Navigáció: Főoldal

Aktuális információk:




Háztartási
Méretű
Kiserőművek

 
  Tájékoztatás a háztartási méretű kiserőművek létesítéséről
és közcélú elosztóhálózatra csatlakoztatásáról
 

2008-tól a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet bevezette a háztartási méretű kiserőmű (továbbiakban HMKE) fogalmát.

Az E.ON cégcsoport számára mindig fontos szerepet töltött be a környezetvédelem, ezért a tájékoztató honlap összeállításával segítséget kívánunk nyújtani a leendő HMKE tulajdonosoknak a létesítés és közcélú hálózatra csatlakozás témakörében.

HMKE-nek minősül az a villamosenergia-termelő berendezés, amelyre az alábbiak jellemzők:

  • közcélú kisfeszültségű hálózathoz, illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezeték hálózatra csatlakozik,
  • erőművi névleges teljesítőképessége nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét,
  • maximum 50 kVA erőművi névleges teljesítőképességű.

Megjegyzés: 2-3 kVA kapacitású napelemes berendezés által megtermelt energiamennyiség egy átlagos lakás éves fogyasztását képes fedezni

HMKE közcélú elosztóhálózathoz csatlakoztatása csak az adott területen működési engedéllyel rendelkező elosztói engedélyes hozzájárulásával lehetséges. Abban az esetben, ha a HMKE a közcélú hálózattal illetve kisfeszültségű magán- vagy összekötő vezeték hálózattal párhuzamosan nem üzemel (szigetüzem), a HMKE létesítését elegendő csak bejelenteni az elosztói engedélyesnek.

Saját hálózatára villamosenergia-termelő berendezést ez elosztó hálózati engedélyes tudta nélkül nem csatlakoztathat!

A továbbiakban az elosztóhálózathoz csatlakoztatott HMKE-re vonatkozó információkat olvashat.

A felhasználónak a későbbi helyes elszámolás miatt nyilatkoznia kell (igénybejelentő nyomtatvány 5. pont) az alábbiakról:

  • a termelt energia minden időpillanatban elfogy a saját hálózaton, energia nem kerül a közcélú elosztóhálózatba, vagy
  • a termelt villamos energiát részben vagy teljes egészében a közcélú hálózatba táplálja be. A törvényi rendelkezés lehetőséget ad a közcélú elosztóhálózat „energiatárolóként” való használatára is, így a termelés és a felhasználás időben eltolódhat egymástól. A betáplált energia az elszámolási időszakon belül többletköltség nélkül felhasználható (pl.: a napközben termelt energiát este; – éves elszámolás esetén – a nyáron termelt energiát akár télen felhasználhatja a háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználó).

HMKE létesítés folyamata:

Igénybejelentés:
Háztartási méretű kiserőmű létesítéséhez csak a honlapunkon rendelkezésre álló legfrissebb igénybejelentő nyomtatványt tudjuk elfogadni. Az igénybejelentéshez nem kell az ötoldalas rendszerhasználói igénybejelentőt is megküldeni, csak a kétoldalas háztartási méretű kiserőmű igénybejelentőt. Kérjük továbbá, hogy az igénybejelentéshez ne csatoljanak egyéb csatlakoztatással kapcsolatos dokumentumot.

Csatlakozás:
A termelő berendezés csatlakoztatása a belső felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztói berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Ha a pillanatnyi felhasználás nagyobb, mint a termelt energia, a szükséges többletenergia a közcélú hálózatból kerül a felhasználói hálózatra.
Ha a pillanatnyi termelés meghaladja a felhasználást, a többlettermelés a közcélú hálózatba kerül.
A forgalmazó/telepítő felelőssége annak biztosítása, hogy a termelő berendezés részegységei Magyarországon alkalmazhatók legyenek, valamint megfeleljenek a közcélú hálózati csatlakoztatáshoz előírt elosztói követelményeknek. Továbbá a HMKE létesítésnél be kell tartani a villamos energiatermelő berendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségeket, illetve az építési- és környezetvédelmi előírásokat is .

A HMKE berendezést TILOS üzembe helyezni addig, amíg a kétirányú (ad-vesz) mérőt nem szerelte fel a szolgáltató! Ellenkező esetben a felhasználó szerződésszegést követ el. A mérő felszereléséig megtermelt energiát a későbbiekben nem áll módunkban elszámolni. A szakszerűtlen HMKE szerelés és/vagy az engedély nélküli üzembe helyezés miatti kártérítési és egyéb felelősség az igénybejelentőt terheli.

