A napenergia hasznosítása hatalmas jövő előtt áll, hiszen alighanem a 21. század meghatározó energiaforrásává válik majd. Ez a jövő azonban már most is elérhető, ahogy a napelemek és -kollektorok egyre nagyobb teret hódítanak a lakossági felhasználásban. Bár a két technika a köznyelvben sokszor összekeveredik, valójában egészen más célt szolgálnak. A napelemek villamos energiát állítanak elő, míg a napkollektorok hőenergiát, amit meleg vízhez vagy fűtéshez használhat.

Egy napkollektoros rendszerrel sokat tehet a fenntartható jövőért, miközben a fűtésszámlájából is faraghat. Családi házak esetében kiegészítő fűtésként jöhet szóba, a használati melegvíz-igényt azonban 100%-ban képes kielégíteni a napkollektoros technológia. Fontos azonban, hogy nem minden fűtési rendszernél alkalmazható, a vegyestüzelésű kazánokat ugyanis nem lehet napkollektorral megtámogatni.

A napelemmel történő energiatermelés napjaink egyik legjobb megoldása a megújuló energiákból fedezett áramelőállításra. A napelemes panelek és az inverter mellett a tartószerkezet is a rendszer fő részét képezi.

Ennek feladata, hogy évtizedekig biztonságosan megtartsa, és a megfelelő pozícióban rögzítse a napelemeket, így biztosítva az áramtermelés zavartalanságát. Ebben a bejegyzésben részletezzük a tartószerkezetek típusait és azok jellemzőit, illetve áttekintjük, mire kell figyelni a napelemek felszerelése előtt.

2020. október 14-én érkezett a hivatalos bejelentés, miszerint bővül az otthonteremtési program, mégpedig egy minden eddiginél kedvezőbb lakásfelújítási támogatás formájában. Pontos, részletes feltételeit a november 25-én megjelent 518/2020. (XI.25.) kormányrendelet tartalmazza, azonban cikkünkben mi is bemutatjuk a legfontosabb tudnivalókat.

A legfeljebb hárommillió forint összegű támogatás a lakásfelújítási költségek maximum 50%-ára fordítható, melyet az államkincstár utólagos finanszírozással, vissza nem térítendő támogatás formájában bocsát rendelkezésre jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személyeknek. A feltételek közül az egyik legfontosabb: a legalább egy gyermeket nevelő családok. 

A világ kőolaj-, földgáz- és uránkészletei kimerülőben vannak. A legoptimistább becslések szerint is a jelenlegi felhasználásunkat alapul véve a gazdaságosan kitermelhető mennyiség maximum 100 év  múlva elfogy és egyik nem megújuló energiaforrás sem áll majd az emberiség rendelkezésére. A megújuló forrásokból származó energia ezzel szemben korlátlan lehetőségeket kínál, hiszen ezek emberi időléptékben képesek újratermelődni. Ebbe a csoportba tartozik többek között a napenergia, a biomassza, a szél- és a vízenergia.

A széndioxid kibocsátás csökkentését célzó törekvéseknek köszönhetően a megújuló energiák egyre elterjedtebbé váltak az elmúlt tíz évben szerte a világon, és persze az Európai Unióban is. Magyarország ebből a szempontból a közepesen fejlett országok közé tartozik, a zöld energia azonban nálunk is kezd utat törni magának. Cikkünkben megmutatjuk, miért van ez így, és milyen előnyökkel számolhat, ha környezetbarát és fenntartható megoldásokat választ.