A világ kőolaj-, földgáz- és uránkészletei kimerülőben vannak. A legoptimistább becslések szerint is maximum 100 év múlva egyik nem megújuló energiaforrás sem áll majd az emberiség rendelkezésére. A megújuló forrásokból származó energia ezzel szemben korlátlan lehetőségeket kínál, hiszen ezek emberi időléptékben képesek újratermelődni. Ebbe a csoportba tartozik többek között a napenergia, a biomassza, a szél- és a vízenergia.
A széndioxid kibocsátás csökkentését célzó törekvéseknek köszönhetően a megújuló energiák egyre elterjedtebbé váltak az elmúlt tíz évben szerte a világon, és persze az Európai Unióban is. Magyarország ebből a szempontból a közepesen fejlett országok közé tartozik, a zöld energia azonban nálunk is kezd utat törni magának. Cikkünkben megmutatjuk, miért van ez így, és milyen előnyökkel számolhat, ha környezetbarát és fenntartható megoldásokat választ.
A megújuló energiára való átállás nemcsak azért jó döntés, mert egy tisztább jövőt eredményez. Ha környezettudatos technikákkal állítja elő otthonában az elektromos áramot vagy a fűtéshez szükséges hőt, hosszú távon a rezsiköltségein is faraghat. Bár a megújuló források kapcsán magasabb bekerülési költségekkel kell számolnia, évtizedes távlatokban egyértelműen megtérül a befektetés.
Tisztább levegő és víz, alacsonyabb fenntartási költségek, el nem fogyó készletek – csak néhány azok közül az előnyök közül, melyek bizonyítottan a megújuló energiaforrások felhasználása mellett szólnak. Emellett természetesen léteznek hátrányok is, melyekkel érdemes tisztában lennie. Ezek közül legfontosabb az időszakosság és a tárolási nehézségek, a vízerőművek kapcsán pedig a környezet károsítása is felmerülhet.
Összességében azonban elmondható, hogy a zöld energiaforrások lényegesen kisebb megterhelést jelentenek a bolygónak, mint a fosszilis tüzelőanyagok. Kivételt képez ugyanakkor a fatüzelés, ami bár megújulónak számít (hiszen a fa biológiai utón rövid idő alatt pótolható), nem tekinthető környezetbarát, emissziómentes megoldásnak. Az atomerőművek ezzel szemben nem juttatnak káros anyagokat a légkörbe, ám működésükhöz uránt használnak, ezért nem tartoznak a megújuló energiaforrások közé.
A megújuló energiaforrások közös jellemzője, hogy felhasználási lehetőségüket erősen meghatározzák a helyi természeti adottságok. Magyarországon például nem található nagy esésű folyó, így a vízenergia kevésbé hatékony.
Hasonló a helyzet a szélerőművekkel is, míg a napkollektorok és napelemek időszakosan bizonyulnak hatékonynak. Hazánk adottságai ugyanakkor igencsak kedvezők a biomassza és a geotermikus energia felhasználásához. Utóbbit több magyar város is használja a távfűtés biztosításához.
A napenergia hasznosítása lényegében egyidős az emberiséggel, hiszen mindig is fontos szerepet játszott az épületek felmelegítésében. A hatást megfelelő tájolással vagy nagy üvegfelületekkel fokozni is lehet. Ezt a megoldást passzív hasznosításnak hívjuk, napjainkban azonban egyre nagyobb szerep jut az aktív felhasználásnak is, vagyis a napkollektoros, napelemes technológiáknak.
A napenergia ipari felhasználása jelentős a villamosenergia termelésében hazánkban is, ugyanakkor ez a megoldás lakossági felhasználásra is tökéletes. Ennek köszönhetően az egyik legelterjedtebb megújuló energiaforrás a családi házak körében. Egy átlagos ingatlan esetében a felszerelés nagyjából másfél millió forintot kóstál jobb minőségű panelek és rendszer esetében. Erre akár állami támogatás is kérhető, a megtermelt áramtöbbletet pedig visszavásárolja a szolgáltató.
Mindez azt jelenti, hogy ha napenergiával szeretné villamos energiával ellátni otthonát, akár tíz év alatt megtérülhet a befektetett összeg. További előny, hogy a telepítés nem igényel nagyobb átalakítást, és rengeteg cég és szakember közül válogathat. A technológia jellegéből adódóan ugyanakkor felhős időben csökken a teljesítmény, éjjel pedig nem termel áramot a rendszer (ami természetesen nem jelenti, hogy otthona éjszakára áram nélkül maradna).