Csatlakozási dokumentáció:
A dokumentáció kezelés egyszerűsítése miatt a hálózati engedélyes részére a tervezett háztartási méretű kiserőmű műszaki paramétereit tartalmazó csatlakozási dokumentációt nem szükséges teljes egészében beküldeni. Csak a honlapunkon található „Csatlakozási dokumentáció kivonat - Termelői nyilatkozat - Üzemeltetési megállapodás” elnevezésű nyomtatványt és mellékletét kell megküldeni. A teljes csatlakozási dokumentációt a háztartási méretű kiserőmű tulajdonosának kell megőriznie, azt a szerelő kollégáink a helyszínen elkérhetik. A továbbiakban már csak a „Csatlakozási dokumentáció kivonat - Termelői nyilatkozat - Üzemeltetési megállapodás” elnevezésű dokumentumot fogadjuk el. A teljes csatlakozási dokumentáció, vagy kiviteli terv beérkezése esetén azt visszautasítjuk, feldolgozni nem tudjuk.
A „Csatlakozási dokumentáció kivonat - Termelői nyilatkozat - Üzemeltetési megállapodás” és egyvonalas kapcsolási rajzot cégszerű aláírást követően szkennelt formában e-mailen is elfogadjuk. (az előzetes áramszolgáltatói tájékoztatónkat is visszaküldhetik szkennelt formában)

Energia mérése:
A termelt és felhasznált energia mérése a csatlakozási ponton elhelyezett kétirányú mérőberendezéssel történik. A mérő külön-külön számlálón jeleníti meg a felhasznált és a termelt villamos energia mennyiséget. A mérőberendezés fázisonkénti mérőművel rendelkezik, tehát abban az esetben is pontosan regisztrálja a termelést és a felhasználást, ha háromfázisú a csatlakozás, de a termelő berendezés csak az egyik fázisra csatlakozik.

Elszámolás:
A közcélú elosztóhálózatba betermelt energia elszámolásának feltétele a HMKE-re vonatkozó érvényes Hálózat Használati Szerződés megléte.
Az elszámolás alapját a leolvasott mérési adatok képzik. Az elfogyasztott és a betermelt energia szaldóképzését követően elszámoló számla kerül kiállításra. Amennyiben az elszámolási időszakban a termelt és a felhasznált villamosenergia-szaldó eredménye betáplálási többletet mutat, a többletenergiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató – számla ellenében –megtéríti. A térítés mértéke a felhasználóként fizetendő villamos energia átlagos termékárának (rendszerhasználati díj nélküli ár) felel meg.

Meghatalmazás:
Amennyiben a rendszerhasználó helyett harmadik személy írja alá a megküldött dokumentumokat, akkor a megkereséskor csatolni kell az oldalon is megtalálható meghatalmazást. A meghatalmazást csak helyesen kitöltve fogadjuk el. Jogi személy (Bt, Kft, Zrt, stb) esetében ügyeljenek a cégszerű aláírásokra. A meghatalmazást elegendő egyszer megküldeni az engedélyeztetési eljárás elején.

Egyéb fontos információk:
Ikon: Link E.ON elérhetőségek
Ikon: Link Gyakran ismételt kérdések, válaszok
Ikon: Link HMKE-vel termelt villamos energia elszámolása
Ikon: Link HMKE típusok (energiaforrás szerint)
Ikon: Link Hálózatra tápláló, és szigetüzemre alkalmas termelő berendezés közti különbségek
Ikon: Link Generátoros kitáplálás esetén alkalmazandó védelmek
Ikon: Link HMKE hibavédelmének (érintésvédelmének) kialakítása
Ikon: Link HMKE túlfeszültségvédelmi kialakítása
Ikon: Link Alkalmazható inverterek listája, rendszerengedély megszerzése
Ikon: Link HMKE mérése
Ikon: Link HMKE-vel kapcsolatos jogszabályrészek
Ikon: Link HMKE elosztó-hálózati csatlakozásának műszaki feltételei (Elosztói szabályzat 6/B melléklet)
Ikon: Link Csatlakozási díj mentesség


E.ON Elérhetőségek:

HMKE létesítésével és közcélú hálózatra csatlakoztatásával kapcsolatban forduljon bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz.

