2021.02.18 / Napenergia

Napelemet vagy napkollektort?

A napkollektorral történő fűtés vagy a napelemekkel való áramtermelés éri-e meg jobban? Cikkünkben – a napkollektoros fűtés lehetőségeit elemezve - ennek járunk utána.

A napenergia hasznosítása hatalmas jövő előtt áll, hiszen alighanem a 21. század meghatározó energiaforrásává válik majd. Ez a jövő azonban már most is elérhető, ahogy a napelemek és -kollektorok egyre nagyobb teret hódítanak a lakossági felhasználásban. Bár a két technika a köznyelvben sokszor összekeveredik, valójában egészen más célt szolgálnak. A napelemek villamos energiát állítanak elő, míg a napkollektorok hőenergiát, amit meleg vízhez vagy fűtéshez használhat.

Egy napkollektoros rendszerrel sokat tehet a fenntartható jövőért, miközben a fűtésszámlájából is faraghat. Családi házak esetében kiegészítő fűtésként jöhet szóba, a használati melegvíz-igényt azonban 100%-ban képes kielégíteni a napkollektoros technológia. Fontos azonban, hogy nem minden fűtési rendszernél alkalmazható, a vegyestüzelésű kazánokat ugyanis nem lehet napkollektorral megtámogatni.

A napkollektorok felhasználási módjai

Csak melegvíz-készítő rendszerek

A meleg víz előállítására hazánkban a villanybojler és a gázcirkó kazán a legelterjedtebb megoldás, a napkollektor azonban remek alternatíva lehet. Ilyen esetekben a szakemberek két hőcserélős rendszert alkalmaznak, ami melegvíz-tárolót is magában foglal. Utóbbi garantálja, hogy a család nem marad meleg víz nélkül. A borúsabb napokon is elérhető a napkollektor által felmelegített víz, télen azonban alacsonyabb hatásfokkal érdemes számolnia. Ezzel szemben a napsütéses nyári időszakban akár teljesen kiválthatja a hagyományos vízmelegítési megoldásokat.

Melegvíz-készítő és medencefűtő rendszerek

Meleg vízre nem csak a tisztálkodáshoz vagy főzéshez lehet szükség. Egy kisebb-nagyobb medence vízének felfűtése jelentős mértékű energiát igényel, a napkollektorokkal azonban hatékonyabbá válik a folyamat. A melegvíz-készítő és medencefűtő rendszereknél egy motoros váltószeleppel szabályozhatja, hogy a bojlert vagy a medencét fűtse-e a rendszer. Mivel a medencét jellemzően nyáron használja a család, lényegében teljesen kiválthatja a régi medencefűtő rendszerét.

Melegvíz-készítő és épületfűtő rendszerek

A napkollektorokat természetesen használhatja az épület fűtésére is. Bár technológiai akadálya nincs, hogy teljes egészében napenergiával fűtsön, a magas járulékos költségek miatt ez a megoldás nem számít elterjedtnek. A napkollektoros fűtés tehát kiegészítésnek tökéletes, elsősorban jól hőszigetelt, fal- vagy padlófűtésű (azaz alacsony előremenő hőmérsékletű) épületek esetében. A napkollektorral történő fűtés télen is üzemelhet, az őszi és tavaszi időszakban számít azonban igazán hatékonynak. Egy napelemrendszer telepítésével pedig nemcsak a fűtési költségeit, de az áramszámláját is csökkentheti.

Melegvíz-készítő, épület- és medencefűtő rendszerek

A hármas rendszerrel teheti a leginkább környezetbaráttá és költséghatékonnyá otthonát. Természetesen ilyenkor kell a legmagasabb bekerülési költséggel számolnia, azonban a megtérülés is lényegesen kevesebb évet vesz igénybe. Hasonlóan a többi kategóriához, a hármas rendszereknél is többféle típus közül választhat. A legtöbb modell puffertárolóval működik, mely a meleg vízhez tárolt vizet tartalmazza. A medence fűtéséről minden esetben váltószelep gondoskodik, vagyis télen nem kell feleslegesen működtetnie a medence melegítést.

Csak medencefűtés

Ha nem szeretne nagyobb beruházást az otthonában, de a medence fűtésén mégis spórolna, akkor a kifejezetten ilyen célra gyártott napkollektoros rendszereket érdemes választania. A családi házak mellett kifejezetten jó döntésnek számít nyaralók esetében is, ahol csak a nyári időszakban van szükség szolár medence fűtésre. Kisebb medencéknél a saját vízgépészeti rendszerükbe illeszthető a fűtés, míg nagyobb típusoknál külön szivattyút építenek a szakemberek.

Megéri-e napkollektorral fűteni a házunkat?

Az épületek fűtésének számos módja ismert, a legtöbb megoldás azonban fosszilis tüzelőanyagokra épít. Az alternatív, zöld technikák szerencsére egyre népszerűbbek, legyen szó geotermikus hőről vagy éppen napkollektorokról. Ha tehát nem pusztán anyagi szempontból vizsgáljuk a kérdést, akkor mindenképp megéri váltani. A tisztább levegő és a tudat, hogy tett valamit a bolygóért, pénzben megfizethetetlen.

