2021.11.09 / Napenergia

Mindent a napelemadóról

A napelemes rendszerek az egyik legtisztább megújuló energiát használják, ennek ellenére Magyarországon is különféle adók, díjak vonatkoznak a felhasználásukra.

A költségek között a legjelentősebb tétel a 27%-os ÁFA, amely mellett környezetvédelmi termékdíj és elosztói teljesítménydíj is vonatkozik rájuk. Ebben a bejegyzésben megnézzük, milyen adóterhekkel járhat egy napelem.

Környezetvédelmi termékdíj

A 2015. január elsejével bevezetésre került környezetvédelmi termékdíj a napelemes paneleket egyből a III. kategóriába, vagyis a jelentős szennyezést okozó termékek közé sorolta be. Ennek megfelelően a megrendelőknek a napelemek után kilogrammonként 114 forintot kellett kifizetniük.

Az új adónem bevezetésének az volt a célja, hogy fedezze a napelemek újrahasznosítási költségeit. Hasonló termékdíjat kellett megfizetni a szórakoztatóelektronikai termékek, illetve az akkumulátorok után is. Utóbbiak ráadásul jóval szennyezőbbek, mint a szolár panelek, mégis csupán 57 Ft/kg termékdíjat vetettek ki rájuk.

 
 
 
 
 
 
Bízza szakértelmünkre napelemes rendszere kiépítését!

Csökkentett környezetvédelmi termékdíj 2018-tól

A tiltakozások hatására a törvényalkotó felülvizsgálta az eredeti szándékát, és 2018-tól csökkentette a napelemekre kivetett környezetvédelmi termékdíjat. A korábbi 114 Ft/kg értékről 57 Ft/kg-ra módosította a befizetendő összeget, ami egy átlagos, 20 kg tömegű panel esetén 1140 Ft extra kiadást jelent.

A termékdíj Európa más országaiban is bevezetésre került, de Franciaországban a napelemadó mértéke például csak 4,5 eurócent/kg, míg Belgiumban 7,5 cent/kg. Ezek forintra átváltva nagyjából 15 Ft/kg, illetve 25 Ft/kg extra költséget jelentenek. Spanyolországban 2015-ben határoztak egy hasonló díj kivetéséről, azt azonban 2018-ban eltörölték.

Jelenleg Magyarországon még mindig érvényben van a termékdíj, amelyet a panelek vételára már tartalmaz, így annak mértékével minden napelemes rendszer kiépítésénél számolni kell

Elosztói teljesítménydíj

Az elosztói teljesítménydíj a közműhálózatra csatlakoztatott napelemrendszerekre vonatkozik. Ezeknél is csak akkor kell fizetni, ha

  • 2017. március 31-e után kapott engedélyt a beruházás és
  • 4 kW-nál nagyobb csúcsteljesítményű.

A rendelet alapján a 4 kW feletti teljesítményrész képezi az adó alapját.

Elosztói teljesítménydíj kiszámítása

Az elosztói teljesítménydíj kiszámítása egy többlépcsős folyamat:

  1. a napelemek által megtermelt energiamennyiségből ki kell vonni a közműhálózatba betáplált energiamennyiséget, ez lesz a termelési különbség
  2. a termelési különbség értékét el kell osztani az összes megtermelt villamos energia mennyiségével, ez lesz az adóalap hányadosa
  3. a rendszer 4 kW feletti méretét meg kell szorozni az (1 – adóalap hányadosa) értékkel, ez megadja az adóalapot
  4. végül az adóalapot be kell szorozni az elosztói teljesítménydíjjal

A rendszer csúcsteljesítményénél az inverter teljesítményét kell figyelembe venni, mely általában kissé felül van méretezve. A kiszabott díj egy évre vonatkozik, amit 12 részletben az áramszolgáltatónak kell beszednie.

A rendelet már 2017 óta érvényben van
, de továbbra is 0 Ft/kW a mértéke, így jelenleg ezzel nem szükséges tervezni, viszont a törvényalkotó a jövőben bármikor megemelheti az adó mértékét.

 
 
 

Szaldós elszámolás és hatása az elosztói teljesítménydíj bevezetésére

Az elosztói teljesítménydíj bevezetésének egyik fő indoka a jelenleg is érvényben lévő szaldós rendszer volt. Ezt a közműhálózatra bekötött napelemeknél használják, és alapját jelenti az áramszolgáltatóval való elszámolásnak.


A napelemeket a nyári időszakban sokkal több napsütés éri, mint télen, ilyenkor általában több áramot termelnek, mint amit a háztartás el tud használni, így a felesleget az inverter a közműhálózatba táplálja, és más háztartások fogyasztják el.

Télen
 viszont sokkal kevesebb a napfény, ilyenkor a napelem tulajdonosok a közműhálózatból is vételeznek áramot. A hálózati csatlakozásnál úgynevezett ad-vesz mérőt szerelnek fel, amely a hálózatba visszatáplált, és a hálózatról elfogyasztott energiamennyiséget is méri.

