A világ kőolaj-, földgáz- és uránkészletei kimerülőben vannak. A legoptimistább becslések szerint is maximum 100 év múlva egyik nem megújuló energiaforrás sem áll majd az emberiség rendelkezésére. A megújuló forrásokból származó energia ezzel szemben korlátlan lehetőségeket kínál, hiszen ezek emberi időléptékben képesek újratermelődni. Ebbe a csoportba tartozik többek között a napenergia, a biomassza, a szél- és a vízenergia.
A széndioxid kibocsátás csökkentését célzó törekvéseknek köszönhetően a megújuló energiák egyre elterjedtebbé váltak az elmúlt tíz évben szerte a világon, és persze az Európai Unióban is. Magyarország ebből a szempontból a közepesen fejlett országok közé tartozik, a zöld energia azonban nálunk is kezd utat törni magának. Cikkünkben megmutatjuk, miért van ez így, és milyen előnyökkel számolhat, ha környezetbarát és fenntartható megoldásokat választ.
A megújuló energiára való átállás nemcsak azért jó döntés, mert egy tisztább jövőt eredményez. Ha környezettudatos technikákkal állítja elő otthonában az elektromos áramot vagy a fűtéshez szükséges hőt, hosszú távon a rezsiköltségein is faraghat. Bár a megújuló források kapcsán magasabb bekerülési költségekkel kell számolnia, évtizedes távlatokban egyértelműen megtérül a befektetés.
Tisztább levegő és víz, alacsonyabb fenntartási költségek, el nem fogyó készletek – csak néhány azok közül az előnyök közül, melyek bizonyítottan a megújuló energiaforrások felhasználása mellett szólnak. Emellett természetesen léteznek hátrányok is, melyekkel érdemes tisztában lennie. Ezek közül legfontosabb az időszakosság és a tárolási nehézségek, a vízerőművek kapcsán pedig a környezet károsítása is felmerülhet.
Összességében azonban elmondható, hogy a zöld energiaforrások lényegesen kisebb megterhelést jelentenek a bolygónak, mint a fosszilis tüzelőanyagok. Kivételt képez ugyanakkor a fatüzelés, ami bár megújulónak számít (hiszen a fa biológiai utón rövid idő alatt pótolható), nem tekinthető környezetbarát, emissziómentes megoldásnak. Az atomerőművek ezzel szemben nem juttatnak káros anyagokat a légkörbe, ám működésükhöz uránt használnak, ezért nem tartoznak a megújuló energiaforrások közé.
A megújuló energiaforrások közös jellemzője, hogy felhasználási lehetőségüket erősen meghatározzák a helyi természeti adottságok. Magyarországon például nem található nagy esésű folyó, így a vízenergia kevésbé hatékony.
Hasonló a helyzet a szélerőművekkel is, míg a napkollektorok és napelemek időszakosan bizonyulnak hatékonynak. Hazánk adottságai ugyanakkor igencsak kedvezők a biomassza és a geotermikus energia felhasználásához. Utóbbit több magyar város is használja a távfűtés biztosításához.
A napenergia hasznosítása lényegében egyidős az emberiséggel, hiszen mindig is fontos szerepet játszott az épületek felmelegítésében. A hatást megfelelő tájolással vagy nagy üvegfelületekkel fokozni is lehet. Ezt a megoldást passzív hasznosításnak hívjuk, napjainkban azonban egyre nagyobb szerep jut az aktív felhasználásnak is, vagyis a napkollektoros, napelemes technológiáknak.
A napenergia ipari felhasználása jelentős a villamosenergia termelésében hazánkban is, ugyanakkor ez a megoldás lakossági felhasználásra is tökéletes. Ennek köszönhetően az egyik legelterjedtebb megújuló energiaforrás a családi házak körében. Egy átlagos ingatlan esetében a felszerelés nagyjából másfél millió forintot kóstál jobb minőségű panelek és rendszer esetében. Erre akár állami támogatás is kérhető, a megtermelt áramtöbbletet pedig visszavásárolja a szolgáltató.
Mindez azt jelenti, hogy ha napenergiával szeretné villamos energiával ellátni otthonát, akár tíz év alatt megtérülhet a befektetett összeg. További előny, hogy a telepítés nem igényel nagyobb átalakítást, és rengeteg cég és szakember közül válogathat. A technológia jellegéből adódóan ugyanakkor felhős időben csökken a teljesítmény, éjjel pedig nem termel áramot a rendszer (ami természetesen nem jelenti, hogy otthona éjszakára áram nélkül maradna).