Visszatérve azonban a piszkos anyagiakhoz: a napkollektorral történő fűtés bekerülési költségét elsősorban a családi ház mérete határozza meg. Egy átlagos méretű ingatlan esetében 3-4 darab panelre van szükség, melyeket jellemzően a tetőn helyeznek el. A rendszer része még egy nagyjából 1000 literes víztartály, a csövek, a keringető szivattyú és persze a vezérlőegység. Összeszámolva az anyagárat és a telepítés költségét, nagyjából 2.5-3 millió forinttal érdemes kalkulálnia.


Jogos kérdés, hogy vajon mennyi idő alatt térül meg egy ekkora beruházás? A szakemberek napjainkban úgy számolnak, hogy átlagosan 10-15 év szükséges, mire a napkollektorok visszahozzák az árukat. Ez az időtartam talán soknak tűnhet első ránézésre, a legtöbb gyártó azonban ennél lényegesen hosszabb, 20-30 éves garanciát vállal a termékeire. Ez idő alatt tehát nem kell javítási költségekkel számolnia, ellentétben például a gáz-vagy vegyestüzelésű kazánokkal.

Jelentős mértékben lefaraghat a költségeiből, ha állami támogatást vesz igénybe a fűtési rendszer korszerűsítéséhez. A kamatmentesen visszatérítendő összeg napelemre, és -kollektorra, valamint szigetelésre egyaránt felhasználható, sőt az előkészítési költségeket is fedezheti a pénzből. A pályázat benyújtásához mindenképpen a korszerűsíteni kívánt ingatlan tulajdonosának kell lennie, és legalább ideiglenes jelleggel ott kell élnie.

 

A napkollektoros fűtés a technika jellegéből adódóan szezonális: a napsütéses tavaszi és őszi időszakban nagyobb, míg a felhős, borongós téli hónapokban kisebb rásegítést jelent. A hangsúly a rásegítésen van, hiszen – ahogy már említettük – teljes egészében napenergiával fűteni egyáltalán nem éri meg. Annyit azonban mindenképpen nyerhet vele, hogy a fűtésszezon egy részében lényegesen kevesebb gázt vagy fát fogyaszt.

Ha építkezik, mindenképp érdemes számításba vennie a napenergiát. A rendszer kiépítése ilyenkor a legegyszerűbb, és az épület tervezésekor is számításba lehet venni a kollektorok által támasztott igényeket (például a tájolásnál vagy a tető dőlészszögénél). Egy már meglévő fűtésrendszer átalakítása lényegesen nagyobb falat, de ha az elavult radiátoros fűtést padló- vagy falfűtésre cseréli, a napkollektorokat se hagyja ki a lehetőségek közül.

 
 
 
 
 
 
Bízza szakértelmünkre napelemes rendszere kiépítését!
 
 
 

Hogyan valósul meg a napkollektoros fűtés?

Már akár három-négy panel is elegendő lehet, érdemes annyit telepíteni, amennyit a tető mérete és a pénztárcája megenged. A mai, modern panelek nem nagy méretűek, így több panelhez sem szükséges extra nagy felület. A fűtésrásegítéshez mindenképp üveges sík vagy vákuumcsöves napkollektor szükséges, hiszen csak ezek a modellek képesek a téli időszakban is megfelelő hatásfokkal működni.

A vákuumcsöves típusok a hengeres felületüknek köszönhetik kimagasló teljesítményüket. A nap beesési szöge változik az évszakok során, télen lényegesen laposabb irányból érik el a paneleket. A síkkollektorok ilyenkor csak kevés hőt tudnak hasznosítani, a hőveszteségük akár a 40%-ot is elérheti. Ezzel szemben a vákuumcsöves modellek ilyenkor is hatékonyan gyűjtik össze a napfényt, és akár 15-30%-kal is csökkenthetik az ingatlan energiaigényét a hideg hónapokban.

Amennyiben ragaszkodik a radiátoros fűtéshez, akkor sincs minden veszve. Ezek a rendszerek is alkalmassá tehetők napkollektoros kiegészítésre, igaz, magasabb anyagi ráfordítás mellett. Az ún. alacsony hőmérsékletű radiátorok már 45-55 °C-os vízzel is képesek optimális fűtést nyújtani. A hagyományos készülékek jellemzően ennél lényegesen magasabb, 70-90 fokos vízzel üzemelnek. Az alacsony hőmérsékletű radiátorokat nemcsak a napkollektoroknál, hanem a hőszivattyús rendszereknél is előszeretettel alkalmazzák.