A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében régiónként csoportosítottuk ügyfélszolgálati irodáinkat és írásos, telefonos elérhetőségeinket. Kérjük, válassza ki, hogy mely régióban található elérhetőségeinket szeretné megtekinteni:
Ikon: Link Dél-dunántúli régió
Ikon: Link Észak-dunántúli régió
Ikon: Link Tiszántúli régió


Gyakran Ismételt Kérdések és válaszok:

Ki hozhat létre háztartási méretű kiserőművet?
A háztartási méretű kiserőműnél csupán az erőmű nagysága és a csatlakozási módja szabályozott, tehát ilyen termelői kapacitást nem csak háztartások, hanem társaságok, költségvetési szervek, egyházi felhasználási helyek is létrehozhatnak.

Középfeszültségű csatlakozási ponttal rendelkező felhasználó csatlakoztathat-e háztartási méretű kiserőművet belső kisfeszültségű hálózatára?
2007. évi LXXXVI törvény, és ennek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet alapján HMKE-t telepítő felhasználó csatlakozási pontja – amelyre a rendelkezésre álló teljesítménye vonatkozik – kisfeszültségű kell, hogy legyen. Középfeszültségű csatlakozási ponttal rendelkező felhasználási hely esetén a kiserőművekre vonatkozó szabályok szerint lehet hálózati csatlakozást létesíteni az Elosztói Szabályzat 6/A mellékletében foglaltak szerint.

Alfogyasztói jogviszonyban létrehozható-e háztartási méretű kiserőmű?
Alfogyasztó az a felhasználó, aki nem közcélú hálózatról, hanem a főfogyasztó mért hálózatáról van ellátva villamos energiával és vele az elosztó hálózati engedélyes közszolgáltatási szerződést kötött, ami alapján a rendszerhasználati díja¬kat az elosztó hálózati engedélyessel számolja el. Ebben a jogviszonyban háztartási méretű kiserőművet létesíteni nem lehet.

Milyen esetekben nem lehet háztartási méretű kiserőművet létesíteni?

  • Középfeszültségű csatlakozással rendelkező felhasználók esetében
  • Ideiglenes szerződéssel rendelkező felhasználóknak
  • Ha a rendelkezésre álló teljesítmény kisebb, mint a háztartási méretű kiserőmű (inverter) névleges teljesítménye
  • Ha nincs érvényes szerződés, azaz nincs meglévő csatlakozás
  • Közvilágítási fogyasztási hely esetében
  • Alfogyasztói jogviszonyban lévő fogyasztási hely esetében.

Az adott felhasználási helyen megtermelt villamos energiát másik tarifán vagy másik felhasználási helyemen elfogyaszthatom?
A háztartási méretű kiserőmű elszámolása csak az adott csatlakozási ponton, az adott tarifán biztosítható. Az adott csatlakozási ponthoz - többféle tarifa igénybevétele esetén - több elszámolási pont is tartozhat. Az elszámolást tarifánként kell biztosítani. Ebben az esetben a háztartási méretű kiserőművet a minden napszaki „A” tarifa áramkörére kell csatlakoztatni, és ezen a tarifán kell a jogszabály szerinti szaldóelszámolást alkalmazni.
Az előzőekből következik, hogy más csatlakozási pont azonos tarifán történő villamos energia felhasználása sem számolható el a háztartási méretű kiserőmű termelt villamos energiájával szemben.

Milyen feltételeknek kell eleget tenni, hogy egy ilyen rendszert alkalmazni lehessen?
Meglévő csatlakozási pont szükséges, illetve a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb termelői kapacitás építhető be (a mérőberendezés alatt elhelyezett kismegszakítók vagy biztosítékok összegzett amperértéke [A] x 230 [V] / 1000 = rendelkezésre álló teljesítmény [KVA], pl.: 3x16 A x 230 V / 1000 = 11 kVA)

