A napelem rendszerek egyik elengedhetetlen kelléke maga a napelem panel, ami a felhasználóknak sokszor csak „egy fekete tábla, ami begyűjti a napenergiát”. Nagyon leegyszerűsítve valóban erről van szó. De ha valódi energiaforrásként tekintesz a napenergiára és tudod, hogy ez egy mindenki számára elérhető, megtérülő befektetés, akkor nem árt tudni az alapokat a napelem panelekkel kapcsolatban. Mennyibe kerül, hány darab kell belőle és meddig szolgálja a háztartást? Alaposan körbejárjuk a témát, tarts velünk!
A napenergiát ugyan nem tudjuk közvetlenül háztartási környezetben hasznosítani, de egy kulcsrakész napelem rendszerben minden olyan elemet megkaphatsz, ami azonnal, a telepítés után elkezdi gőzerővel termelni a háztartási villamos energiát.
Egy képzeletbeli napelem rendszer lista első helyén minden esetben a napelem panel szerepel. A fekete panelek típusától, darabszámától függ, hogy mennyi napenergiát leszünk képesek „befogni”, amiből egyenesen következik, hogy mennyi villamos árammal tudjuk ellátni a háztartást.
Már egy darab napelem panel telepítésével is sokat tehetsz a környezetvédelemért és saját pénztárcád megóvásáért. De hogy a családi beruházás valóban el is érje a célját (anyagi és a fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve), érdemes már úgy kalkulálni a telepítendő napelemek számával, hogy otthonod teljes villamos energia felhasználást biztosítani tudd vele.
Feltételezve, hogy minden lehetőség adott a napelem rendszer telepítéséhez (van elég hely a napelem paneleknek a tetőn, megvannak az infrastrukturális feltételek, stb.), az ingatlan ismert és tervezett áramfogyasztásának tudatában kiszámolható, hogy hány napelem panelre van szükség.
Szükség lesz az éves elszámoló számlára, amelyből kiderül az ingatlan előző éves összesített fogyasztása. Amennyiben további elektromos eszközök beépítésére is van kilátás a közeljövőben (infra panel, klíma), akkor érdemes a plusz várható fogyasztással is számolni, ebben javasoljuk kérj segítséget a szakemberektől.
Egy átlagos lakóház éves áramfelhasználása 3-4000 kWh, de a szükséges rendszer mérete és így a napelem panelek száma erősen függ a lakók számától, a meglévő készülékek energiatakarékosságától, a ház méretétől és a földrajzi elhelyezkedéstől. A pontos adatoknak a havi, vagy éves elszámoló számlán nézhet utána bárki.
A várható éves áramfogyasztás ismeretében már tervezhető a napelem rendszer teljesítménye, amit egy rendkívül egyszerű számítással te is elvégezhetsz:
A fentiekből következik, hogy a példa szerinti családi ház esetében 3 kWp teljesítményű napelemes rendszerre lesz szükségünk.
Előfordul, hogy valaki nem tudja pontosan az éves energiafogyasztását, de ilyenkor is ki lehet számolni, hogy hány napelem panelre és összességében milyen teljesítményű napelemes rendszerre van szükség. Ebben az esetben a legbiztosabb módszer, ha megállapítjuk, hogy havonta mekkora összegű villanyszámlát szeretnénk kiváltani, ez alapján a felkeresett szakember egyből meg tudja mondani, hogy milyen méretű rendszerre van szükségünk.
A szükséges rendszerméretet és a napelem panelek számát azonban nem csak a villanyszámla befolyásolja. A rendszer eltérő hatásfokkal dolgozik a tájolás függvényében, ami a következők szerint alakul:
Családi házak esetében a leggyakrabban értelemszerűen a tetőre telepítik a napelem panelt vagy paneleket, de nem ritka a földre történő elhelyezés sem (természetesen, ha van elég hely), illetve ha a tetőn nem megoldható a kivitelezés. Egy darab napelem panel átlagosan 1,6 m2 helyet igényel, a lehetőségek előzetes felmérésénél ezt nem árt tudni.
