Az áram ma már nélkülözhetetlen a mindennapjainkban, de az elektromos hálózattal kapcsolatban több probléma is felmerülhet fel. A leggyakoribb, hogy a feszültség minőséggel adódik gond: ide tartoznak a tranziensek, a gépek által generált nagyobb indítási áramlökés, a feszültség leesése vagy túl magas mértéke.
 

Kellemetlen helyzetet a fentieken kívül az áramkimaradás okozhat, hiszen ilyenkor egyáltalán nem működnek a gépek. Nagyvárosoktól távoli helyeken akár napokig is elhúzódhat a helyreállítás, ilyenkor hasznos lehet egy otthoni energiatároló egység vagy saját napelemes hálózat kiépítése.

Magyarországon egyre több házban található medence, mely a kikapcsolódás mellett a sportolás örömét is megadja. A fűtése azonban rendszeres költséget jelent, így már a kiépítésekor érdemes elgondolkodni a különféle költségcsökkentő megoldásokon.

A napelemes rendszerek nemcsak a medencefűtésre használhatók, hanem akár teljesen energiafüggetlenné tehetik a háztartást, és ideális esetben még a közműhálózatba is visszatáplálható a megtermelt felesleg.

Cikkünkben bemutatjuk a napelem rendszerek beszerelésének lépéseit. Kitérünk arra is, hogy milyen tényezők befolyásolhatják a sikeres telepítést, illetve hogy milyen buktatók merülhetnek fel a folyamat során. A hosszú távú és rövidtávú problémák elkerülése érdekében pedig részletesen megindokoljuk, miért fontos a hozzáértő szakemberek bevonása.

Mielőtt belevágnánk, első lépésként fontos tisztáznunk: milyen előnyökkel jár számodra, illetve a környezet számára a napelem?

A napelem rendszerek egyik elengedhetetlen kelléke maga a napelem panel, ami a felhasználóknak sokszor csak „egy fekete tábla, ami begyűjti a napenergiát”. Nagyon leegyszerűsítve valóban erről van szó. De ha valódi energiaforrásként tekintesz a napenergiára és tudod, hogy ez egy mindenki számára elérhető, megtérülő befektetés, akkor nem árt tudni az alapokat a napelem panelekkel kapcsolatban. Mennyibe kerül, hány darab kell belőle és meddig szolgálja a háztartást? Alaposan körbejárjuk a témát, tarts velünk!