Egy- vagy háromfázisú csatlakozású legyen a termelő berendezés?
Egyfázisú fogyasztói csatlakozás esetén max. 5 kVA-es termelő berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehetőséget adna nagyobb csatlakozási teljesítményre!
Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén a termelő berendezés egyfázisú (max. 5 kVA), kétfázisú vagy háromfázisú csatlakozása (maximum a rendelkezésre álló teljesítményig, de legfeljebb 50 kVA-ig) is megvalósítható. Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén egyfázisú termelő berendezés hálózatvizsgálat nélkül 2,5 kVA-ig csatlakoztatható. 2,5 és 5 kVA közötti névleges teljesítőképességű termelőegységek egyfázisú csatlakoztatását az elosztó hálózati engedélyes a hálózati paraméterek figyelembevételével, az igénybejelentésre adott műszaki-gazdasági tájékoztatóban írt feltételekkel engedélyezheti. Ha a csatlakoztatni kívánt termelő berendezés három fázisra csatlakozik, de nem háromfázisú, hanem fázisonként beépített berendezésekkel rendelkezik, a fázisaszimmetria nem haladhatja meg az 5 kVA-t.

Milyen költsége van a hálózatra csatlakozásnak?
Nincs csatlakoztatási költség. Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a termelő berendezés, a csatlakozás megerősítésére nincs szükség. A meglévő mérőberendezés cseréjét, vagy elektronikus mérő esetén annak átprogramozását az elosztó hálózati engedélyes saját költségére elvégzi.

Mit tartalmaz a csatlakozási dokumentáció?
A csatlakozási dokumentáció azokat az adatokat, információkat tartalmazza, amelyek alapján az elosztó hálózati engedélyes el tudja dönteni, hogy az alkalmazott berendezésekből felépített háztartási méretű kiserőmű alkalmas-e közcélú hálózati üzemre. A csatlakozási tervdokumentáció kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

  • csatlakozási dokumentáció előlap (a termelő, a termelés helyszíne, valamint a termelő berendezés adatai)
  • egyvonalas villamos séma a tulajdoni határok megjelölésével
  • telepített rendszer leírása
  • a beépített gyártmányok (termelő berendezés főbb részeinek) katalóguslapjai)
  • védelmi beállítási értékek
  • a betáplált áram harmonikus tartalma
  • érintésvédelmi rendszerbe való illesztés bemutatása
  • a túlfeszültségvédelmi rendszer leírása
  • mérőrendszer, mérőhely kialakítás, mérőhely fényképe (zárhatóság, kialakítás)
  • tulajdonosi nyilatkozat

A csatlakozási dokumentációt regisztrált villanyszerelőnek vagy tervezési jogosultsággal rendelkező személynek kell aláírnia.

Külföldről hozott, de rendszerengedélyes inverterek közt megtalálható típusú berendezés alkalmazható?
Az EU területén vásárolt berendezések védelmi beállításai az európai energiarendszernek megfelelőek, így megfelelnek a magyar elosztói engedélyesek előírásainak is. Egy jellemző eltérés adódik a közcélú hálózatról történő védelmi leválasztás után Nyugat-Európában: a hálózati feszültség viasztérését követően 30 másodperces kivárási idő után próbál újrakapcsolódni az inverter. Magyarországon ennek a késleltetésnek a beállítását – a többlépcsős visszakapcsolási rendszerek miatt – 300 másodpercre javasoljuk beállítani. Hálózati zavart követően a 30 másodpercre beállított inverter hálózatra kapcsolódása az előzőek alapján esetenként több lépcsőben történik.

Kapható-e állami támogatás háztartási méretű kiserőműre?
Megújuló energiaforrás hasznosítására lakossági-, társasági- és közösségi pályázatot lehet igénybe venni, nézzen utána az aktuális pályázatoknak.

Pályázati finanszírozáshoz milyen nyilatkozatokat ad az E.ON a telepítés különböző fázisaiban?
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel egyeztetve, a pályázattal megvalósított termelő berendezés esetén, a csatlakozási folyamatot figyelembe véve három mérföldkövet határoztunk meg:

  • Pályázat beadásához az igénybejelentésre adott Előzetes tájékoztató vagy a Nyilatkozat pályázathoz című igazolás csatolandó, amely tartalmazza a termelő berendezés és a felhasználási hely adatait.
  • A pályázat második lépcsőjeként (vagy az előleg lehívásához) a csatlakozási dokumentáció jóváhagyás csatolandó, melyben a hálózati engedélyes arról nyilatkozik, hogy a csatlakozási dokumentáció alapján megépített termelő berendezés hálózatra csatlakoztatását a készre jelentést követően elvégzi;
  • A pályázat lezárásához módosított hálózathasználati szerződés csatolandó, amely rögzíti a megváltozott helyzetet és tartalmazza a termelő berendezés főbb műszaki adatait.

