Minden évben számolhatunk azzal, hogy emelkednek az energiaárak, az áram-, a gáz- és a vízdíjak, és egyre nagyobb terhet rónak a háztartásokra. Az előállításuk pedig jelentős ökológiai lábnyomot hagy a természetben, így mindenkinek érdeke az energiatakarékos életmód kialakítása.
Ebben a cikkben áttekintjük, hogy miért kell takarékoskodni az energiával, és a mindennapok során is felhasználható tippeket adunk az alacsonyabb összegű számlák eléréséhez. Nem csak az árammal való spóroláshoz mutatunk ötleteket, hanem a kisebb víz- és gázfogyasztáshoz, valamint a gazdaságosabb fűtéshez is.
Meglehetősen sok és sokféle tétellel kell számolnunk, ha napelemes rendszer telepítésére adjuk a fejünket, a konkrét összeg azonban minden esetben a telepítés körülményei, a szükséges teljesítmény és a panelek száma alapján tevődik össze. Nincs két egyforma napelemes rendszer, ahogy nincsen két egyforma otthon sem, ezért a telepítés előtt mindenképpen érdemes helyszíni felméréssel egybekötött árajánlatot kérni, amit otthonunk elhelyezkedése, éves energiafogyasztásunk és egyéb környezeti tényezők alapján kerül összeállításra.
A költségek felmérése során nagy általánosságban számolhatunk magával a napelempanel költségével, az ehhez szükséges tartószerkezettel, az inverterrel, de erre még legtöbb esetben jön a tervezési költség, a kivitelezés munkadíja, illetve elavult villamos hálózatok esetében ennek korszerűsítése.
A légszennyezettség évente mintegy 6,5 millió ember korai haláláért felelős világszerte, Magyarország kiemelten rossz helyen áll az egymillió lakosra jutó halálesetek számában - a WHO jelentései alapján. Emellett itthon is sok energia megy veszendőbe, hiszen a meglévő készleteket pazarlóan használják fel.
Az energiatakarékossággal kevesebb energia fogy, amihez kisebb légszennyezés is társul. Az elkerült betegségek kevésbé terhelik meg az ellátórendszereket, az egészséges emberek munkája és fogyasztása pedig előre lendíti a gazdaságot.
A megspórolt energiamennyiség mellett az öko-gondolkodás további előnyökkel is jár:
Mindehhez pedig nem is kell sokat tenni, hiszen számos olyan energiatakarékossági tipp létezik, melyekkel a mindennapokban is érezhető mennyiségű energia spórolható meg.
A következő energiatakarékossági tippek az első lépést jelenthetik egy fenntarthatóbb energiatermelésre való áttéréshez.
A vízfogyasztás visszafogása könnyedén kivitelezhető. A háztartásokban a legtöbb ivóvíz a fürdésre megy el, így érdemes inkább zuhanyozni a kádfürdő helyett. Ráadásul, ma már olcsón kaphatók olyan zuhanyrózsák, melyek víztakarékosak, és úgy porlasztják a kevesebb folyadékot, hogy észre sem venni a különbséget.
Még alacsonyabb lesz a vízszámla, ha a szappanozás közben elzárásra kerül a zuhany, és csak az öblítéshez van újra megnyitva. Férfiaknál ugyanez a helyzet a borotválkozással, ott is érdemes folyamatosan nyitni és zárni a csapot.
A háztartás nagy vízfogyasztója lehet még az autómosás, ahol a slagból rövid idő alatt nagyon sok víz tud elfolyni. Érdemes nagynyomású berendezést kötni a vízforrásra, mely erős vízpermetet készít. Ezzel nem csak gyorsabban tisztítható meg az autó, de közben alig fogy víz.
Az áramfogyasztásnál a legnagyobb megtakarítás az energiatakarékos készülékek választásával érhető el. Ezeket a ráragasztott címkék is jelzik, melyek a gépeket tíz kategóriába osztják. Ezek az A+++, A++, A+, A, B, C, D, E, F és G kategóriák. Érdemes a minél energiatakarékosabb osztályba sorolt eszközt választani még akkor is, ha drágább. A különbség megtérülhet az alacsonyabb energiaigény által.
