Szép összeget hozhat a konyhára egy profinak a hivatásszerűen űzött számítógépes játék, de vajon mennyi visz, ha valaki csak hobbiból foglalkozik e-sporttal? Számukra a felszerelés ára után a gamer gép áramfogyasztása a második legnagyobb tétel a költséglistán.
Az e-sport vagyis a versenyszerűen űzött számítógépes játék az egyik legdinamikusabban fejlődő sportág és üzlet ma a Földön. Mintegy 385 millió fiatal foglalkozik vele komoly erőbedobással, és ők nem pusztán hobbijátékosok, hanem profi és félprofi versenyzők, akik valódi edzéseket tartanak, milliók által figyelt pénzdíjas versenyeken indulnak, és évente több millió forintnyi összeget ölnek a számítógépük fejlesztésébe. Ha igazán jól csinálják, akár százezer dollárt is megkereshetnek ezzel „játékkal” egy évben.
Bármilyen szokatlanul is hangzik, mégis egy valós tömegsportágról van szó, amely felkeltette már a Nemzetközi Olimpia Bizottság figyelmét is, és már az is szóba került, hogy a 2024-es párizsi játékokon esetleg már gamerek is rajthoz állhatnak. Igény volna rá, hiszen éves szinten már 2014-ben is 205 millióan néztek e-sportot, és a szakértők szerint ez a szám évente 20%-kal növekszik. Ennyi érdeklődő pedig óriási pénzt vonz: 2020-ra évi 20 milliárd dollár bevételt várnak az e-sporttól világszerte a hirdetésekből, szponzorációkból, ajándéktárgy eladásokból, a fizetős közvetítésekből és persze a fogadásokból.
Magyarországon már több mint 200 ezer e-sport játékost tartanak számon. Ők hétközben átlagosan három, hétvégén pedig öt órát töltenek a monitor előtt edzéssel és versenyzéssel. Többségük – közel háromnegyedük, vagyis mintegy 150 ezer gamer – kifejezetten a játékra tervezett, izmosabb asztali gépet használ, ami nagyságrendekkel több, nagyjából háromszor vagy négyszer annyi áramot fogyaszt, mint egy olyan hétköznapi PC, amin irodai munkát végzünk, levelezünk, videót streamelünk, Facebook-ot böngészünk vagy épp recepteket töltünk le.
Érdemes abból kiindulni, hogy egy modern számítógép, például böngészéshez, videók nézéséhez, stb. kb. 100 watt energiát fogyaszt, de nagy processzor-terheléssel a processzortól függően akár 120-200 watt energiát is felvehet. A játékok során az energiafelvétel a hardvertől függően akár 400, de akár 500 watt is lehet, különösen a videókártya energiafogyasztása játszik itt nagy szerepet. Ha egy gamer géppel komolyabb játékot játszol, és ehhez átlagosan 350 wattos energiafelvételt feltételezel, akkor nem tévedsz túl nagyot.
Jó kérdés, hogy vajon miért fogyasztanak ilyen sokat ezek a gamer gépek. A válasz egyszerű: a gyártók eleinte egészen egyszerűen nem fordítottak figyelmet arra, hogy energia hatékony konstrukciókat fejlesszenek ki, mert a felhasználókat nem érdekelte ez a paraméter – őket az izgatja, hogy mennyire erős, gyors és strapabíró az a gamer gép, amit a játékokhoz használnak. Mivel azonban óriás tömegeket vonz ez a kikapcsolódás, és a jövőben ugrásszerűen nő majd azok száma, akik belépnek az e-sport világába, komolyan el kell gondolkodniuk a fejlesztőknek olyan rendszerek tervezésén, amik takarékosabban bánnak az árammal. Nagyon visszafogott számítások szerint ugyanis a drága gamer PC-k a világ összes személyi számítógépe és játékkonzola áramfogyasztásának legkevesebb 20% százalékáért felelősek, miközben darabszámra a teljes számítógépállománynak alig több mint 2,5 százalékát teszik ki.
Ha olyan energiatakarékos megoldásokkal tudnak előrukkolni a gyártók, mint amilyeneket a modern hűtőszekrényeknél, televízióknál és más háztartási gépeknél már használnak, akkor rengeteg áram lesz megtakarítható a jövőben: egyes számítások szerint 2020-ban már mintegy 120 TWh áram ára maradhatna a zsebünkben. Csak összehasonlításképpen: 2014-ben az EU teljes lakossági áramfogyasztása a hűtőszekrények vonatkozásában 37,55 TWh volt, tehát a harmada annak, mint amennyi áramot gamer PC-k modernizálásával megspórolhatnánk. A legújabb izmos számítógépek energiafogyasztásán egyébként már észrevehetőek az első pozitív változások: a mai legmodernebb videókártyák energiafogyasztása már most is 10-15 százalékkal kevesebb, mint 2-3 évvel ezelőtt volt. A technikai fejlődéssel ez a trend várhatóan folytatódni fog.
Emlékszel még, hogy milyen volt a világ az internet előtt? Az 1980-as években a vezeték nélküli vezetékes telefonok közelítették meg kényelemben a leginkább azt, amit ma a mobiltelefonok nyújtani tudnak – legalábbis ami a telefonálás élményét illeti. Akkoriban a valódi mobiltelefonok még akkorák voltak, hogy csak egy nagy bőröndszerű táskában fértek el, és a létezésükről általában csak onnan tudtunk, hogy filmekben láttunk ilyeneket.
Van-e valami tanulsága a jelenleg is tomboló világjárványnak a saját életünkre? Egy tanulság tagadhatatlan: nem önzés, ha megteszünk mindent azért, hogy biztonságban tudhassuk magunkat és a szeretteinket. Lassan egy éve nem élhetjük azt az életet, amit korábban megszoktunk, és 2021-ben az egyik legfontosabb trendje várhatóan az lesz, hogy az önmagunkról való gondoskodást tényleg komolyan vesszük, és ezt a szokásunkat valószínűleg a járvány lecsengése után is megtartjuk.
Melyek 2021 legfontosabb egészségtrendjei és hogyan gondoskodhatunk 2021 elején az adott körülmények között magunkról és szeretteinkről a legjobban, úgy, hogy közben a járványhelyzet tanulságait is figyelembe vesszük?
A bejelentett jogszabályváltozásoknak köszönhetően a rezsicsökkentés hamarosan csak a lakossági átlagfogyasztásig jár majd az áramra és a gázra, aki efölött fogyaszt, annak az átlagon felüli mennyiségért már a magasabb magas piaci árat kell fizetnie. Mostantól kezdve mindenkinek az lesz az érdeke, hogy ahol tudja, csökkentse az energiafelhasználását.
Ehhez segítséként górcső alá vettünk néhány olyan tévhitet, amelyekkel – szándékaid ellenére – nem csökkenteni, hanem sokkal inkább növelni tudod a villany- és gázszámládat.
Elérhetőségek