Miért nem egyezik meg az inverteren mutatott termelt energiamennyiség a fogyasztásmérő berendezésen mutatott visszatáplált energiával?
A termelő berendezés csatlakoztatása a belső felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztói berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Az inverteren leolvasható érték a termelő berendezés által a belső hálózatba táplált energiamennyiség, mely a termelési időszakban működtetett fogyasztókészülékek miatt nem egyezik meg a fogyasztásmérő berendezésen mutatott visszatáplált energiával. A két érték csak akkor lehet azonos, ha a termelési időszakban nincs felhasználás.

Közvilágítási hálózatra csatlakozhat-e háztartási méretű kiserőmű ?
Az elosztói szabályzat 6./B melléklete szerint: Háztartási méretű kiserőmű felhasználói- illetve összekötő berendezésen, vagy magánvezetéken keresztül csatlakozhat a közcélú hálózatra.

A közvilágítási elosztó hálózat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 3. § 41. szerint: Az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó tulajdonában lévő, a közvilágítás villamos energia ellátását biztosító kapcsolható, illetve szabályozható hálózat. Ezen jogszabályhelyből egyértelműen következik, hogy a közvilágítási elosztó hálózat nem önkormányzati tulajdon. Abban az esetben, ha mégis önkormányzati tulajdonban van a közvilágítás villamos energia ellátását szolgáló vezetékrendszer, akkor is az „kapcsolható, illetve szabályozható hálózat”, tehát hálózati betáplálásra alkalmatlan, mivel napközben kikapcsolt állapotban van. A mért közvilágítási hálózat tulajdonjogtól függetlenül tehát kapcsolt, illetve szabályozott hálózat, amely feszültségmentes állapotában (napközben) lehetetlenné teszi a termelt villamos energia betáplálását.

A fentebb írtak alapján a közvilágítási hálózatra háztartási méretű kiserőművet csatlakoztatni a hatályos jogszabályok alapján nem lehetséges!


Csatlakozási alapdíj mentesség:

A 76/2011 NFM rendelet (csatlakozási díj rendelet) 8. § (2) alapján: Nem kérhető csatlakozási alapdíj:
„b) a háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználótól, ha ezen igény nem haladja meg a betáplálásra igényelt rendelkezésre álló teljesítménye vagy a háromszor 63 A közül a kisebbiket”

A fent idézett rendelet alapján amennyiben a háztartási méretű kiserőműves rendszer létesítése miatt van szükség teljesítménynövelésre, akkor a rendelkezésre álló teljesítmény legfeljebb 3x63A-ig díjmentes a háztartási méretű kiserőművet létesítő felhasználó részére. A rendszerhez szükséges teljesítménynövelést külön ügyfélszolgálati folyamatban a megfelelő regisztrált szerelő bevonásával kell elvégeztetni. A teljesítmény növelés során a hálózati csatlakozási szerződés és a számla mellé ezen ügyfeleink egy „Háztartási méretű kiserőmű csatlakozási díj mentességi megállapodás" megnevezésű dokumentumot kapnak amit majd aláírva kell visszaküldeni. Ez a dokumentum biztosítja a felhasználónak, hogy a befizetett díjból a megfelelő részt visszakapja. Az elvégzett teljesítmény növelés során befizetett csatlakozási díjból a csatlakozási alapdíjat csak a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetéséhez feltétlenül szükséges teljesítményig fizetjük vissza. Például: a felhasználónak 32 A (7,36 kVA) rendelkezésre álló teljesítménye van és egy 3 fázisú 8 kVA-es HMKE rendszert fog telepíteni, akkor a kiserőmű üzemeltetéséhez elég lenne fázisonként 12 amper viszont a szabványos biztosíték értékek alapján 3x16A-t tud felszereltetni, ezért csak a 3x16 – 32 A azaz 16A csatlakozási alapdíjat fog a szolgáltató a beüzemelés, szerződéskötést követően jóváírni.


HMKE-vel termelt villamos energia elszámolása

A villamosenergia-forgalom mérése speciális fázisonkénti mérőműves elektronikus fogyasztásmérővel valósul meg, amelyből az elszámolási időszakban irányonként kiolvasható a vételezett, illetve a hálózatba betáplált villamos energia mennyisége. (A fázisonkénti mérőmű háromfázisú csatlakozással rendelkező felhasználóknál egyfázisú termelői betáplálás esetén is biztosítja a helyes elszámolást.)