A geotermikus technológia hőszivattyúként is ismert a köznyelvben. Ez a kifejezés remekül le is írja a működési elvet: a föld alatt lévő melegvizet a felszínre szivattyúzzák, ahol vagy közvetlenül fűtésre, vagy gőzturbinák beiktatásával elektromos áram termelésére használják. A geotermikus energia talán a legzöldebb mind közül, hiszen lényegében semmilyen káros anyag nem keletkezik.
Magyarország kifejezetten előnyös adottságokkal rendelkezik a geotermikus energia tekintetében. A hazánk alatt lévő vékony földkéregnek köszönhetően a kinyerhető hőáram mértéke több mint kétszerese az európai átlagnak. Éppen ezért az iparban számtalan helyen találkozhat vele, sőt kilenc városunkban a távhőszolgáltatás is geotermikus energiával valósul meg.
A hőszivattyú kiépítése családi ház esetében ugyan nem olcsó (több millió forint is lehet), fenntartási költsége ugyanakkor elenyésző. Szerencsére a geotermikus energia kapcsán is igénybe vehet állami támogatást, így a megtérülési idő 8-10 évre csökkenhet. Problémát okozhat ugyanakkor, ha az Ön településén nem ideálisak a feltételek, a rosszul megtervezett rendszer pedig kimerítheti a hőtermelő kutat.
A biomassza igen ígéretes energiaforrás, hiszen képes kiváltani a fosszilis tüzelőanyagokat. Maga a fogalom igen tág, hiszen biomasszának tekinthető a növénytermesztés és erdőgazdálkodás mellékterméke, a kommunális hulladék, a szennyvíz és persze a kifejezetten erre a célra termesztett ún. energianövények is. Ezek elégetése lényegesen környezetbarátabb megoldás, mint a szén vagy a kőolaj, hiszen ugyanannyi széndioxid kerül vissza a légkörbe, mint amennyit a növények megkötöttek.
Magyarországon több biomassza-erőmű is található, ugyanakkor lakossági felhasználásra ez a technika egyelőre nem kifejezetten alkalmas. Bár kaphatók biomassza-kazánok, ezek jelenleg drágák, beüzemelésük pedig szintén költséges. A jövőben azonban mindez változhat, ahogy egyre hatékonyabb megoldások születnek a biomassza gyűjtésére, feldolgozására és égetésére.
A víz, mint energiaforrás egyáltalán nem új ötlet. Már az ókori Egyiptomban és Kínában is használtak vízkerekeket öntözésre, Rómában pedig vízimalmok is megjelentek. Napjainkban már nemcsak a forgási energiát tudjuk hasznosítani, hanem elektromos áram generálására is képesek vagyunk ezzel a módszerrel. A technika főleg ott hatékony, ahol nagy esésű folyók találhatók, de persze tavak és a tenger duzzasztásával is élnek a szakemberek.
Vízerőművekkel szerte az országban találkozhat, ugyanakkor családi házak áramellátását is kiválthatja vagy kipótolhatja egy otthoni erőművel. Ehhez elengedhetetlen, hogy az ingatlan közelében fusson egy patak, lehetőleg minél nagyobb sodrással. A vízturbina és a kiépítés nem számít különösebben drágának, ezért már 5 év alatt visszahozhatja a készülék a befektetett pénzt.
Magyarországon a szélerőművek a teljes áramfogyasztás 1,73%-át adják, de Németországban ez az arány például 20% körül mozog. A különbség elsősorban a természeti adottságokból fakad: a szélerőművek főleg hegyvidéken és tengerparton hatékonyak, hiszen itt számolhatunk erős széllel. Hazánkban ugyanakkor a törvényi szabályozás sem kedvez a szélenergiának, melynek következtében az utóbbi kilenc évben nem épült új szélerőmű.
A szélenergia otthoni felhasználásának elvi akadály nincs, a kiépítés ugyanakkor drága, a kisebb turbinák pedig legfeljebb kiegészíteni tudják egy átlagos háztartás energiaigényét. A szélenergia kapcsán is igaz, hogy a megtermelt többletet eladhatja az áramszolgáltatónak, de az akkumulátoros-tárolást sem tiltja semmi. Idehaza főleg a Kisalföldön és a középhegységekben érdemes ezzel a technikával próbálkozni.
Ha meglévő ingatlanát korszerűsítené, mindenképp érdemes a megújuló energiaforrásokat is számításba vennie. Ezzel nemcsak otthona értékét növeli, de a havi kiadásait is csökkentheti, és persze a bolygó megóvásából is kiveheti a részét. Családi ház esetén érdemes a Falusi CSOK-kal is kalkulálnia, hiszen az állami támogatás korszerűsítésre is felhasználható, így akár napelemekbe vagy hőszivattyúba is fektetheti az igényelt összeget.
