A geotermikus fűtés a földben tárolt hőenergiát hasznosítja egy hőszivattyú segítségével. Bár a berendezés levegőből is képes meleget kinyerni, geotermikus felhasználásáról kizárólag a talaj vagy a talajvíz hőjét felhasználó megoldásoknál beszélhetünk.
A fűtési mód egyre növekvő népszerűségét a magas hatékonysága okozza, melyet az úgynevezett COP fokkal vagy COP értékkel mérnek. Ez azt mutatja meg, hogy az adott berendezés 1 kWh áram elfogyasztásával mennyi hőenergiát tud előállítani. Az ilyen típusú fűtésnél a COP fok értéke jellemzően 2 és 5 közötti.
Ebben a cikkben Ön megismerheti, hogy melyek a geotermikus fűtési rendszerek előnyei és hátrányai, és képet kaphat a kiépítés és használat költségeiről is.
A geotermikus fűtés számos előnnyel rendelkezik, ezek közül a legfontosabbak a zöld felhasználás, a kiemelkedő hatékonyság, az üzemeltetés alacsony költsége, és a változatos felhasználási lehetőségek.
A földbe helyezett talajkollektoros-, talajszondás- vagy víz-víz hőszivattyú rendkívül környezetbarát, hiszen működése közben nincs károsanyag kibocsátás, csupán bolygónk hőjét hasznosítja. A talaj felső rétege nyeli el a napsugárzás 50%-át, ezért egész évben egyenletes, 7-18 fokos marad.
A geotermikus fűtésnél égéstermék sincs, nem kell a hamu elhelyezéséről vagy az füstgázok elvezetéséről gondoskodni. A tüzelőanyagot pedig nem nagy távolságokról, gázolajjal működő kamionokkal szállítják a helyszínre. Áramfogyasztása mindössze a keringtető rendszer működtetésére, és a hőátvívő közegként működő gáz sűrítésére és párologtatására korlátozódik.
A geotermikus fűtés kiváló hatásfokú, 1 egységnyi villamos áramból 3-4 egységnyi hőenergiát tud előállítani. Bár a külső hőmérséklet csökkenésével hatékonysága romlik, még így is jobb a fosszilis tüzelőanyagoknál, és fagyok esetén sem csökken 2-es COP fok alá.
A rendszerben felhasznált gázkeverék és a kompresszorok fejlődésével ráadásul egyre több hőenergia állítható elő egységnyi elektromos áram segítségével. Ma már a 4,5-ös COP értékkel rendelkező hőszivattyúk is elérhetők az energiatudatos otthonok felhasználói számára.
Egyes kivitelek hatásfokára befolyással van a környezet is, a talajkollektoros hőszivattyúk például kevesebb hőt tudnak összegyűjteni az árnyékos területeken. A víz-víz rendszernél pedig biztosítani kell a víznyerő kút állandó hozamát, ha ugyanis elapad, akkor nem lesz miből kinyerni a hőt.
A hőszivattyú üzemeltetéséhez mindössze áramra van szükség, mely nem a hőt termeli, hanem a berendezést működteti. Így használata sokkal olcsóbb, mint a hagyományos hőfejlesztő megoldásoké.
Napelemes rendszerrel egybekötve akár nullázható is a rezsiköltség. Az áramszolgáltató is támogatja a megújuló energiaforrás használatát, ezért az október 15. és április 15. közötti fűtési szezonban úgynevezett H tarifával, olcsóbb árammal működtethető a hőszivattyú és a kapcsolódó berendezések. Egyes helyeken elérhető még a GEO tarifa is, mely kicsit drágább a H-nál, viszont egész évben rendelkezésre áll. A hűtésre akár pár forintos költség is kijöhet óránként, ami összehasonlítva a többi alternatívával, magasan a legjobbnak mondható.
További költségmegtakarítást jelentenek olyan tételek, mint a kéményseprési díj vagy a gázkonvektor tisztításának elmaradása, illetve a tüzelőanyagnak sincs szüksége külön tárolóhelyiségre.
A geotermikus fűtés rendszerbe állításával jelentősen csökkenthetjük az energiafüggőségünket, hiszen a továbbiakban nem lesz releváns a gáz, a szén vagy a tűzifa árának emelkedése. Bár az áram árának változásai kihatással lesznek a költségekre, a felhasznált mennyiség kevesebb, mint a villamos energiával fűtő berendezéseknél.
A hőszivattyú működéséhez a földbe helyezett talajkollektor vagy talajszonda esetén nincs szükség semmilyen nyersanyagra, a víz-víz rendszerekhez viszont kell a talajvíz megfelelő szintje. Egy napelemes rendszer beállításával azonban még az áramhálózattól is függetlenedni lehet, a háztartás melegvíz szolgáltatásának bekötésével pedig további előnyök érhetők el a geotermikus energiára való átállással.
A hőszivattyú iránya megfordítható, így nyáron meleget szállít az épületen kívülre. Mivel a folyamat a keringtetett gáz összenyomásán és kitágulásán alapul, így még a legnagyobb melegben is működik. A geotermikus hőszivattyús rendszer kiépítésével tehát a légkondicionálás is megoldható.
A geotermikus energia egy olyan energiatároló egységből érkezik, mely korlátlan mértékben képes a hőszolgáltatásra, ráadásul a rá épített rendszer akár mínusz 30-35 fokig is üzembiztos. Ezzel gyakorlatilag nincs olyan nap Magyarországon, amikor ne lehetne használni.
