Ha napelem vásárláson gondolkodsz, de úgy érzed bizonytalan vagy, akkor ez a cikk neked szól. Listázzuk és megcáfoljuk a legelterjedtebb tévhiteket, így neked már csak a megfelelő napelem típus kiválasztásával és a telepítéssel kapcsolatos teendőkkel kell foglalkoznod.
A megtérüléssel kapcsolatban sok tévhit kering. Egyesek azt állítják, hogy akár egy évszázad is eltelhet, míg a befektetett összeg kifizetődik. Ez azonban nincsen így, a körülményektől függően egy napelem 10-20 év alatt visszahozza a költségeket. Ez a tény néhány egyszerű matematikai művelettel bebizonyítható.
Ehhez szükséges az egységnyi teljesítményű rendszer beruházási költsége, valamint a rendszer által egy év alatt megtermelt villamos energia ára. Ezt az energiát már nem kell megvennünk amit a napelemes rendszer előállított, így ezzel az összeggel több maradt nálunk. Ha jelen példában eltekintünk az inflációtól, a beruházási költséget elosztva az egy év alatt megtermelt villamos energia árával megkapjuk a rendszer megtérülését évben kifejezve.
Tegyük fel, hogy egy átlagos család évi villanyszámlája 150.000 Ft, és a napelemes rendszer beruházási költsége 1.500.000 Ft. Az inflációt figyelmen kívül hagyva, 1.500.000(Ft) /150.000 (Ft/év) = 10 év. Tehát 10 éven belül megtérülhet a napelemes rendszer.
Ugyanakkor érdemes megemlíteni olyan változókat, amik befolyásolhatják a megtérülés idejét. Ilyen lehet például a villamos energia árak alakulása, a földrajzi helyzet és a tájolás, illetve a felvehető támogatási összegek.
Egy minőségi napelemes rendszer kiépítése egyszer jár csak nagyobb költséggel, de ahogy azt a fenti pont is jól bizonyítja, belátható időn belül már akár nyereséget is képes termelni.
A kiépítéssel kapcsolatos árat több tényező határozza meg, ezért a legtöbb gyártónál a végleges összeget csak az összes körülmény ismeretében érdemes elfogadni. Általánosságban véve nagyjából másfél millió forintról van szó, de elmondható, hogy minél nagyobb tétel kerül telepítésre, annál kedvezőbb lesz az ár alakulása.
A napelemgyártáshoz ónt, rezet, szilíciumot, műanyagot, alumíniumot és üveget használnak fel. Az új európai uniós szabályozásoknak köszönhetően a napelemekre is vonatkozik a begyűjtés és az újrahasznosítás kötelessége.
Ez azt jelenti, hogy az élettartamuk lejárta után a paneleket szétcsavarozzák, és az alkotórészeit más napelemekkel foglalkozó cég felhasználja. Az összetevők ugyanis jó minőségű anyagokból készültek, ezért sokkal egyszerűbb és olcsóbb ezeket ismételten felhasználni, mint újat gyártani helyettük.
Az újrahasznosítás miatt az új napelemek előállítási költsége akár 30 százalékkal olcsóbb lehet.
A modern rendszereknek már nem okoz gondot az éjszakai áramellátás. A hálózatra kötött napelemek folyamatosan kapcsolódnak a rendszerre, ami lehetővé teszi, hogy akkor is áramhoz juss, ha épp este van.
A sziget üzemű megoldások esetében a rendszer képes nappal áramot táplálni az akkumulátorba, így éjjel is ellát téged a szükséges mennyiséggel.
Az tény, hogy a napelemek direkt napsütésben, derékszögű beesési szögben és alacsony hőfokon működnek a legjobban, azonban felhős időben is termelnek, és akár 50-90 százalékos kihasználtsággal tudnak funkcionálni. Mivel a napelemek az idő nagy részében részterhelésen működnek, a mai technológiák kifejezetten nagy figyelmet szentelnek az ezen tartományban lévő optimális üzemeltetésre.
Hálózatos napelem esetében ezért érdemes éves elszámoltatású szerződést kötni a szolgáltatóval. Így a nyáron megtermelt többlet mennyiséget a szolgáltató átveszi, ezért a téli időszakban nem kell pluszban fizetni a termelés csökkenése miatt.
A napelemek nemcsak tetőre szerelhetőek fel, hanem használhatóak a földön is. Általában gyakorlati okokból kerülnek fel, hiszen így nem foglalnak helyet a telekből.
Egy átlagos családi – 16 panel - rendszer súlya 2-3 száz kilogramm. Ezt a súlyt bármelyik jól funkcionáló tetőszerkezet meg tudja tartani, ezért telepítésükhöz csupán néhány cserép elmozdítása szükséges.
A hazai villámvédelmi jogszabály szerint nem kötelező villámhárítót szereltetni a családi házak tetejére, mivel a napelemek 10 kW teljesítmény alatt nem jelentenek kockázatot.
