vannak különbségek.
A klímák működési elve típustól függetlenül hasonló
A kompresszor az elpárologtató résznél csökkenti a nyomást, miközben a kondenzátorban nő. A nyomáskülönbségtől a rendszerben lévő folyadék gőzzé alakul, ez az állapotváltozás hőelvonást eredményez, amely elindítja a hűtési folyamatot. A gőzt a kompresszor átkeringeti a kondenzátorba, ahol ismét cseppfolyóssá válik, majd ez a körfolyamat újraindul.
Inverter
A kompresszor típusa szerint megkülönböztetünk hagyományos ON/OFF és inverteres klímákat. A hagyományos klímánál a hűvös levegő nem szabályozott, a lehető leghidegebb levegőt engedi be a helyiségbe. Miután a hőmérséklet lehűlt a kívánt hőfokra a berendezés leáll. Az inverteres kompresszor (inverter) viszont szabályozható fordulatszámmal bír, így a kibocsátott levegő hőmérséklete tetszőlegesen változtatható. Az inverteres klímák jóval csendesebbek és energiatakarékosabbak nem inverteres társaikhoz képest.
Oldalfali klíma
Split klímák esetében általában az oldalfali klíma az, amelyet leginkább ismerünk. Lakásokban ezek a legelterjedtebb típusok, hiszen a beltéri egység falra szerelve bárhol elhelyezhető, ezáltal helytakarékos a használatuk. A klíma kivitelezése a kültéri-, és a beltéri egységek felszereléséből, az áramellátását biztosító vezetékek kiépítéséből, illetve az egységeket összekötő csővezetékek felszereléséből áll.
Legtöbbször a mennyezet alá kerül felszerelésre, amelynek helyét, ha nem körültekintően választjuk meg akkor egyenetlen lehet a hőelosztás. Az oldalfali klímák esztétikailag és funkciók tekintetében változatosak, ezek a különbségek a vételárban is megmutatkoznak.
Extra funkciók
Számos extra funkcióval ellátott készülék kapható. A kihelyezett hőérzékelő funkcióval rendelkező típusoknál a távirányítóban lévő érzékelő beindítja a klimatizálást. Az időzítő funkcióval beállítható, hogy egy adott napszakban kapcsoljon be a klímánk, illetve az éjszakai üzemmóddal az energiafelhasználást lehet optimalizálni. A levegőtisztítós modellek aktív szénszűrővel, plazmaszűrővel rendelkeznek, vagy a portól és a káros mikroorganizmusoktól UV-fénnyel mentesítik a szoba légterét. Párás környezetben egyes típusok páramentesítő funkcióval állnak rendelkezésre. Az inverteres klímaberendezések nagy része már fűtésre is alkalmas. A legmodernebb berendezések wi-fi kapcsolattal rendelkeznek, hogy távolról vezérelhessük lakásunk hőmérsékletét.
Parapet klíma
A parapet klímák kültéri egysége nem különbözik a többi split klímáétól, viszont a beltéri egység kialakítása speciális. Olyan helyekre kerül beüzemelésre, ahol nem megvalósítható a mennyezethez közeli oldalfalra rögzítés, például a tetőtéri lakásoknál. Padlóhoz közeli falfelületekre, illetve vízszintesen a mennyezetre szerelhetők. A parapet klímákat előszeretettel használják irodákban, ipari létesítményekben, mivel jóval nagyobb teljesítménnyel rendelkeznek és fűtésre is használhatók. Méretük általában nagyobb a hagyományos klímáknál, illetve az áruk is magasabb lehet, a speciális szerelhetőségük miatt.
Háztartásokban tehát ezt a típusú klímát csak különleges esetekben érdemes használni, ha a lakás adottságai ezt indokolják., Azok számára is jó megoldás lehet a parapet klíma, akik hatékony fűtési rendszert szeretnének és kivitelezési okokból más fűtési megoldás nem lehetséges.
Konzol klíma
A konzol klímák teljesítményben és kialakításban is nagyon hasonlítanak a parapet klímákhoz. Működésben gyakorlatilag nincs eltérés a többi típushoz képest. A különbség a felszerelhetőségben van, ugyanis ezek a berendezések nem rögzíthetőek falra, lábbakkal vannak ellátva így a padlón felállítva működtethetők. Ez a típus tehát olyan helyiségekbe javasolt, ahol a fal szerkezetileg nem alkalmas arra, hogy a klímát felszereljék rá.
A légkondicionáló berendezések több tíz évre tervezett rendszerek, ezért érdemes több szempontból is megvizsgálni, hogy milyen típust vásároljunk. Számos gyártó – Bosch, Fujitsu, LG, Fisher klíma, Gree, Midea - termékei közül választhatjuk ki a számunkra megfelelő típusú és teljesítményű berendezést.