Szintén jelentős mennyiségű energia takarítható meg a hagyományos izzók ledes változatra cserélésével. Az áruk nagyot zuhant az elmúlt években, és pár száz forintért hozzájuk lehet jutni. A hagyományos izzók 60-100 Wattnyi fogyasztásával szemben ezek tizedannyi áramot igényelnek. A megtakarítás különösen a téli időszakban jelentős, amikor hamarabb sötétedik, így korábban kapcsoljuk fel fényforrásainkat.
Klíma használatakor is lehet spórolni, érdemes előbb jól kiszellőztetni, és csak utána bekapcsolni a hűtést. Elektromos fűtésnél pedig egy alacsonyabb, állandó hőfokra célszerű állítani a berendezést akkor is, amikor senki sincs otthon. Erről felfűtve ugyanis kevesebb energia szükséges, mintha a teljesen kihűlt helyiséget kellene felmelegíteni.
A mosógép is nagyfogyasztó, a teletömött mosógéppel elkerülhető az extra áram- és vízfogasztással járó felesleges gépindítás. Kevésbé szennyezett ruháknál általában elegendő a 30 vagy 40 fokos mosás, illetve ezekből is a rövidebb program, melyekkel szintén nagy mennyiségű energia takarítható meg.
A legtöbb otthoni gép ismeri a stand-by módot, amikor csak a távirányítóval van kikapcsolva, és folyamatosan figyeli a bekapcsolás jelet. Ezek az eszközök ilyenkor a normális működésüknek megfelelő árammennyiség akár 10%-át is elhasználhatják, így a sok gép egész hónapban készenlétben állva szintén mérhető mennyiségű áramot fogyaszt, feleslegesen.
Gázt alapvetően fűtésre és vízmelegítésre, illetve főzésre használunk. Főzéskor sokkal kevesebb gáz fogy, ha a gázrózsa lángja megfelelő, és nem nyúlik túl az edény falán. Fedőt használva pedig akár feleannyi idő alatt is megfőhet az étel.
A fűtő- és melegvizet készítő kombi gázkazánok sokkal nagyobb hatásfokkal dolgoznak, ha rendszeresen megtisztításra kerülnek. Ezzel az égéstermékek visszaáramlása is megakadályozható, ami nagyon fontos az épületen belül elhelyezett kazánoknál.
Érdemes megfontolni a kondenzációs elven működő gázkazán felhasználását is. Bár ehhez gyakran kémény átalakításra van szükség, és a berendezés is drágább, de az égéstermékekben távozó hőmennyiség visszanyerésével gazdaságosan működtethető. Az évek alatt pedig bebizonyosodhat, hogy megéri az árát, és a zárt működése megakadályozza a szén-monoxid mérgezés lehetőségét.
Ha van rá lehetőség, az épület külső szigetelésével nagy mértékben csökkenthető az energiaszámla. Ehhez számos technológia érhető el, melyek régebbi épületekre is felhasználhatók. Az elavult nyílászárókon szintén sok meleg távozik, a jól záródó ajtók és ablakok, a többrétegű üvegek nagyban javítanak a hőmegtartási képességen.
A túl nagy belmagasság is gyakori energiafaló, melyet álmennyezet felszerelésével, a fűtendő légtér csökkentésével lehet energiatakarékossá tenni. A födém és a padlózat is nagy mennyiségű meleget nyel el, ezek különféle anyagokkal történő bevonása teheti teljessé az épület hőszigetelését.
A hideg időszakokban érdemes vastag és hosszú függönyöket használni, ezek épületen belül tartják a fűtéssel megtermelt hőt. Kívülről pedig redőnnyel lehet védekezni a hideg ellen, mivel leeresztve az ablak és redőny közé szorult légréteg második szigetelőrétegként viselkedik.
Megújuló energiaforrásokat felhasználni kiváló megoldás az energiaszámla mérséklésére, és az ökológiai lábnyom csökkentésére. Érdemes azonban lépésekben haladni, és fokozatosan átállítani a háztartást a zöld energia felhasználására. A hagyományos izzók lecserélése energiatakarékosra, hatékonyabb mosógép vagy hűtő beszerzése azok az első lépések, melyekkel el lehet indulni a még haladóbb felhasználás felé.