Felhasználóként a helyben történő villamos energia előállítás miatt szükségessé válhat az elszámolási időszak haviról évesre történő módosítása, illetve éves elszámolás esetén a havi részszámla alapját meghatározó energiamennyiség megváltoztatása. A részszámla alapját az igénybejelentő nyomtatvány 3. pontjában módosíthatja.

3x80 A feletti rendelkezésre álló teljesítményű távmért felhasználóknál nincs lehetőség a havi elszámolásról éves elszámolásra történő áttérésre.

Éves elszámolást azoknak a felhasználóknak érdemes választani, akik fogyasztásukhoz illesztett vagy ettől kisebb termelő kapacitással rendelkeznek.
Havi elszámolást azoknak a felhasználóknak érdemes választani, akik jellemzően betáplálnak a közcélú villamos energiahálózatba.

Az elszámolási időszakban a közcélú hálózatból vételezett (fogyasztott) és hálózatba visszatáplált – fogyasztásmérő által rögzített – energiamennyiségek esetében szaldó képzésével, valamint az aktuális egységárak (4/2011. NFM, és a 64/2011. NFM rendeletek, valamint az 1092/2012. MEH határozat) figyelembevételével végezzük el az elszámolást. A szaldóképzés csak a forgalomarányos (kWh alapú) díjak után fizetendő összegeket érinti, a nem forgalomarányos (éves díjak) ettől függetlenül kerülnek elszámolásra.

A felhasznált és a hálózatba visszatáplált energia egymáshoz viszonyított nagysága alapján az elszámolási időszakra vonatkozóan az alábbi számlázási esetek állhatnak elő:

  • A fogyasztás meghaladja a közcélú hálózatba betáplált mennyiséget. Ebben az esetben a fogyasztott- és a termelt villamos energia mennyiség különbsége alapján kell megfizetni a forgalomarányos díjakat. A nem forgalomarányos (éves díjak) ettől függetlenül kerülnek elszámolásra.
  • A fogyasztás megegyezik a közcélú hálózatba betáplált mennyiséggel. Ebben az esetben a szaldóképzés eredménye nulla, így csak a nem forgalomarányos díjak kerülnek elszámolásra.
  • A fogyasztás kisebb a közcélú hálózatba betáplált mennyiségnél. Ebben az esetben a villamosenergia-kereskedő/egyetemes szolgáltató részéről csak a nem forgalomarányos díjak kerülnek elszámolásra. A szaldóképzés eredménye alapján meghatározott termelési többletről és ennek átvételi áráról (273/2007. Korm. alapján) a felhasználó értesítést kap. A többletenergiáért az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató – számla ellenében –, a felhasználóként fizetendő villamos energia átlagos termékárat (rendszerhasználati díj nélküli ár) köteles fizetni.

Fontos!
Amennyiben a HMKE üzemeltetője a villamosenergia-fogyasztásához mérten többletként megtermelt és az elosztóhálózatba betáplált villamos energiát ellenérték fejében értékesíti a villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató részére és így bevételt szerez, olyan tevékenységet folytat, ami adókötelezettséget eredményez számára. Az egyes - a HMKE üzemeltetőjét terhelő - adókötelezettségek meghatározása és teljesítése tekintetében a villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató nem vállal felelősséget. A villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató a HMKE üzemeltetőjének energiaértékesítését kizárólag a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján kiállított számla ellenében tudja elfogadni.
Javasoljuk, hogy a fentiekre tekintettel a HMKE üzemeltetője az energiaértékesítés megkezdése előtt konzultáljon adózási szakemberrel!

Számla kiállítással kapcsolatos információk HMKE üzemeltetőknek:

  • Biztonsági okokból kifizetést csak bankszámlaszámra utalunk
  • Egyetemes szolgáltatásban vételezők esetén a számlakiállítónak a számlán Vevőként az
    E.ON Energiaszolgáltató Kft.
    Székhely: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 7-8.
    Levelezési cím: 9002 Győr, Pf. 205
    Cégjegyzékszám: Cg. 01-09-881828
    Adószám: 13958147-2-44 kell feltüntetnie
  • Versenypiacon vételezők esetén a számlakiállítónak a számlán Vevőként az
    E.ON Energiakereskedelmi Kft.
    Székhely: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 7-8.
    Levelezési cím 9002 Győr, Pf.205
    Cégjegyzékszám: Cg.01-09-181155
    Adószám: 24765648-2-41 kell feltüntetnie
  • a számlát 7602 Pécs, Pf. 236 címre kell megküldeni.

