Magyarországon egyre több házban található medence, mely a kikapcsolódás mellett a sportolás örömét is megadja. A fűtése azonban rendszeres költséget jelent, így már a kiépítésekor érdemes elgondolkodni a különféle költségcsökkentő megoldásokon.
A napelemes rendszerek nemcsak a medencefűtésre használhatók, hanem akár teljesen energiafüggetlenné tehetik a háztartást, és ideális esetben még a közműhálózatba is visszatáplálható a megtermelt felesleg.
Cikkünkben megismerheti a medencefűtés jelenleg elérhető változatait, különös figyelmmel a szolár fűtést. Szó lesz az előnyökről és hátrányokról, illetve a költségekről is.
A medencefűtésre akkor van szükség, amikor a külső hőmérséklet miatt a víz kellemetlen mértékben lehűl. Hogy ez mikor következik be, az viszonylag szubjektív, de az őszi időjárás megérkeztével mindenképpen számolni kell ezzel a problémával.
Ha a vízfelület megfelelően védve van, akkor a nyár végét követően is használható a pihenés ezen módja, de a hővesztésről, illetve a hőpótlásról gondoskodni kell. Ez történhet lefedéssel és fűtéssel is. A medence melegének elszökéséért ugyanis nagyjából 1/3 arányban felelős az azt körülvevő talajréteg, míg a másik 2/3 részben a hő a levegő irányába távozik.
A külső polikarbonát lefedéssel egy zárt, műanyag keret kerül a medence fölé, mely a napsugarakból érkező energiát bent tartja, és nem engedi elpárologni a víz hőjét sem. Többféle változatban érhető el, létezik egymás alá betolható panelekből álló kivitel, illetve olyan, amely kupolaszerűen magasodik a vízfelület fölé.
Előnyei:
Hátrányai:
Ennek a melegítési módnak a költsége jellemzően több százezer forintnál kezdődik. Az olyan kivitelek, amelyek nagyobbak, és fürdeni is lehet alattuk, elérhetik az 1 millió forintot.
Az elektromos medencefűtés egy viszonylag egyszerű gépezet, ahol a szivattyút egy vezérlőegység üzemelteti. Ebben található a fűtésért felelős rész, mely a vizet melegíti.
Azok, akik szeretnének az áramszámlán spórolni, gyakran használnak a rendszer mellett különféle szolár takarókat is. Ezek a vízfelületre simulva képesek akár 4-5 fokkal is csökkenteni a hőveszteséget.
Előnyei:
Hátrányai:
Az elektromos fűtés beszerelésének költsége a berendezéssel együtt nagyjából 200 ezer forint.
A hőszivattyúval történő fűtés a levegőből veszi ki a melegítéshez szükséges hőt, miközben egy több lépcsős folyamat során összenyomja és elpárologtatja a rendszerben lévő speciális gázt. Elektromos áram szükséges a működtetéséhez, de hatékonysága kiváló, akár négyszer-ötször több hőt állít elő, mint amennyi energiát használ.
Előnyei:
Hátrányai:
A hőszivattyús fűtési rendszer ára kb. 350 ezer forinttól érhető el.
A szolár fűtés a nap energiáját használja fel a víz melegítésére, de nem áramot termel, hanem a csövekben lévő vizet érik a napsugarak. Ennek többféle alternatívája létezik, az egyszerűbb kivitelnél csak a medence vizét keringtetik egy szolár panelben. A nagyobb méretű megoldás során viszont már a teljes háztartás fűtéshőjét vagy melegvíztermelését is napkollektorok biztosítják.
Előnyei:
Hátrányai:
Attól függően, hogy mekkora méretben van szükség napkollektorra, a rendszer kiépítésének költsége jelentősen eltér. Különálló szolár panel már 50 ezer forinttól elérhető, ha viszont a háztartást is kollektoros rendszer látja el, a költségek a 2 millió forintot is meghaladhatják.
Mivel a szolár medencefűtés az egyik leggazdaságosabb és leggyakrabban használt megoldás, így érdemes alaposabban is megismerni a részleteit. A napelemmel ellentétben, amely elektromos áramot állít elő, ezek a rendszerek a napfény hőjét hasznosítják.
A szolár szőnyeg az egyik legegyszerűbb lehetőség, a kisebb modelleket akár szakember nélkül is össze lehet szerelni.
Ennek a medencefűtésnek az a lényege, hogy nagy felületű, fekete színű szőnyeget terítenek szét a medence közelében, amelyben lassan vizet áramoltatnak. Az elnyelt napfény gyorsan felhevíti az anyagot, a meleg víz pedig átadja hőjét a medence vizének.
Jellemzően 4-5 fokkal emelheti meg a vízhőt, de a folyamat lassú, hiszen a kültéren felállított, szétszedhető medencéknél is legalább 3-4 nap kell a teljes felmelegítéshez. Nagyobb víztömegekhez pedig állványzatra épített, szakemberek által felépített szőnyegre lehet szükség.
A telepítéskor a medence vízfelületének 75-100%-ával megegyező méretű szolár szőnyeget kell felhelyezni, de abban az esetben, ha a vizet használaton kívül szolár buborékfólia védi, 50% is elegendő lehet. Ára változó, a szerelvényekkel együtt 15 ezer Ft/m2-től érhető el.
A panel egy egyszerűen telepíthető, strapabíró verzió, ahol polietilénből vagy hasonló tulajdonságú anyagból készült elem veszi fel a nap hőjét. Az ilyen egységeket sorba lehet kötni, így rugalmasan változtatható a teljesítmény.