Amint a zöld gondolkodás már az otthon részévé vált, rá lehet térni a megújuló energiaforrások felhasználására.
A passzívház olyan építkezési mód, amikor építkezési és épületgépészeti megoldásokkal tesznek egy háztartást majdnem nulla nem megújuló forrásból származóenergiaigényűvé. A kiváló szigetelés miatt egy ilyen épületnek akár elég is lehet a napból származó vagy geotermikus módon előállított, illetve az épületben tartózkodó emberekből és gépekből származó hőmennyiség. Ha szükség van kiegészítő fűtésre, annak mértéke olyan alacsony, hogy alig kell energiaszámlákat fizetni. A nyári meleg ellen pedig megfelelő árnyékolástechnikát használ, így nem kell légkondicionáló berendezés.
A passzívház esetében a szigetelés mellett gyakran alkalmaznak légcserélő berendezéseket, ezek felelősek a benti levegő kifelé, a kinti levegő pedig befelé történő mozgatására. A folyamatosan cserélt légtömeg miatt nem alakulhat ki penész, a kétféle légáram pedig a hőcserélőn keresztül adja át egymásnak a meleget, így nincs hőveszteség.
A napkollektor a napfény hőjét gyűjti be, és adja át a rendszerben keringő közvetítő folyadéknak. A segítségével elkészíthető a háztartási melegvíz, és fűtésrásegítésként is használható.
A napelemes rendszer villamos energiát állítanak elő a napfényt felhasználva, így kiválóan alkalmas a háztartás villamos energiájának megtermelésére.
Az energiatakarékos életmódra történő váltás bármikor elkezdhető, és a hatás már a következő hónap számláin érezhető. Emellett az élhetőbb környezet, a Föld erőforrásainak megőrzése az unokáink számára még akkor is fontos, ha a havi rezsiszámla nem okoz fejfájást.
Már egyetlen kis változás is jelentős, hiszen a hosszú évtizedek alatt a sok kis megtakarítás hatalmas összegeket tehet ki. A zöld gondolkodás elsajátítása pedig magával hozza a még környezettudatosabb életvitelt, melynek hatására még többet tehetünk az ökológiai lábnyomunk csökkentéséért.
Ebben a cikkben szeretnénk bemutatni és összehasonlítani a különböző napelem típusokat, ugyanis ezek manapság egyre jobban terjednek a háztartásokban a környezetkímélő mivoltuk miatt. A napelem vásárlás előtt állóknak érdemes megismerniük, hogy melyiknek milyen a hatásfoka, és hol melyiket érdemes alkalmazni, hiszen költséges és hosszú távú befektetésről van szó.
Cikkünkben bemutatjuk a napelem rendszerek beszerelésének lépéseit. Kitérünk arra is, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a sikeres telepítést, illetve hogy milyen buktatók merülhetnek fel a folyamat során. A hosszú távú és rövidtávú problémák elkerülése érdekében pedig részletesen megindokoljuk, miért fontos a hozzáértő szakemberek bevonása.
Mielőtt belevágnánk, első lépésként fontos tisztáznunk: milyen előnyökkel jár számodra, illetve a környezet számára a napelem?
A világ kőolaj-, földgáz- és uránkészletei kimerülőben vannak. A legoptimistább becslések szerint is maximum 100 év múlva egyik nem megújuló energiaforrás sem áll majd az emberiség rendelkezésére. A megújuló forrásokból származó energia ezzel szemben korlátlan lehetőségeket kínál, hiszen ezek emberi időléptékben képesek újratermelődni. Ebbe a csoportba tartozik többek között a napenergia, a biomassza, a szél- és a vízenergia.
A széndioxid kibocsátás csökkentését célzó törekvéseknek köszönhetően a megújuló energiák egyre elterjedtebbé váltak az elmúlt tíz évben szerte a világon, és persze az Európai Unióban is. Magyarország ebből a szempontból a közepesen fejlett országok közé tartozik, a zöld energia azonban nálunk is kezd utat törni magának. Cikkünkben megmutatjuk, miért van ez így, és milyen előnyökkel számolhat, ha környezetbarát és fenntartható megoldásokat választ.
Elérhetőségek