A geotermikus technológia hőszivattyúként is ismert a köznyelvben. Ez a kifejezés remekül le is írja a működési elvet: a föld alatt lévő melegvizet a felszínre szivattyúzzák, ahol vagy közvetlenül fűtésre, vagy gőzturbinák beiktatásával elektromos áram termelésére használják. A geotermikus energia talán a legzöldebb mind közül, hiszen lényegében semmilyen káros anyag nem keletkezik.
Magyarország kifejezetten előnyös adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia tekintetében. A hazánk alatt lévő vékony földkéregnek köszönhetően a kinyerhető hőáram mértéke több mint kétszerese az európai átlagnak. Éppen ezért az iparban számtalan helyen találkozhat vele, sőt kilenc városunkban a távhőszolgáltatás is geotermikus energiával valósul meg.
A hőszivattyú kiépítése családi ház esetében ugyan nem olcsó (több millió forint is lehet), fenntartási költsége ugyanakkor elenyésző. Szerencsére a geotermikus energia kapcsán is igénybe vehet állami támogatást, így a megtérülési idő 8-10 évre csökkenhet. Problémát okozhat ugyanakkor, ha az Ön településén nem ideálisak a feltételek, a rosszul megtervezett rendszer pedig kimerítheti a hőtermelő kutat.
A biomassza igen ígéretes energiaforrás, hiszen képes kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat. Maga a fogalom igen tág, hiszen biomasszának tekinthető a növénytermesztés és erdőgazdálkodás mellékterméke, a kommunális hulladék, a szennyvíz és persze a kifejezetten erre a célra termesztett ún. energianövények is. Ezek elégetése lényegesen környezetbarátabb megoldás, mint a szén vagy a kőolaj, hiszen ugyanannyi széndioxid kerül vissza a légkörbe, mint amennyit a növények megkötöttek.
Magyarországon több biomassza-erőmű is található, ugyanakkor lakossági felhasználásra ez a technika egyelőre nem kifejezetten alkalmas. Bár kaphatók biomassza-kazánok, ezek jelenleg drágák, beüzemelésük pedig szintén költséges. A jövőben azonban mindez változhat, ahogy egyre hatékonyabb megoldások születnek a biomassza gyűjtésére, feldolgozására és égetésére.
A víz, mint energiaforrás egyáltalán nem új ötlet. Már az ókori Egyiptomban és Kínában is használtak vízkerekeket öntözésre, Rómában pedig vízimalmok is megjelentek. Napjainkban már nemcsak a forgási energiát tudjuk hasznosítani, hanem elektromos áram generálására is képesek vagyunk ezzel a módszerrel. A technika főleg ott hatékony, ahol nagy esésű folyók találhatók, de persze tavak és a tenger duzzasztásával is élnek a szakemberek.
Vízerőművekkel szerte az országban találkozhat, ugyanakkor családi házak áramellátását is kiválthatja vagy kipótolhatja egy otthoni erőművel. Ehhez elengedhetetlen, hogy az ingatlan közelében fusson egy patak, lehetőleg minél nagyobb sodrással. A vízturbina és a kiépítés nem számít különösebben drágának, ezért már 5 év alatt visszahozhatja a készülék a befektetett pénzt.
Magyarországon a szélerőművek a teljes áramfogyasztás 1,73%-át adják, de Németországban ez az arány például 20% körül mozog. A különbség elsősorban a természeti adottságokból fakad: a szélerőművek főleg hegyvidéken és tengerparton hatékonyak, hiszen itt számolhatunk erős széllel. Hazánkban ugyanakkor a törvényi szabályozás sem kedvez a szélenergiának, melynek következtében az utóbbi kilenc évben nem épült új szélerőmű.
A szélenergia otthoni felhasználásának elvi akadály nincs, a kiépítés ugyanakkor drága, a kisebb turbinák pedig legfeljebb kiegészíteni tudják egy átlagos háztartás energiaigényét. A szélenergia kapcsán is igaz, hogy a megtermelt többletet eladhatja az áramszolgáltatónak, de az akkumulátoros-tárolást sem tiltja semmi. Idehaza főleg a Kisalföldön és a középhegységekben érdemes ezzel a technikával próbálkozni.
Ha meglévő ingatlanát korszerűsítené, mindenképp érdemes a megújuló energiaforrásokat is számításba vennie. Ezzel nemcsak otthona értékét növeli, de a havi kiadásait is csökkentheti, és persze a bolygó megóvásából is kiveheti a részét. Családi ház esetén érdemes a Falusi CSOK-kal is kalkulálnia, hiszen az állami támogatás korszerűsítésre is felhasználható, így akár napelemekbe vagy hőszivattyúba is fektetheti az igényelt összeget.