A klíma elhelyezése és a zajszint
Mielőtt klímát vásárolnánk, érdemes megvizsgálni és átgondolni, hogy hová szeretnénk az eszközt beszerelni, és milyen módon fogjuk majd használni. Nem mindegy ugyanis, hogy nappaliban vagy hálószobában üzemeltetjük, ilyenkor a zajkibocsátás lehet az egyik fő paraméter. Egy átlagos klíma zajszintje 20 és 40 dB között változik, teljesítménytől függően. Ha viszont fűtésre is szeretnénk használni a klímát, akkor nagyobb teljesítményű eszközre célszerű beruházni.
A klíma teljesítménye
A teljesítmény kiválasztásakor a szoba méreteire jó ha figyelünk: 1 m2-nyi helyiség klimatizlásához 0,1 kW hűtőteljesítmény szükséges. Tehát egy 20 m2-es szobához 2kW-os klímát érdemes beszerezni, viszont a szoba belmagassága, szigetelése, az ablakok mérete mind befolyásoló tényezők lehetnek a választásban, ezért mindig érdemes szakemberrel konzultálni a vásárlás előtt.
Az otthoni elektromos hálózat ellenőrzése
A vásárlás előtt tájékozódnunk érdemes arról is, hogy a lakásunk villamoshálózata alkalmas-e a klímaberendezés megnövekedett teljesítményének kiszolgálására. Amennyiben a hálózat nem megfelelő, akkor szükséges lehet a teljesítmény bővítése, vagy a vezetékrendszer átalakítása.
Kivitelezés és karbantartás
Szakemberrel tervezzük meg, hogy a lakásunk melyik pontjára érdemes felszerelni a beltéri egységet az optimális hőelosztáshoz. Amennyiben nem mobil klímát vásárolunk, meg kell terveztetni a rendszerből távozó fáradtvíz elvezetését is.
Érdemes olyan üzletből vásárolni, ahol a forgalmazó vállalja a beüzemelést és a karbantartási munkálatokat is, így a termék garanciális háttere is megfelelően, egy helyről biztosított.
Dizájn
A beltéri egység dizájnja is fontos szempont, hiszen nem árt, ha illeszkedik a helyiség berendezési tárgyaihoz. Egy esztétikus klímaberendezés a szoba ékessége lehet, de arra is érdemes odafigyelni, hogy a megjelenés ne menjen a teljesítmény rovására.
A kényelmi funkciók
A klímaberendezés kiválasztásánál célszerű figyelembe venni, hogy milyen extra funkciókkal rendelkezik a készülék. Ma már az internetkapcsolat létesítésére képes okos klímák olyan funkciókkal vannak ellátva, mint az öndiagnózis vagy az időzíthető ki/be kapcsolás.
Manapság számos típusú és márkájú légkondicionáló berendezés kapható, ezért fontos, hogy körültekintően válasszuk ki az igényeinknek megfelelő terméket. Ha nem tudunk dönteni, vagy bizonytalanok vagyunk a választásban, akkor kérjük bátran szakember segítségét, hogy a megfelelő eszköz kerülhessen beszerelésre.
Kapcsolódó Cikkek
Minden, amit tudni akarsz a H tarifa kapcsán!
Elsőre talán kevesen tudják: a lakossági áramszolgáltatások terén is széles paletta áll a rendelkezésünkre. A H tarifa egy az igénybe vehető áramdíjszabások közül. Azért hozták létre, hogy egy kedvezményes tarifával lehessen működtetni a hőszivattyúkat és a megújuló energiforrásokból, például a napenergiából kiépített fűtési rendszereket. Ezt a különleges díjszabást 2010-ben rendeletben alkották meg, azóta igényelhető az egyetemes áramszolgáltatás keretein belül.
Mi a teendő gázszivárgás esetén?
A magyar háztartások több mint harmadában gázfűtés biztosítja a meleget, a lakossági gázhasználatot pedig csak tovább növelik a palackos vagy vezetékes gáztűzhelyek és bojlerek. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a gázszivárgás mindenkit érintő probléma, mely lényegében bármely háztartásban előfordulhat a panellakásoktól kezdve a társasházakon át a családi házakig.
Ne kockáztasson, készüljön fel a háztartási balesetekre
Meglepő tény lehet, hogy a személyi sérülések nagy része otthonainkban történik. A statisztikák alapján ugyanis a balesetek közül első helyen szerepelnek a háztartási balesetek, megelőzve a közlekedési és a sportbaleseteket is. A KSH adatai szerint két évvel ezelőtt több mint ezerhétszáz halálos kimenetelű otthoni baleset történt. Az elemzésekből arra is fény derült, hogy 2017-ben közel harmincezer lakástűz keletkezett, mégis a legtöbb halálos áldozatot az otthonainkban bekövetkezett esések követelik.