A panel a kialakítása miatt megdönthető, általában lábakat is mellékelnek hozzá a csomagban, amivel beállítható az ideális szög. Mivel nincs szükség a fix rögzítésére, így napközben is a nap felé fordítható.
A különféle méretű elemek eltérő melegítési képességgel bírnak, de egy 1x0,5 méteres egység általában egy köbméter vizet egy nap alatt 10-11 fokkal képes felmelegíteni. Ez egy 15 köbméteres medence esetében egyetlen nap során 0,8 fokos, egy hét elteltével pedig nagyjából 5,5 fokos melegedést jelent.
A szolár panel ára 35 ezer forint környékén indul, mérettől és gyártótól függően.
A buborékfólia az egyik legolcsóbb és igen népszerű medence fűtési mód, melyet gyakran használnak kiegészítőként másféle melegítők mellett. A fólia vízzel érintkező felületén buborékok találhatók, így egy vékony légréteg alakul ki, mely szigetelőanyagként viselkedik.
Akár 4-5 fokot is javíthat a víz hőmérsékletén azzal, hogy napsütéses időben felerősíti a nap erejét, éjjel pedig csökkenti a lehűlést.
Elérhető kézzel mozgatható változatban, de hengerre is szerelik, ilyenkor használaton kívül csak fel kell tekerni. Az ára széles skálán mozog, egy négyzetméter buborékfólia 500-1000 Ft között kapható.
A napkollektoros medencefűtés a szolár panel nagyobb változata, melyet a legtöbb esetben a közel eső háztetőre helyeznek. A vákumcsövekben lévő vizet vagy más folyadékot a nap hője kiválóan fel tudja melegíteni, ezt közvetlenül a medence rendszerébe lehet kötni.
Nagyon gyakori, hogy nemcsak fűti a medence vizét, hanem a lakóépület melegéért felelős rendszerébe is besegít. Nyáron a csövekben áramló folyadék hőmérséklete elérheti a 60-100, míg télen a 40-80 fokot.
A kiépítésének ára változó, attól függően, hogy csak a medencéhez használják, vagy a ház fűtése is ezzel működik. A teljes költség néhány százezer forinttól akár egy-két millió forintig is terjedhet.
A napkollektorok nemcsak a kültéri medencét melegíthetik, vagy az épület fűtésére köthetők rá, hanem a beltéri medencéknél, és a háztartási melegvíz elkészítésénél is felhasználhatók. Ilyen esetekben az otthon hőszabályozása nem közvetlenül a kollektor melegvizével történik, hanem a folyadékban rejlő hőenergiával.
Ezt hőcserélő eszközök alakítják át a melegvíz elkészítéséhez, vagy ezzel működik a beltéri medence fűtése még a legnagyobb téli hidegben is.
A szolár medencefűtés egy kiváló alternatíva lehet a különféle medencék víztömegének felmelegítésére, de a kivitelezés előtt nem árt elgondolkodni a megvalósítandó célokról. Meg kell fontolni, hogy mekkora felületről van szó, az év mekkora részében lesz kihasználva a medence fűtése, illetve szükség van-e a háztartás fűtés- vagy melegvízigényének kielégítésére is.
Spórolni minden esetben lehet vele, figyelni kell azonban a kiépítés költségeit is. Ha ez a két dolog egyensúlyban marad, akkor egy minimális költségtől eltekintve akár ingyen is megoldható a medence vizének felmelegítése.
A napenergia hasznosítása hatalmas jövő előtt áll, hiszen alighanem a 21. század meghatározó energiaforrásává válik majd. Ez a jövő azonban már most is elérhető, ahogy a napelemek és -kollektorok egyre nagyobb teret hódítanak a lakossági felhasználásban. Bár a két technika a köznyelvben sokszor összekeveredik, valójában egészen más célt szolgálnak. A napelemek villamos energiát állítanak elő, míg a napkollektorok hőenergiát, amit meleg vízhez vagy fűtéshez használhat.
Egy napkollektoros rendszerrel sokat tehet a fenntartható jövőért, miközben a fűtésszámlájából is faraghat. Családi házak esetében kiegészítő fűtésként jöhet szóba, a használati melegvíz-igényt azonban 100%-ban képes kielégíteni a napkollektoros technológia. Fontos azonban, hogy nem minden fűtési rendszernél alkalmazható, a vegyestüzelésű kazánokat ugyanis nem lehet napkollektorral megtámogatni.
Egyre több újépítésű ingatlanban fűtenek napelemek által megtermelt villamos energiával, mely teljesen felválthatja a gázt vagy a tűzifát. Ügyelni kell azonban arra, hogy nem minden épületben éri meg átállni a szolár energia hasznosítására, ezért fontos a szakértő tervezés és a költségbecslés.
Ebben a bejegyzésben áttekintjük az elektromos fűtés előnyeit is buktatóit, illetve a megvalósítás típusait. Azt is megnézzük, hogy mekkora költséggel jár egy-egy fűtési megoldás, és ezek képesek-e előállítani a háztartási meleg vizet.
Az inverter a hálózatra tápláló napelemes rendszerek legfontosabb részét képezi, és feladata, hogy a napelemek által termelt egyenáramot váltakozó árammá alakítsa, ami a közüzemi hálózatnak is teljes mértékben megfelel, feszültség és frekvencia szempontból is. Ezenkívül képesek optimalizálni az áramtermelést, ellátnak védelmi és biztonsági funkciókat, biztosítják a távfelületeket, az adatgyűjtést, de még arra is képesek, hogy vezéreljék a saját fogyasztóik egy részét.
Elérhetőségek