Adódik a kérdés, hogy ha a napelemes rendszer telepítésére befektetésként tekintünk, amellett, hogy az ökológiai lábnyomunkat is csökkentjük, akkor mégis milyen megtérüléssel számolhatunk. A napelem paneleket hosszú távra tervezik, a mai technológiai lehetőségek mellett a 35-40 éves időtartam teljesen reális. Ennek ellenére a gyártók biztosra mennek, ezért fordulhat elő, hogy a termékleírások, egyéb kommunikációs anyagok „csak” 25 éves korukig ígérik a napelem panelek optimális működését.
Ez azonban csak azt jelenti, hogy 25 évig teljesítménygarancia mellett számíthatsz a napelem panelekre, a jelenlegi adataink szerint ugyanis a panelek 25 éves korukig működnek 80%-os teljesítmény mellett.
A korai napelemes rendszerek vizsgálatai alapján azonban kijelenthető, hogy a 20-25 éves rendszerek még mindig 90-95%-os teljesítményen pörögnek, ebből kifolyólag prognosztizálható a 30-40 éves élettartam. A gyártók ma jellemzően 10 évre vállalnak garanciát a termékeikre, de nyugodtan számolhatsz 20-25 éves élettartammal, ha napelemes rendszer telepítésében gondolkodsz.
Tapasztalatból tudjuk, hogy egyre többen vannak azok, akik környezetvédelmi szempontok miatt döntenek úgy, hogy napelem panelekkel fedik be a tetőt, de azért még mindig többségben vannak azok, akik anyagi okok miatt döntenek a napenergia hasznosítás mellett.
Magyarország ideális terep ennek a technológiának: a napsütéses órák száma, illetve a domborzati viszonyok miatt egy optimálisan tájolt, 1 kWp teljesítményű rendszer segítségével 1100-1250 kWh villamos energia termelhető éves szinten. A lakossági rendszerek 2 kW és 6 kW közötti teljesítményre képesek, egy átlagos háztartás pedig 1-2 millió forintos bekerülési költséggel számolhat. Az ilyen rendszerek havi szinten 7000 és 21 000 forint közötti villanyszámla kiváltását teszik lehetővé, de a pontos adatokhoz mindenképp fordulj szakemberhez!
Magyarországon egyre több házban található medence, mely a kikapcsolódás mellett a sportolás örömét is megadja. A fűtése azonban rendszeres költséget jelent, így már a kiépítésekor érdemes elgondolkodni a különféle költségcsökkentő megoldásokon.
A napelemes rendszerek nemcsak a medencefűtésre használhatók, hanem akár teljesen energiafüggetlenné tehetik a háztartást, és ideális esetben még a közműhálózatba is visszatáplálható a megtermelt felesleg.
A napenergia hasznosítása hatalmas jövő előtt áll, hiszen alighanem a 21. század meghatározó energiaforrásává válik majd. Ez a jövő azonban már most is elérhető, ahogy a napelemek és -kollektorok egyre nagyobb teret hódítanak a lakossági felhasználásban. Bár a két technika a köznyelvben sokszor összekeveredik, valójában egészen más célt szolgálnak. A napelemek villamos energiát állítanak elő, míg a napkollektorok hőenergiát, amit meleg vízhez vagy fűtéshez használhat.
Egy napkollektoros rendszerrel sokat tehetünk a fenntartható jövőért, miközben a fűtésszámlánkból is faraghatunk, főleg most, hogy az átlagfogyasztás feletti földgázfelhasználás ára jelentősen emelkedett. Családi házak esetében kiegészítő fűtésként jöhet szóba, a használati melegvíz-igényt azonban 100%-ban képes kielégíteni a napkollektoros technológia. Fontos azonban, hogy nem minden fűtési rendszernél alkalmazható, a vegyestüzelésű kazánokat ugyanis nem lehet napkollektorral megtámogatni.
Egy hideg téli estén nincs is jobb, mint bevackolni magunkat a meleg szobába. Napjainkban azonban kulcskérdéssé vált, hogy milyen módon állítjuk elő ezt a meleget. Bár a klasszikus fűtési technikák (gáz, fa) továbbra is a legnépszerűbbek közé tartoznak, egyre többen fordulnak az alternatív technikák (hőszivattyú, elektromos fűtés) felé.
Elérhetőségek