Évente egyszer a szolgáltató leolvassa az órát és egyenleget von
. Ha a napelemek éves szinten többet termeltek a közműhálózatra, mint amennyit a tulajdonos a hálózatról fogyasztott, akkor az ügyfél a különbséget jogosult kiszámlázni a szolgáltató felé. Ha viszont a háztartás fogyasztott többet, akkor pedig a tulajdonosnak kell a különbséget kifizetnie.

Mivel az első esetben számlaképesnek kell lenni, ezért a legtöbbször úgy méretezik a napelemek teljesítményét, hogy a különbség 0 körüli értékre jöjjön ki, de inkább az előfizetőnek kelljen valamennyit a szolgáltatónak fizetnie.

Az elosztói teljesítménydíj bevezetésének a fenti elszámolási mód az oka, hiszen a napelem tulajdonosok egész évben ingyenes tárolóként használják a közműhálózatot. Mivel a szaldós számítás miatt várhatóan csak nagyon kicsi áramdíjat és valamennyi rendszerhasználati díjat kell fizetniük, ezért a betáplálás mértékéhez képest jelentéktelen mértékben járulnak hozzá az áramhálózat fenntartásához.

Ezt a torzítást kompenzálná a törvényalkotó a teljesítménydíj bevezetésével. Mivel a díj mértéke még mindig 0 Ft/kW, így az új beruházásokra sem jelent költséget. A jövőben azonban a mértéke változhat, emellett nincs garancia arra sem, hogy egy újabb rendelet nem fogja kiterjeszteni az alkalmazását a 4 kW-nál kisebb, illetve a 2017. március 31-e előtt engedélyt kapott rendszerekre. Magyarországon a közművekhez kapcsolódó hatósági felügyeletet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) látja el.

Összegzés

A fotovoltaikus rendszerekre kivetett adók és díjak közül a 27%-os ÁFA a legnagyobb, mely egy kisebb erőműnél is elérheti a több százezer forintos mértéket. A környezetvédelmi termékdíj és az elosztói teljesítménydíj összege pedig ehhez képest jelenleg inkább bosszúság, mint komoly anyagi megterhelés.

Hogy mit hoz a jövő a jelenlegi díjakkal és az esetleges új adókkal kapcsolatban, az még nem tudható, viszont a fenti díjtételekkel számolva is megéri áttérni a zöld energia használatára. Egy otthoni napelemes rendszer mérettől függően már 8-15 év alatt visszahozhatja az árát, miközben jellemzően több évtizedig termel.

Ennek köszönhető, hogy egyre több ember választja Magyarországon a szolár energiatermelést, amivel még tisztábbá és élhetőbbé válik a környezetük.

Cimkék:

Kapcsolódó Cikkek

2019.10.08 / Napenergia

Napelem típusok: melyiket válasszam?

Ebben a cikkben szeretnénk bemutatni és összehasonlítani a különböző napelem típusokat, ugyanis ezek manapság egyre jobban terjednek a háztartásokban a környezetkímélő mivoltuk miatt. A napelem vásárlás előtt állóknak érdemes megismerniük, hogy melyiknek milyen a hatásfoka, és hol melyiket érdemes alkalmazni, hiszen költséges és hosszú távú befektetésről van szó.

2019.11.27 / Napenergia

Napelem panel: a megtérülő befektetés

napelem rendszerek egyik elengedhetetlen kelléke maga a napelem panel, ami a felhasználóknak sokszor csak „egy fekete tábla, ami begyűjti a napenergiát”. Nagyon leegyszerűsítve valóban erről van szó. De ha valódi energiaforrásként tekintesz a napenergiára és tudod, hogy ez egy mindenki számára elérhető, megtérülő befektetés, akkor nem árt tudni az alapokat a napelem panelekkel kapcsolatban. Mennyibe kerül, hány darab kell belőle és meddig szolgálja a háztartást? Alaposan körbejárjuk a témát, tarts velünk!

2022.07.28 / Napenergia

Napkollektor fűtés

A napenergia hasznosítása hatalmas jövő előtt áll, hiszen alighanem a 21. század meghatározó energiaforrásává válik majd. Ez a jövő azonban már most is elérhető, ahogy a napelemek és -kollektorok egyre nagyobb teret hódítanak a lakossági felhasználásban. Bár a két technika a köznyelvben sokszor összekeveredik, valójában egészen más célt szolgálnak. A napelemek villamos energiát állítanak elő, míg a napkollektorok hőenergiát, amit meleg vízhez vagy fűtéshez használhat.

Egy napkollektoros rendszerrel sokat tehetünk a fenntartható jövőért, miközben a fűtésszámlánkból is faraghatunk, főleg most, hogy az átlagfogyasztás feletti földgázfelhasználás ára jelentősen emelkedett. Családi házak esetében kiegészítő fűtésként jöhet szóba, a használati melegvíz-igényt azonban 100%-ban képes kielégíteni a napkollektoros technológia. Fontos azonban, hogy nem minden fűtési rendszernél alkalmazható, a vegyestüzelésű kazánokat ugyanis nem lehet napkollektorral megtámogatni.