Példa az elszámoló számlán feltüntetett értékesítésről, ami alapján a HMKE üzemeltetője számlát állíthat ki:

Lakossági ügyfél esetén

Gazdasági társaság esetén

A számlaképen a gyártási szám után a perjelet követő szám az adott mérőhöz tartozó regiszter azonosítóját jelenti. A példaként bemutatott számlaképen az elszámolási időszak megosztásra került december 31-vel, az ÁFA változása miatt.

Versenypiacon vételező ügyfeleink

Elszámoló számlák
Jelenleg a versenypiacon vételező ügyfeleinknek kiadott elszámoló számlák esetén nem a fent bemutatott számlakép jelenik meg. Ezen ügyfeleinknek a betermelt mennyiséget legfeljebb a fogyasztás mennyiségéig a számlán a „Hatásos fogyasztás korr.” sorban jelenítjük meg. Ezt az értéket a regisztrált fogyasztott mennyiségből levonjuk és a különbséget számlázzuk. Abban az esetben ha az elszámolási időszakban a rendszerhasználó többet termel, mint amennyit elfogyaszt, akkor a számlában nulla fogyasztást számlázunk ki. A fogyasztás feletti mennyiségről pedig levélben tájékoztatást küldünk, ami alapján a szerződő felünk számlát állíthat ki.

Havi részszámlák
A havonta kiadásra kerülő részszámlák mennyiségét a háztartási méretű kiserőmű üzembe helyezését követően nem módosítjuk. Amennyiben az ügyfelünk a részszámla mennyiségét sokallja, akkor írásban kérheti annak csökkentését. A Mértékadó Éves Fogyasztás módosítását (részszámla alapja) az Elosztói Üzletszabályzat 6.9 pontja szabályozza.


HMKE típusok (energiaforrás szerint)

Napelemes termelő berendezés
Tartószerkezetre rögzített napelem modulokból, ezek csatlakoztatását biztosító speciális kábelekből, valamint áramátalakítóból (inverter) álló rendszer.
Jelenleg az amorf és a kristályos (mono- és polikristályos) napelemek használata jellemző. Az amorf napelemek ára kedvezőbb, de élettartamuk és hatásfokuk körülbelül a fele a kristályos napelemekének. A jobb hatásfokú kristályos napelemek közül a polikristályos szórt fénynél, a monokristályos tiszta napsütésnél teljesít jobban, a különbség azonban az éves termelt energiamennyiségben nem számottevő.
A napelemtáblák soros és párhuzamos kapcsolásával állítható elő az áramátalakító (inverter) szükséges bemeneti feszültsége. Az inverter a napelemek által szolgáltatott egyenáramú energiából a hálózati feszültségnek megfelelő nagyságú és frekvenciájú váltakozóáramú energiát állít elő.
1 kW napelemes termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia körülbelül 1000-1100 kWh/év.

Szélturbinás termelő berendezés
Tartószerkezetre szerelt vízszintes vagy függőleges tengelyű szélturbinából, egyen- vagy váltakozó áramú generátorból, váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozóból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer. Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén inverteres vagy közvetlen váltakozó áramú generátoros kitáplálással rendelkezik.
A szélturbinás termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia az előzetes szélmérések alapján becsülhető.

Vízturbinás termelő berendezés
Folyóvíz szintkülönbségét biztosító gátrendszerből, függőleges vagy vízszintes tengelyű vízturbinából, egyen- vagy váltakozó áramú generátorból, váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozóból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer. Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén közvetlen váltakozóáramú generátoros kitáplálással rendelkezik.
A vízturbinás termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia a vízhozamból és az esésmagasságból becsülhető.

Motorhajtású termelő berendezés
Belső- vagy külső égésű motorból, egyen- vagy váltakozó áramú generátorból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer.
A motorhajtású termelő berendezés által szolgáltatott villamos energia a hajtómotor teljesítményének 30-50%-a. Ha a motorban képződő hőmennyiség is hasznosításra kerül (pl. fűtés, használati melegvíz előállítás) a teljes rendszer hatásfoka 90% feletti értéket is elérhet.


