2021.09.28 / Életmód

Elektromosság az emberi testben

Ha nem létezne elektromosság, akkor most nem olvashatnád ezt a blogcikkünket sem, nem csak azért, mert áram nélkül nem működne se a laptopod, se a telefonod, hanem azért sem, mert akkor a tudatodig sem jutnának el ezek az információk – hiszen az emberi idegrendszer is elektromossággal működik. 

Nem csak a mai világunkban van szükségünk szinte mindenhez elektromos áramra, az emberi test is folyamatosan elektromos jeleket használ arra, hogy kommunikálni, mozogni és gondolkodni tudjon. A kommunikáció az idegrendszeren belül elektromos jelek segítségével zajlik: testünk elektromos impulzusokat használ, amelyek másodpercenként akár 120 métert is képesek megtenni. De ellentétben az E.ON villamosenergia-hálózatain továbbított árammal, amelyek gyakorlatilag szabad elektronok áramlását jelenti, az elektromosság a testünkben kémiailag töltött elektromos impulzusokból áll.

Elektromosság: az idegrendszer működésének alapja

Az agyból elektromos impulzusok segítségével jutnak el az információk a testünk minden egyes területére, mint ahogy minden testrészünkből kiindulva is elektromos jelek tájékoztatják az agyunkat minden fontos információról. Amikor az agyad azt üzeni a kezednek, hogy markold meg a poharat, akkor valójában az idegeken keresztül érkeznek elektromos jelek a kézizmaidhoz, hogy összehúzódjanak. Vagy amikor például a lábujjaidat vízbe mártod, még ha csukva is van a szemed, az agyad meg fogja érteni, mi történik, mert elektromos jelek formájában eljut hozzá ezek az információ.  Az agy leginkább azt szereti, ha több érzékszervünk is küld neki jeleket, mert akkor kisebb az esélye egy érzéki csalódásnak – azaz, amikor valami elektromos impulzust rosszul értelmez a tudatunk. 

Minden sejtünk az elektromosság segítségével működik, de ez az áram nem légkábeleken vagy föld alatti vezetékeken halad, hanem az elektromos töltés az egyik sejtről a vele kapcsolatban levő másikra ugrik és így éri el a rendeltetési helyét. Például az agyban levő egyik idegsejtről a gerincvelőben levő másikra, majd onnan az izomsejtekre.

Előbb a cukor, aztán az áram

Az idegrendszer legkisebb egységei a neuronok, amelyek gyakorlatilag az idegsejtekből és nyúlványaiból állnak. Ezek a neuronok ingerfelvételre és idegi ingerületek vezetésére specializálódtak. Az agyunkban sok tízmilliárd neuron van, amelyeket körülbelül szintén milliárdnyi szinapszis köt össze. És bár az agyi áram – ahogy az imént is írtuk – nem teljesen úgy működik, mint az E.ON vezetékrendszerén az ügyfeleink otthonaiba eljutó elektromos áram, egy dolog mégis azonos bennük: ahhoz, hogy legyen mit továbbítani, energiaforrásra van szükségük. Mi az E.ON-nál a zöld, megújuló energiával előállított elektronokat szeretjük, az agyunk is hasonlóan gondolkodik, és szintén egy természetes energiaforrást preferál: a glükózt. Ez nem más, mint a szőlőcukor, és ebből az agyunk nem is keveset: naponta 120 grammot igényel a működéséhez. 

Nem csak az agyunk működik az elektromosság segítségével, a szívnek is áramra van szüksége, hogy dobogni tudjon. A szív jobb pitvarának falában található szinuszcsomó generálja a dobbanáshoz szükséges elektromos jeleket.   Méretétől, korától és edzettségi szintjétől függően a szív percenként 60-100-szor termeli ezt az elektromos ingert, amelynek hatására a szív izmai összehúzódnak, hogy a  keringési rendszerünkben lévő vér szivattyújaként működjön. Ezt mérni is tudjuk: erre szolgál az EKG, mely a szív működéséről ad hasznos információt, annak elektromos jelenségeit vizsgálja a szívizom összehúzódásakor keletkező elektromos feszültség változásainak regisztrálásával. Az EKG segít megállapítani, hogy a szív ritmusosan ver-e, normálisan terjed-e az akciós potenciál. Elemezni lehet általa a szív ritmusát, az ingerület kiindulásának helyét, az ingerületvezetés sebességét, a szívizom vastagságát, a szívizom esetleges vérellátási zavarát, következtetni lehet esetleges tüdőembóliára is. Hasonló rendszer használható egyébként az agyi áramok mérésére is, ez az elektroenkefalogramm vagy EEG, amikor is a hajas fejbőrre kis ellenállású, fémből készült makroelektródákat helyeznek el. A fejbőrből érkező agyi jelek tipikus amplitúdója 30-50 mikroVolt. 

Elektromosság nélkül nincs élet

Elektromos áramra tehát nem csupán azért van szükségünk, hogy kényelmessé tegyék az életünket, hogy tudjunk világítani éjszaka, tudjunk tévét nézni, internetezni, vagy éppen klímaberendezést üzemeltetni. Az elektromosság valójában az élet alapja, ami nélkül nem létezhetne az általunk ismert mai élővilág. 

Cimkék:

Kapcsolódó Cikkek

2021.01.28 / Életmód

Hogyan maradjunk egészségesek a jelenlegi körülmények között - 2021 egészségtrendjei

Van-e valami tanulsága a jelenleg is tomboló világjárványnak a saját életünkre? Egy tanulság tagadhatatlan: nem önzés, ha megteszünk mindent azért, hogy biztonságban tudhassuk magunkat és a szeretteinket. Lassan egy éve nem élhetjük azt az életet, amit korábban megszoktunk, és 2021-ben az egyik legfontosabb trendje várhatóan az lesz, hogy az önmagunkról való gondoskodást tényleg komolyan vesszük, és ezt a szokásunkat valószínűleg a járvány lecsengése után is megtartjuk.

Melyek 2021 legfontosabb egészségtrendjei és hogyan gondoskodhatunk 2021 elején az adott körülmények között magunkról és szeretteinkről a legjobban, úgy, hogy közben a járványhelyzet tanulságait is figyelembe vesszük?

2021.10.19 / Életmód

Az elektromos univerzum

Mennyi  elektromosság  van   az  univerzumban?   Ezt a kérdést lehetetlen   megválaszolni, de az teljesen biztos, hogy rengeteg – a világegyetem tele van elektromossággal!  Míg a legtöbben úgy gondolunk az elektromosságra, mint ami kényelmessé teszi az életünket, hogy tudjunk világítani éjszaka, tudjunk tévét nézni, internetezni, vagy éppen klímaberendezést üzemeltetni, az valójában egy mindenhol jelenlévő természeti jelenség. Szó szerint mindenhol – tehát egyáltalán nem csak itt a Földön.  

2019.04.03 / Életmód

Az orvos válaszol, telefonon és online is – hogyan könnyíti ez az életünket?

A legtöbbünknek vannak olyan kérdései, amire nagyon szívesen választ kapna egy orvostól, de a téma súlya nem éri el azt az ingerküszöböt, ami miatt rávennénk magunkat egy látogatásra a rendelőintézetbe. A kérdés azonban adott: vajon mennyire helyettesítheti, helyettesítheti-e a távorvoslás a személyes látogatást az orvosunknál?