Legyen szó akár a globális éghajlati célkitűzések eléréséről, akár a saját városunk levegőminőségének javításáról, a közlekedés egyre fontosabb szerepet kap az emberek szemléletmódjának és a bolygónkra gyakorolt hatásának megváltoztatásában.
A közlekedési szektor egyelőre még elmarad a kibocsátáscsökkentés területén, de az utóbbi időben jelentősen felgyorsult a fejlődés.
A villamosok, metrók és bizonyos vonatok már évtizedek óta elektromos hajtásúak, az igazi áttöréshez azonban a közúti közlekedést is elektromossá kell tenni, ahhoz pedig, hogy a lehető legnagyobb hatást érjük el mindezzel, a felhasznált áramnak megújuló energiaforrásokból kell származnia.
Az elektromos közlekedés élharcosai az intelligens városok lesznek, mert pusztán az ott élő emberek száma és a szükséges infrastruktúra mérete miatt itt lesz a leghatékonyabb nagy mennyiségben töltőpontokat telepíteni és egyéb technológiákat kiaknázni az okos közlekedés elősegítéséhez. Az egyre növekvő légszennyezés az emberek egészségére is hatással van, ez pedig elengedhetetlenné teszi az azonnali cselekvést.
Világszerte számos nagyváros, például Párizs, Mexikóváros, Róma és Madrid is bejelentette, hogy ki fogja tiltani a városközpontból a dízelautókat, London pedig szuperalacsony kibocsátású zónákat (Ultra-Low Emissions Zone, ULEZ) vezetett be. Ugyanakkor Costa Ricától Kínáig számos ország döntött úgy, hogy fokozatosan megnehezíti, majd meg is szünteti az új benzines és dízeljárművek értékesítését.
Számos országban azt ígérték, hogy ezt 2030-ig meg is teszik, Nagy-Britannia 2040-es céldátuma pedig kritika kereszttüzébe került, mert nem elég merész. Az Európában eladott tisztán elektromos autók száma januárban 67%-kal emelkedett, de az elektromos járművek még mindig kevesebb mint 3%-át teszik ki a teljes piacnak.
Magyarországon is jelentős növekedés figyelhető meg, 2018-ban Magyarországon több mint 1200 elektromos autót helyeztek forgalomba. Ez annyi, mint Csehországban és Lengyelországban együttesen, sőt négyszer annyi, mint ahány elektromos autót Szlovákiában üzembe helyeztek. Az elektromos autók elterjedésének egy jelentős gátja volt mindeddig a megfelelő töltő-infrastruktúra hiánya, de most már ebben is nagyságrendet lép Magyarország: több mint száz Aldi üzlet parkolójában alakít ki töltőpontokat az E.ON, az elsőket már át is adtuk Nyíregyházán.
Ezért a hatás először más típusú járműveknek köszönhetően lesz érzékelhető. Az elektromos buszok eladása virágzik, és ebben Kína vezető szerepet játszik. Sencsen városában ma már az összes, vagyis közel 16.000 busz elektromos, aminek köszönhetően 48%-kal csökkent a szén-dioxid-kibocsátás, valamint jóval kevesebb egyéb szennyező anyag, például nitrogén-oxid és anyagrészecske kerül a levegőbe.
Az utasok is jobban szeretik ezeket, hiszen tiszták, csendesek, valamint zökkenőmentesen és szagtalanul működnek. Ráadásul a buszokat feltölteni is egyszerűbb, mint az autókat, mivel a buszgarázs mellett szükség esetén a buszmegállókban is elvégezhető az utántöltés.
Az emberek emellett egyre gyakrabban pattannak elektromos robogóra vagy kerékpárra a városi közlekedésben.
Ezek olcsóbbak, mint az elektromos autók, a feltöltésük jóval egyszerűbb (a lemerült akkumulátort gyakran elég kicserélni egy feltöltöttre), mozgékonyabbak a zsúfolt nagyvárosi forgalomban, és az utasok könnyeben elérik velük a tömegközlekedési eszközöket.
A legtöbb európai nagyvárosban már működnek közösségi elektromosrobogó-megosztó szolgáltatások. A lemaradásunkat ebben rohamléptekkel csökkentjük: Budapesten is nagy sikert aratott a tavaly elindult közösségi robogómegosztó szolgáltatás, a Blinkee, és immár első vidéki magyar nagyvárosként idén június elején Pécsett is megjelent a szolgáltatás.
Az elektromos közlekedés révén a jövő városai tisztábbak és csendesebbek lesznek. Ugyanakkor az, hogy a benzines autókat elektromosra cseréljük, még nem oldja meg az összes problémát, például a zsúfoltságot, ezért amellett, hogy a tömegközlekedést is elektromossá kell tenni, az embereket arra kell ösztönözni, hogy autó helyett tömegközlekedéssel, kerékpáron vagy robogón járjanak.
Barcelona például egy olyan, új kezdeményezésbe ruházott be, mely a tiszta buszokat és az okos kerékpározást támogatja, míg Oslo gyakorlatilag kitiltotta az autókat a városközpontból. A városokban teljes körű, ráadásul intelligens töltőhálózatot kell létesíteni, ahol az emberek mindig láthatják, hol tudják feltölteni a járműveiket, és a hálózati terhelés kiegyenlítésének érdekében az is vezérelhető, mikor töltődjenek az egyes járművek. Ehhez persze maguknak a járműveknek is kapcsolódniuk kell a rendszerhez, hogy a teljes közlekedési rendszer egyetlen egészként legyen tisztább, zöldebb és hatékonyabb.
Az elektromos autók és az elektromos közlekedés fényes – és mozgalmas – jövő elé néznek.
Miközben az az elektromos autózásról nagyon sokan még főleg jövő időben szoktak beszélni, azért már a jelen sem kevésbé lenyűgöző. Németországban, Würzburg és Nürnberg között, az A3-mas autópálya 76-os kijáratánál, a geiselwindi pihenőnél nem csak három gyorsétterem és egy hagyományos benzinkút található, hanem valami egészen új és látványos létesítmény is.
A nemzetközi E.ON csoport innovációs csapata a gyakorlatban is tesztelte a jövő lehetséges szcenárióit, és az egyéves tesztidőszak is igazolta a korábbi elképzelések helyességét: az elektromos autók valóban komoly szerepet játszhatnak az intelligens eszközökkel felszerelt háztartások energia önellátásának megvalósításában.
Elérhetőségek
