Egyelőre még tart az indián nyár, de hamarosan kezdődik a fűtési szezon. Bár jelentősen drágult a lakossági piaci árú földgáz ára, sokan továbbra is gázzal, vagy gázzal is fogunk fűteni az előttünk álló télen. Egy jól karbantartott kazán nem kevés megtakarítást tud hozni, ezen kívül ne bízd a véletlenre a családod biztonságát sem: ha gázzal fűtesz, mindenképpen végezd el a téli üzemmódra való átállással kapcsolatos rutinfeladatokat, de ha teljesen biztosra akarsz menni, akkor hívj szakembert. Olvasd el az alábbiakban, hogy miért!
A karbantartás hiánya most tényleg húsba, de legalábbis mélyen zsebbe vágó dolog lehet: egy jól karbantartott kazán nem kevés megtakarítást tud hozni. A vízkő például komoly károkat tud okozni a gázkazán alkatrészeiben, aminek következtében a fűtésre fordított költség is emelkedik. Tehát a fűtési szezon előtt mindenképpen tisztíttassuk ki a gázkazánt.
A fűtési szezon kezdetével sajnos mindig megszaporodnak a balesetek is, amelyek szintén könnyen elkerülhetők, ha nem hanyagoljuk el a gázkazán és a kémény ellenőrzését. Mint ahogyan egy hosszabb szünet után a kerékpárod vagy autód működőképességét is ellenőrizni kell, pl. az olajszintet, abroncsnyomást meg kell mérni, és a megfelelő értékekre be kell állítani, ugyanúgy a gázkazánodra is ráfér egy rutinellenőrzés a féléves nyári pihenő után. Sőt, nem csak ráfér: a családod biztonságával játszol, ha ezt elmulasztod.
A legjellemzőbb jelenség, hogy félév alatt a kazán belsejében leesik a víznyomás. Ha azt tapasztalod, hogy a nyári üzemmódról való átkapcsolás után nem akar a kazán begyulladni, érdemes mindenekelőtt a nyomást ellenőrizni. Ennek egyszerű módja van, minden mai kazán rendelkezik egy nyomásmérő órával, amelyről könnyen leolvasható, milyen tartományban kell lennie a nyomásnak.
Ez kazán típustól függően 1,2 és 2,0 bar között mozog. Ha nem vagy biztos a dolgodban, vedd elő a kazán használati útmutatóját, amelyben egyértelműen le van írva, milyen értékhatáron belül kell állnia a mutatónak. Amennyiben a nyomás túl alacsony, a kazán alján lévő csappal állíthatsz rajta. Ez a nyomásszabályzó szelep egyértelműen fel van tüntetve a használati útmutatóban, de ha nem vagy teljesen biztos magadban, ne tekergess semmit, hívd ki a szerelőt, és kérd meg, hogy mutassa meg, melyik szeleppel tudod te magad is állítani a nyomást. A csapot csak arra az időre nyisd ki, amíg a nyomás a megfelelő tartományba lép, ezt követően zárjuk el teljesen!
Szintén gyakori probléma a rendszer levegősödése. Ettől ugyan működik a fűtés, de nem a megfelelő hatásfokon. Ezt is egyszerű észrevenni, ha ugyanis a fűtés elindítása után a radiátor egy része hideg marad, vagy csobogó hangot hallasz, akkor valószínű, hogy levegő került a rendszerbe. Az újabb típusok már automatikusan elvégzik a légtelenítést, de ha neked kell megoldanod, akkor sem kell pánikba esni. Kapcsold ki a fűtést, és a radiátoron lévő légtelenítő szelep segítségével engedd ki a felesleges levegőt. Ezután újra bekapcsolhatod a fűtést, de előfordul, hogy háromszor – négyszer is meg kell ismételned a légtelenítést, mire kielégítő lesz az eredmény.
A fentieken kívül számos tünetet produkálhat még a kazán, amelyekre érdemes odafigyelni. Ha a fűtést a szezon eleji enyhe időben megfelelőnek is érzed, de a melegvíz hőmérséklete ingadozik, vagy nem elég forró, máris érdemes szakemberrel átnézetni. Kötelező jelleggel szerelőt kell hívni, ha a lakásban gáz- vagy égéstermék szagot érzel, vagy ha a kazán burkolata forróvá válik. Ha a nyomás folyamatosan esik annak ellenére, hogy pótlod a vizet a nyomásszabályzó szeleppel, szintén szakember elé kell tárni a problémát.
… akkor nem csak a fenti esetekben hívsz szerelőt a fűtési szezon elején. A lakossági gázkészülékek ugyanis a tökéletes működés, a biztonságos üzem és a takarékosabb gázfelhasználás biztosítása érdekében rendszeres karbantartást igényelnek.