Amennyiben pedig építkezik, érdemes tisztában lennie a jogszabályi követelményekkel. 2021 után ugyanis minden új lakóépület esetén alapelvárás lesz, hogy az energiaellátás legalább 25%-a zöld forrásból származzon. A szabály az átadás időpontjára vonatkozik, így azok az épületek is a hatálya alá esnek, melyeknél korábban állították ki az építési engedélyt.
A megújuló energiaforrás kiválasztásánál két alapvető szempontot kell mérlegelnie: mennyit tud költeni a korszerűsítésre, és milyen adottságokkal rendelkezik az ingatlan és a régió. A napelemek kapcsán például kristályos és vékonyfilm típusok közül választhat. Hazánkban a kedvező árfekvése miatt inkább az utóbbi elterjedt, ez a típus ráadásul már 30°-os dőlésszög mellett is képes teljesítménye maximumát leadni.
A geotermikus energián akkor érdemes elgondolkodnia, ha termálvízben gazdag településen él, és nem sajnál nagyobb összeget kiadni a korszerűsítésre. A zöld technikák természetesen kombinálhatók is, így például a ház fűtésére használt hőszivattyúhoz az áram származhat egy mini-szélerőműből is. Szerencsére számos cég foglalkozik országszerte a megújuló technikák kiépítésével, így könnyen találhat megbízható és a szakmájában jártas mesterembert.
Érthető, ha egy több százezer vagy millió forintos beruházás előtt a lehető legalaposabban tájékozódna. A Magyar Energiahatékonysági Intézet nonprofit közhasznú kft. weboldalán számos hasznos információt találhat a témában, emellett tanulmányokat is olvashat. Célszerű a pályázatfigyelő oldalakat is figyelemmel követnie, hiszen minden évben tucatnyi helyi és országos pályázatot hirdetnek energiakorszerűsítés kapcsán.
Minél előbb vág bele otthona korszerűsítésébe, annál hamarabb élvezheti a megújuló energiaforrások előnyeit, és annál gyorsabban térül majd meg a befektetése. A fosszilis energiahordozók napjai egyértelműen meg vannak számlálva. A következő évtizedekben várhatóan egyre drágábbak lesznek, ahogy a készletek kimerülnek, a környezetvédelem pedig még hangsúlyosabbá válik.
A megújuló energiaforrásokkal előre gondoskodhat családi háza energiaellátásáról. Nem lesz kitéve a piaci folyamatoknak, így egy esetleges energiaválság következményei sem hatnak majd Önre negatívan.
Éljen bárhol is az országban, ma már nem kell lemondania a zöld megoldásokról. A napenergia lényegében bárhol elérhető, és a geotermikus energia is hozzáférhető hazánk jelentős részén. Ezek a korszerű technikák segítenek a fenntartható jövő elérésében, miközben az árakat tekintve nem számítanak lényegesen drágábbnak a hagyományos megoldásoknál.
A tisztább víz és levegő, a zöldebb bolygó, az egészséges ökoszisztéma ugyanakkor megfizethetetlen. A megújuló energiaforrásokkal pedig Ön is hozzájárulhat bolygónk megóvásához!
A napelem töltésvezérlő nélkül nem létezhetnek a szigetüzemű vagy hibrid napelemes rendszerek, hiszen ez a berendezés biztosítja az akkumulátorok megfelelő töltését. Fontos azonban a megfelelő típus kiválasztása és a méretezés, különben az akkumulátorok idő előtt tönkre mehetnek, vagy a napelemek által megtermelt energia egy jelentős része elveszhet.
Ebben a bejegyzésben bemutatjuk, hogy mit érdemes tudni a töltésvezérlőről a napelem rendszer telepítése előtt.
Egy hideg téli estén nincs is jobb, mint bevackolni magunkat a meleg szobába. Napjainkban azonban kulcskérdéssé vált, hogy milyen módon állítjuk elő ezt a meleget. Bár a klasszikus fűtési technikák (gáz, fa) továbbra is a legnépszerűbbek közé tartoznak, egyre többen fordulnak az alternatív technikák (hőszivattyú, elektromos fűtés) felé.
Egyre több újépítésű ingatlanban fűtenek napelemek által megtermelt villamos energiával, mely teljesen felválthatja a gázt vagy a tűzifát. Ügyelni kell azonban arra, hogy nem minden épületben éri meg átállni a szolár energia hasznosítására, ezért fontos a szakértő tervezés és a költségbecslés.
Ebben a bejegyzésben áttekintjük az elektromos fűtés előnyeit is buktatóit, illetve a megvalósítás típusait. Azt is megnézzük, hogy mekkora költséggel jár egy-egy fűtési megoldás, és ezek képesek-e előállítani a háztartási meleg vizet.
Elérhetőségek