A biztonság azonban mindig alaposan átgondolandó tényező, ezért nem szabad semmibe venni. Érdemes szakértőkkel elemeztetni a villámvédelmi kockázatot, majd ez alapján meghozni a döntést. A védelmi rendszer csak a legkockázatosabb körülmények között szükséges.
Jelenleg vannak olyan tendenciák, amelyek azt mutatják, hogy pár éven belül jelentősen csökkeni fognak a költségek. Ez leginkább annak köszönhető, hogy Kína nem támogatja többé a napelem rendszerek közműjellegű telepítését. Az erre a célra gyártott árukat tehát a cégek áron alul fogják eladni.
Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a környezettudatosság, így a napenergia is egyre keresettebb megújuló energiaforrás lesz. Éppen ezért nem érdemes éveket várni a telepítéssel, hiszen ha ismét ipari mértékben megnövekszik a kereslet, az drágulást fog eredményezni.
A napelemes rendszerek nem tartalmaznak mozgó alkatrészeket, ezért a karbantartási igényük nagyon alacsony. Ha mégis felmerül valamilyen probléma, azt a telepítést végző cég a legtöbb esetben garanciálisan megjavítja, ugyanis ezek a vállalatok egyes elemekre akár 30 év garanciát is biztosítanak.
A napelemeket ma már 25-35 évre tervezik, és a jó minőségű anyagoknak (rozsdamentes acél, alumínium, edzett üveg) köszönhetően az extrém időjárásnak is ellenállnak.
A rendszert nem mindegy, hogy milyen dőlésszögben helyezed el, hiszen egy rosszul megválasztott beállítás miatt akár jelentős mértékben csökkenhet a villamos energia előállítása. Magyarországon 35 fokos dőlésszöget ajánlanak déli tájolás esetében, de ez nem azt jelenti, hogy más körülmények között ne funkcionálnának jól.
A nem déli tájolás során ugyanazt az eljárást kell követni, mint a felhős időben: a megfelelő dőlésszöget kell megtalálni. Az tény, hogy ilyen esetben nem használható ki a maximális teljesítmény, de 85 százalék még ígyis elérhető, ami jó eredménynek számít.
Érdemes megmlíteni, hogy északi tájolású tetőfelületekre nem telepítünk, mivel azon rendszerek működése már messzebb van az optimálistól, mint engedhető.
A magyarországi jogszabály szerint a háztartási méretű napelemek nem építési engedélykötelesek. Az ezzel kapcsolatos félreértést sok esetben az okozza, hogy a szigetüzemben működő 50 kW-ot meghaladó rendszerek már engedélyhez kötöttek, ugyanis ezek méretükből adódóan már nagyobbak, mint a háztartási rendszerek.
Az ilyen jellegű napelemek engedélyeztetése egy hosszabb folyamat, amihez több szakhatóság bevonása és jóváhagyása is kötelező.
De a hálózatra visszatápláló napelemek esetében be kell jelenti a területileg illetékes áramszolgáltatóhoz a rendszert.
Az állam egy 2007-es törvényben rögzítette, hogy az 50 kW teljesítmény alatt lévő napelemek által megtermelt felesleges energiát az áramszolgáltatónak minden esetben kötelessége visszavenni.
Minden telepített rendszeren a csatlakozási ponton van egy kétirányú mérőberendezés, amely folyamatosan monitorozza a megtermelt és a felhasznált energiát. Abban az esetben, ha többlet alakul ki, akkor a szolgáltató ezt a mennyiséget számla ellenében megtéríti.
Ennek köszönhetően a villanyszámla bizonyos esetekben akár nulla forint is lehet. A napelemmel rendelkező számára még opció lehet az is, hogy a felesleges villamos energia a hálózatba kerül, amit majd egy későbbi, passzívabb időszakban el lehet fogyasztani.
A napelemek energiaigényes folyamat során készülnek el. Az alapos munkálatoknak és a minőségi alapanyagoknak köszönhetően jól tűrik az időjárás viszontagságait. Mivel nem rendelkeznek mozgó alkatrésszel, ezért átlagos használatnál nincs olyan körülmény, ami miatt tönkre mehetnének.
A szélsőséges időjárást a rendszerek jól bírják. A minősítési eljárás része, hogy bizonyos magasságból acélgolyókat zúdítanak a napelemre, ezzel is imitálva a jégeső körülményeit. Az edzett üveglapok kiváló védelmet nyújtanak mind a szélből, jégesőből, vagy egyéb mechanikai behatásokból származó sérülés ellen.
Azt azonban fontos észben tartani, hogy sajnos a napelemek törhetnek, sérülhetnek minden olyan esetben, amikor a házon lévő tetőt is komoly kár éri.
A manapság tervezett és készített rendszerek élettartama minimum 20 év, de inkább 35-40 év felé tendál. Tartósságukat mi sem bizonyítja jobban, mint az 1990-es évek elején Németországban telepített napelemek még a mai napig működőképesek. Az eltelt közel harminc év alatt ráadásul a technológia sokat fejlődött, így a most készült berendezések már jóval többet kibírnak.