A biztonsága pedig kiemelkedő, sem gázszivárgásból eredő robbanásveszélytől, sem az égéstermékek nem megfelelő elvezetéséből adódó szén-monoxid-mérgezéstől nem kell tartani.
A folyamatos légcsere biztosítja, hogy pont megfelelő legyen a nedvességtartalom, így a penészesedés nem jelenhet meg. A rendszerbe pedig pollen- vagy más típusú szűrők is beépíthetők, ezzel friss és szűrt levegő juthat be az épületbe. A szűréssel nem csak a virágpor tartható távol, hanem a szmog vagy a hagyományos fűtési megoldásokból származó füst apró részecskéi is.
A geotermikus fűtésnek hátrányai is vannak, melyek között a legfontosabb, hogy nagyon költséges a kiépítése. A beruházás ezért csak viszonylag hosszabb idő alatt térülhet meg, illetve valamennyi állandó költséggel minden évben számolni kell.
A hőszivattyú működéséhez és a meleg szállításához áram szükséges, ráadásul a hőleadás is többféle módon történhet az épületen belül. Ezek megtervezése szakértelmet igényel, hogy minél jobb hatásfokkal dolgozzon a rendszer.
A háztartás villanyszámlája akár a korábbi gázfűtésre költött összeg felével is nőhet. Ettől függetlenül a megtermelt hő alapján a geotermikus fűtés még mindig a legjobb hatásfokú megoldások közé tartozik.
A rendszer kiépítése költséges, az ára egy családi ház esetében 2-3 millió forintnál kezdődik. Ez magában foglalja a választott hőszivattyút, a földmunkát, a munkadíjat és a szerelvények árát is.
A beruházás gyakran akkor a leghatékonyabb, ha a fűtési rendszer is illeszkedik hozzá, így nem új építésű házaknál további költséget jelent az épületen belüli rendszer cseréje. Napelemmel kombinálva egyéb tételekre is számítani kell, elérve az akár 6-7 milliós költséget.
A legtöbb kivitelező cég úgy vállal garanciát, ha az éves karbantartás és felülvizsgálatot is elvégzik, ennek költsége nagyjából 50 ezer forint évente. Földszondás kivitelnél emellett szükség van az illetékes bányahatóság engedélyére is, mivel a fúrás érintheti a terület talajvízháztartását. Rejtett költségek nem igazán jelentkeznek a konstrukcióban, minden részfolyamat a végletekig megtervezett.
A geotermikus fűtésre való átállást pontos kalkulációnak és a terület felmérésének kell megelőznie. A helyi sajátosságok, az épület adottságai és a választott megoldások miatt a megtérülés ingadozhat. Alapszabályként elmondható, hogy legalább 8 év szükséges, míg a befektetés visszahozza az árát.
Ezen az értéken számos dolog változtathat, például van-e gáz bevezetve az épületbe, szükséges-e a légkondicionálás vagy elérhető-e bármilyen állami vagy európai uniós támogatás.
A geotermikus fűtés egy kiváló alternatíva a környezetbarát fűtés-hűtés megoldására, mely a leghatékonyabb megvalósítások közé tartozik. A használatával nem csak a természet óvható meg, de a megtakarítás a havi rezsiszámlán is érezhető.
A kevesebb áramigény, a nagyszerű komfortérzet, illetve a tiszta és csendes működés azok a fő előnyök, melyek miatt a geotermikus energia felhasználása Magyarországon is egyre nagyobb teret hódít. Nem szabad azonban megfelejtkezni az esetleges buktatókról, és mindig felkészült szakembereket érdemes választani a tervezésre és kivitelezésre is. Napelemmel kombinálva pedig egy zöld alternatíva érhető el a rezsimentes háztartás megvalósítására.
A cirkó fűtés az egyik legelterjedtebb a gázkazános megoldások közül. Az elnevezése a fűtővíz cirkulációjából adódik. A kazánban a gáz égetésével megtermelődő melegvíz egy szivattyú segítségével jut a radiátorokba, ahol megtörténik a hőleadás. Ezt követően a víz visszaáramlik, majd az egész folyamat előről kezdődik. A hőtermelő berendezéseknek két típusa van, az egyik csak a fűtést biztosítja, míg a kombi rendszerű készülékek a melegvízért felelősek, ezért az utóbbi használata akár nagyobb mértékű megtakarítást is jelenthet.
Elsőre talán kevesen tudják: a lakossági áramszolgáltatások terén is széles paletta áll a rendelkezésünkre. A H tarifa egy az igénybe vehető áramdíjszabások közül. Azért hozták létre, hogy egy kedvezményes tarifával lehessen működtetni a hőszivattyúkat és a megújuló energiforrásokból, például a napenergiából kiépített fűtési rendszereket. Ezt a különleges díjszabást 2010-ben rendeletben alkották meg, azóta igényelhető az egyetemes áramszolgáltatás keretein belül.
Magyarországon az ötvenes évektől kezdve beszélhetünk a klímaberendezések használatáról, és az első magyar gyártmányú berendezések a 60-as években került forgalomba. A klímaberendezések robbanásszerű elterjedése a 90-es évektől kezdődött. A bevásárlóközpontok, mozik, éttermek, szállodák látogatói élvezhették legelőször a klimatizálást, de idővel a lakásokban és autókban is teret hódítottak.
Elérhetőségek