Amennyiben kizárólag a lakás fűtésére szeretné használni a napkollektorokat, nincs szükség puffertartályra. A rendszer a napos órákban felfűti a házat, a hő tárolását pedig maga az épület végzi. Ehhez természetesen tökéletes szigetelésre van szükség, hogy a falak és a padló hosszú órákig tartsák a hőt (a napkollektor tehát tökéletes választás passzívházakhoz is). A tartályos rendszerre akkor van szükség, ha meleg vízhez is használná a napenergiát. Ilyenkor a tartály egy bojlerhez hasonlóan tárolja a meleg vizet, ami így év- és napszaktól függetlenül a család rendelkezésére áll.

A napkollektoros fűtés előnyeit akkor tudja a legjobban kihasználni, ha minden évszakban szüksége van a rendszerre. Télen fűtésrásegítéshez, nyáron medence melegítéshez, és az év minden hónapjában meleg víz előállításhoz. Ilyen esetben tudja a leginkább a saját hasznára fordítani azt a mintegy 1400 kWh napenergiát, ami egy év alatt hazánkba érkezik. A leghidegebb téli hónapokban, decemberben és januárban ez a mennyiség mindössze 80 kWh – ilyenkor tehát elsősorban melegvíz-készítésre tudja használni a kollektorokat.

A szezonalitás egyben a napkollektoros rendszer legnagyobb hátránya. Igazán zord időjárási körülményeknél jelentősen csökken a rásegítés hatása, miközben a forró nyári napokon az energia jelentős része felhasználatlan marad. A bekerülési költség ehhez képest kifejezetten magas, egy meglévő fűtési rendszer átalakítása pedig idő- és munkaigényes feladat, ráadásul speciális radiátorokat igényel.

 
 
 

Számoljon, mielőtt döntene!

Jogos lehet tehát a kérdés, hogy mi éri meg jobban: a napelem vagy a napkollektor? Mivel a napkollektor a napenergiát hő formájában akár 70-90 százalékos hatékonysággal is tudja hasznosítani, a napelemek hatékonysága jóval alacsonyabb: a mai legmodernebb verziók is  kevesebb, mint 30 százalékon hasznosítják a nap energiáját, Emiatt ha a nap energiájával csak fűteni szeretnénk, a napkollektor lehet a jobb választás.

 

Ugyanakkor – bár napkollektor esetében is megoldható egy tároló által az energiatárolás – a nyári évszakban a legtöbb esetben kárba vész a napkollektor által felvett napenergia, míg a napelem által előállított energia kisebb eséllyel fog kárba veszni, és az viszont nem csak fűtési, hanem bármilyen más célra is felhasználható otthonunkban.

 

Ha tehát csak a fűtési költségekkel szeretnénk spórolni, akkor érdemesebb a napkollektort választani. Amennyiben viszont a villanyszámlát szeretnénk kiváltani vagy csökkenteni, akkor a napelem a legjobb választás, és az elérhető össz-megtakarítás szempontjából is jobb eredményeket lehet elérni a napelemekkel. A családi házat viszont mindkét megoldás értékesebbé teszi, hiszen otthonunk értéke akkor is nő, ha a megújuló energiaforrás csak a meleg vizet és a fűtést biztosítja, és akkor is, ha áramot is termelünk a nap energiájával.

 
 
 
Bízza szakértelmünkre napelemes rendszere kiépítését!
Cimkék:

Kapcsolódó Cikkek

2020.03.03 / Napenergia

Tudjon meg mindent a szolár medencefűtésről

Magyarországon egyre több házban található medence, mely a kikapcsolódás mellett a sportolás örömét is megadja. A fűtése azonban rendszeres költséget jelent, így már a kiépítésekor érdemes elgondolkodni a különféle költségcsökkentő megoldásokon.

A napelemes rendszerek nemcsak a medencefűtésre használhatók, hanem akár teljesen energiafüggetlenné tehetik a háztartást, és ideális esetben még a közműhálózatba is visszatáplálható a megtermelt felesleg.

2019.11.27 / Napenergia

Napelem panel: a megtérülő befektetés

napelem rendszerek egyik elengedhetetlen kelléke maga a napelem panel, ami a felhasználóknak sokszor csak „egy fekete tábla, ami begyűjti a napenergiát”. Nagyon leegyszerűsítve valóban erről van szó. De ha valódi energiaforrásként tekintesz a napenergiára és tudod, hogy ez egy mindenki számára elérhető, megtérülő befektetés, akkor nem árt tudni az alapokat a napelem panelekkel kapcsolatban. Mennyibe kerül, hány darab kell belőle és meddig szolgálja a háztartást? Alaposan körbejárjuk a témát, tarts velünk!

2019.10.01 / Napenergia

Napelem szerelés lépésről lépésre

Cikkünkben bemutatjuk a napelem rendszerek beszerelésének lépéseit. Kitérünk arra is, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a sikeres telepítést, illetve hogy milyen buktatók merülhetnek fel a folyamat során. A hosszú távú és rövidtávú problémák elkerülése érdekében pedig részletesen megindokoljuk, miért fontos a hozzáértő szakemberek bevonása.

Mielőtt belevágnánk, első lépésként fontos tisztáznunk: milyen előnyökkel jár számodra, illetve a környezet számára a napelem?