A gyártás során használt összetevők miatt sem kell aggódni, hiszen az üveg, az acél, a szilícium mind-mind felhasználható újabb rendszerek gyártásához, vagy akár más iparágakban is.
A folyamatos technológiai fejlődés ellenére a napelem nem számít elavultnak az alternatív energiaforrások között. Ezt a tévhitet mi sem cáfolja jobban, miszerint egyre több ország és vállalkozás telepít ilyen rendszereket, és egyre divatosabbá, közkedveltebbé válnak a lakosság körében is.
Természetesen állandóan kísérleteznek a hatékonyságot illetően. Pár éve például a University of British Columbia tudósai kifejlesztettek egy olyan napelemet, amely elektronika helyett baktériumokkal működik, mivel a mikroorganizmusok a fotoszintézis segítségével villamos energiát képesek előállítani a napfényből.
Tény, hogy a napelem rendszerek telepítése nagyobb összegbe kerül, de csak egyszeri költségről van szó, ami várható időn belül megtérülést fog hozni.
Emellett azonban vannak olyan állami támogatások, amik elősegíthetik a napelemek elterjedését és megkönnyíthetik a vásárlást. Ezek közé tartozik a lakosság számára elérhető kedvező, nulla százalékos kamatú visszatérítendő hitel, aminek futamideje maximum 20 év. A közép-magyarországi régióban lévő vállalkozásoknak a VEKOP nyújthat segítséget, ami hitel és támogatás formájában nyilvánul meg. Minden más régióban lévő cég számára a GINOP érhető el.
Költözés esetében a napelemek szintén költöztethetőek, és az ezzel járó költség elenyésző a telepítés összegéhez képest. Ha azonban valamilyen oknál fogva nem szeretnéd magaddal vinni, a rendszer jelentősen növeli az ingatlan értékét, így jobb ajánlatot kaphatsz a házra.
Érdemes külön választani a fogalmakat a könnyebb megértéshez.
A napkollektor összegyűjti a Nap sugárzó hőjét, és a kollektor csöveiben vizet (vagy más munkaközeget egyes eseteben) melegít fel vele.
A napelem fotovoltaikus úton termeli az áramot, a napelem cellákba beérkező elektromágneses napsugárzás által létrejövő feszültséget használjuk fel elektromos áramkörben való alkalmazására.
Itt érdemes megjegyezni, hogy különböző elektromos vízmelegítő rendszerek használatával a napelemes rendszerünk végső soron képes közvetett módon melegvízet is előállítani, rákapcsolva az adott elektromos vízmelegítő rendszerre.
A napelemekkel kapcsolatban nagyon sok tévhit kering, pedig a rendszer segítségével nemcsak a környezetet óvod, de a saját háztartásod kiadásait is csökkentheted, hiszen több energiával látod el az energiahálózatot. A napelem telepítése egyszeri költséggel jár és a felszereléséhez nincs szükség engedélyre.
A napelem töltésvezérlő nélkül nem létezhetnek a szigetüzemű vagy hibrid napelemes rendszerek, hiszen ez a berendezés biztosítja az akkumulátorok megfelelő töltését. Fontos azonban a megfelelő típus kiválasztása és a méretezés, különben az akkumulátorok idő előtt tönkre mehetnek, vagy a napelemek által megtermelt energia egy jelentős része elveszhet.
Ebben a bejegyzésben bemutatjuk, hogy mit érdemes tudni a töltésvezérlőről a napelem rendszer telepítése előtt.
Azt alaposan megtanulta mindenki, hogy otthonunk tisztasága egészségügyi és esztétikai szempontból is fontos, de a napelempanelek tisztításának jelentőségére már kevesebben gondolnak. Egyre több háztartás energiaellátását biztosítják már napelemes rendszerek, a 2020-as év azonos időszakához képest 2021-ben már több mint duplájára nőtt a napelemes rendszerek által termelt villamos energia, ezért fontosnak tartjuk, hogy felhívjuk a figyelmet a napelempanelek tisztítására.
A világ kőolaj-, földgáz- és uránkészletei kimerülőben vannak. A legoptimistább becslések szerint is maximum 100 év múlva egyik nem megújuló energiaforrás sem áll majd az emberiség rendelkezésére. A megújuló forrásokból származó energia ezzel szemben korlátlan lehetőségeket kínál, hiszen ezek emberi időléptékben képesek újratermelődni. Ebbe a csoportba tartozik többek között a napenergia, a biomassza, a szél- és a vízenergia.
A széndioxid kibocsátás csökkentését célzó törekvéseknek köszönhetően a megújuló energiák egyre elterjedtebbé váltak az elmúlt tíz évben szerte a világon, és persze az Európai Unióban is. Magyarország ebből a szempontból a közepesen fejlett országok közé tartozik, a zöld energia azonban nálunk is kezd utat törni magának. Cikkünkben megmutatjuk, miért van ez így, és milyen előnyökkel számolhat, ha környezetbarát és fenntartható megoldásokat választ.
Elérhetőségek