Mivel a gázkazánok fűtési rendszere ma már legtöbbször zárt, így itt – a fűtési szezon kezdetekor – a légmentes állapotot és a megfelelő beszabályozottságot kell alapvetően biztosítani.
Ha a fűtési szezon kezdete előtt kitisztíttatjuk a kazánunkat, olcsóbb lesz fűteni és még a berendezés élettartamát is növeljük, illetve kérjünk segítséget szakértőtől a gázkazán beprogramozásához is. Azzal ugyanis, hogy a termosztát lépcsőzetesen segíti elérni a szükséges hőfokot, kicsi az esély a túlfűtésre. Ezáltal jóval költséghatékonyabbá tehető a gázkazán működtetése. De beállíthatunk a napi rutinunknak megfelelő programokat is, például éjszakai (19), nappali (20 fok), reggeli üzemmódot (21 fok). Ezen kívül még jól jöhet még egy 15 fokos “szabadságra mentem program” is. Ebben a beállításban csak arra melegszik fel a lakás, amire hazaérünk.
Az ellenőrzési műveletek legfontosabb része az égő és hőcserélő állapotának vizsgálata, illetve alapos tisztítása. A jól átlátható, de poros hőátadó felületek néha ecsettel, porszívózással még tisztíthatók, de az alaposabb karbantartás vízsugaras átmosást igényel. A kormos hőcserélő kizárólag mosással kezelhető, amihez gyakran megfelelő oldószer is szükséges.
A nemesacél atmoszférikus égő vízben tökéletesen mosható, felülete kefével tisztítható. Azoknál az égőtípusoknál, ahol a fúvókasor az égővel együtt szerelhető ki, ellenőrizni kell a fúvóka és az égő keverőcsöve közötti szabad légáramlás lehetőségét, mert az összeállt szennyeződés erőteljesen rontja az égés minőségét, a nem megfelelő levegőmennyiség pedig tökéletlen égéshez, ezzel pedig balesetveszélyhez vezet, szénmonoxid-mérgezés lehet a vége.
A keverőcsövekbe előszeretettel vermel a pók, könnyen alakul ki dugulás, amely az égés minőségét ugyanúgy rontja. Elektronikus gyújtású készülékeknél a gyújtó, illetve az ionizációs elektródák felületét kell a rárakódott oxidrétegtől, gyújtólángos hőtermelőknél pedig a fúvókát, valamint a gyújtóégő szűrőjét szükséges alaposan megtisztítani.
Ezenkívül – a kazán típusától és életkorától függően - számos további feladat is adódhat a kazán karbantartás során, mert a gyártók különböző készülékei más-más karbantartási utasításokat írnak elő.
Sajnos manapság nem mindig egyszerű megbízható szakembert találni. Mi mindenképpen azt ajánljuk, hogy olyan gázszerelőt keress, akt az E.ON minősített. A regisztrált szerelők független szakemberek, nem az E.ON munkatársai, de a minősítésnek köszönhetően megbízható szolgáltatást nyújtanak és teljesen átlagos piaci áron dolgoznak. Ha ilyen szerelőt bízol meg, biztos lehetsz benne, hogy a munka a hatályos előírások szerint, szakszerűen történik.
Szintén jó szívvel ajánljuk a Gázközösség tagjait. Ők a DDGÁZ és a KÖGÁZ területén működő minősített gázszerelők, olyan szakemberek, akik jó szakmai kapcsolatot ápolnak az E.ON-nal, akikről tudjuk, hogy minőségi munkát végeznek.
Ne szépítsük, a csőtörés az esetek többségében igazi katasztrófa. Tönkre megy a bútor, elázik a szuterén, úszik a veteményes, felpúposodik a parketta – a javítás pedig vagyonokat emészt fel. Mivel ennek a fele sem tréfa, érdemes tisztában lennie, milyen jelek utalnak a csőtörésre vagy csőrepedésre, és hogy mik a legfontosabb teendők, ha mégis beüt a krach. Cikkünkből minden fontos tudnivalót megismerhet.
- Mennyibe kerül egy csepp benzin? – kérdezi egy ember a benzinkúton. Semmibe – válaszolja a kutas. – Rendben, akkor csepegtesse tele! Az ősrégi vicc a csöpögő csapra is érvényes. Bár egy csepp víz valóban kimutathatatlan összegbe kerül, hosszú hetek vagy hónapok alatt már komoly összegek folyhatnak le a lefolyón.
A magyar háztartások több mint harmadában gázfűtés biztosítja a meleget, a lakossági gázhasználatot pedig csak tovább növelik a palackos vagy vezetékes gáztűzhelyek és bojlerek. Joggal mondhatjuk tehát, hogy a gázszivárgás mindenkit érintő probléma, mely lényegében bármely háztartásban előfordulhat a panellakásoktól kezdve a társasházakon át a családi házakig.
Elérhetőségek