Amennyiben pedig építkezik, érdemes tisztában lennie a jogszabályi követelményekkel. 2021 után ugyanis minden új lakóépület esetén alapelvárás lesz, hogy az energiaellátás legalább 25%-a zöld forrásból származzon. A szabály az átadás időpontjára vonatkozik, így azok az épületek is a hatálya alá esnek, melyeknél korábban állították ki az építési engedélyt.
A megújuló energiaforrás kiválasztásánál két alapvető szempontot kell mérlegelnie: mennyit tud költeni a korszerűsítésre, és milyen adottságokkal rendelkezik az ingatlan és a régió. A napelemek kapcsán például kristályos és vékonyfilm típusok közül választhat. Hazánkban a kedvező árfekvése miatt inkább az utóbbi elterjedt, ez a típus ráadásul már 30°-os dőlésszög mellett is képes teljesítménye maximumát leadni.
A geotermikus energián akkor érdemes elgondolkodnia, ha termálvízben gazdag településen él, és nem sajnál nagyobb összeget kiadni a korszerűsítésre. A zöld technikák természetesen kombinálhatók is, így például a ház fűtésére használt hőszivattyúhoz az áram származhat egy mini-szélerőműből is. Szerencsére számos cég foglalkozik országszerte a megújuló technikák kiépítésével, így könnyen találhat megbízható és a szakmájában jártas mesterembert.
Érthető, ha egy több százezer vagy millió forintos beruházás előtt a lehető legalaposabban tájékozódna. A Magyar Energiahatékonysági Intézet nonprofit közhasznú kft. weboldalán számos hasznos információt találhat a témában, emellett tanulmányokat is olvashat. Célszerű a pályázatfigyelő oldalakat is figyelemmel követnie, hiszen minden évben tucatnyi helyi és országos pályázatot hirdetnek energiakorszerűsítés kapcsán.
Minél előbb vág bele otthona korszerűsítésébe, annál hamarabb élvezheti a megújuló energiaforrások előnyeit, és annál gyorsabban térül majd meg a befektetése. A fosszilis energiahordozók napjai egyértelműen meg vannak számlálva. A következő évtizedekben várhatóan egyre drágábbak lesznek, ahogy a készletek kimerülnek, a környezetvédelem pedig még hangsúlyosabbá válik.
A megújuló energiaforrásokkal előre gondoskodhat családi háza energiaellátásáról. Nem lesz kitéve a piaci folyamatoknak, így egy esetleges energiaválság következményei sem hatnak majd Önre negatívan.
Éljen bárhol is az országban, ma már nem kell lemondania a zöld megoldásokról. A napenergia lényegében bárhol elérhető, és a geotermikus energia is hozzáférhető hazánk jelentős részén. Ezek a korszerű technikák segítenek a fenntartható jövő elérésében, miközben az árakat tekintve nem számítanak lényegesen drágábbnak a hagyományos megoldásoknál.
A tisztább víz és levegő, a zöldebb bolygó, az egészséges ökoszisztéma ugyanakkor megfizethetetlen. A megújuló energiaforrásokkal pedig Ön is hozzájárulhat bolygónk megóvásához!
2020. október 14-én érkezett a hivatalos bejelentés, miszerint bővül az otthonteremtési program, mégpedig egy minden eddiginél kedvezőbb lakásfelújítási támogatás formájában. Pontos, részletes feltételeit a november 25-én megjelent 518/2020. (XI.25.) kormányrendelet tartalmazza, azonban cikkünkben mi is bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.
A legfeljebb hárommillió forint összegű támogatás a lakásfelújítási költségek maximum 50%-ára fordítható, melyet az államkincstár utólagos finanszírozással, vissza nem térítendő támogatás formájában bocsát rendelkezésre jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyeknek. A feltételek közül az egyik legfontosabb: a legalább egy gyermeket nevelő családok.
Egy hideg téli estén nincs is jobb, mint bevackolni magunkat a meleg szobába. Napjainkban azonban kulcskérdéssé vált, hogy milyen módon állítjuk elő ezt a meleget. Bár a klasszikus fűtési technikák (gáz, fa) továbbra is a legnépszerűbbek közé tartoznak, egyre többen fordulnak az alternatív technikák (hőszivattyú, elektromos fűtés) felé.
Egy napelemes rendszer telepítése nem kis beruházás, hosszú döntési folyamat és alapos mérlegelés előzi meg, minden befolyásoló tényezőt és szükséges információt figyelembe véve. Cikkünkben összegyűjtöttük azokat a legfontosabb tényezőket, amik segíthetnek meghozni a megfelelő döntést és kiigazodni az árakat befolyásoló tényezők között.
Elérhetőségek