Hálózatra tápláló, és szigetüzemre alkalmas termelő berendezés közti különbségek

Kétféle közcélú hálózatra kapcsolt termelőrendszer alakítható ki.

Hálózatra tápláló (szigetüzemre alkalmatlan) termelő berendezés
Nem képes üzemelni, ha a közcélú hálózaton megszakad az energiaszolgáltatás (üzemzavar vagy tervszerű kikapcsolás). Ez a legelterjedtebb, legegyszerűbb, legtakarékosabb kialakítás. Ilyen a normál (szigetüzemre alkalmatlan) inverteres és a teljesítményszabályozásra alkalmatlan közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszer.

Szigetüzemre alkalmas termelő berendezés

  • Inverteres rendszer: tárolókapacitással (akkumulátortelep), speciális szigetüzemre alkalmas inverterrel felépített rendszer, amely a közcélú hálózaton bekövetkező áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és az akkumulátortelepből – annak kapacitásáig – biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek működéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megszűnése után visszaáll közcélú hálózati táplálásra.
  • Közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszer: teljesítményszabályozásra alkalmas rendszer, a közcélú hálózaton bekövetkező áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és a generátor kapacitásáig biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek működéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megszűnése után visszaáll közcélú hálózati táplálásra.

A szigetüzemre alkalmas rendszerek jóval drágábbak (akkumulátortelep, töltésvezérlő, speciális inverter, szabályozás) alkalmazásuk közcélú hálózati kapcsolattal rendelkező felhasználók esetén csak gyakori hálózati zavarok, illetve speciális (szünetmentes) táplálási igény esetén megtérülő.


Generátoros kitáplálás esetén alkalmazandó védelmek

Generátoros táplálás esetén a termelő berendezés védelmét a MAVIR Zrt. Relévédelmi és távközlési osztálya (OVRAM) által kiadott alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkező, alap- és tartalékvédelmet tartalmazó védelmi rendszerrel kell biztosítani.
A védelmi rendszernek a következő elemeket kell tartalmaznia:

  • rövidzárlati védelem,
  • túlterhelési védelem,
  • feszültségnövekedési védelem,
  • feszültségcsökkenési védelem,
  • frekvencianövekedési védelem,
  • frekvenciacsökkenési védelem
  • elosztóhálózati-szigetüzem elleni védelem,
  • földzárlati/testzárlati védelem.

A védelmi rendszernek a termelő berendezés váltakozó áramú oldalán elhelyezett galvanikus leválasztást biztosító – a beépítés helyén fellépő zárlati igénybevételnek megfelelő – kapcsolókészüléket kell működtetnie.


HMKE hibavédelmének (érintésvédelmének) kialakítása

A termelő berendezés érintésvédelménél a gyártó által javasolt, illetve a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton megkövetelt előírásokat kell betartani.

Forgógépes áramátalakító berendezés esetén a termelő berendezés hibavédelmét a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni.

Inverteres berendezés esetén az inverter egyenáramú bemeneti feszültségtartománya meghaladja a törpefeszültség értékét, ezért a DC oldalon a legelterjedtebb hibavédelem a kettős szigetelés. Az alkalmazott kábeleket, csatlakozásokat ennek megfelelően kell kiválasztani. Az inverter egyenáramú oldalán kétsarkú szakaszolókapcsolót kell beépíteni (a DC oldali szakaszolókapcsoló az esetek többségében az inverterbe beépítésre kerül). Minden összekötődobozon figyelmeztető feliratot kell elhelyezni, hogy az aktív vezetők a szakaszolókapcsoló lekapcsolása esetén is feszültség alatt állhatnak.
Az inverter váltakozó áramú oldalát a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni. Az inverter váltakozó áramú oldalán is leválasztó kapcsolót kell elhelyezni.
Áramvédő kapcsoló alkalmazása esetén figyelembe kell venni az esetleg kialakuló egyenáramú komponenst. (Galvanikus leválasztást nem tartalmazó inverter esetén egyenáramú hibaáramra is működő „B” típusú készüléket kell alkalmazni.)
Védő egyenpotenciálra hozó vezetőt a villámáram által indukált túlfeszültségek minimalizálása érdekében az egyen- és váltakozó áramú kábelekkel párhuzamosan, azok közelében kell elhelyezni.


HMKE túlfeszültségvédelmi kialakítása

Az Elosztói szabályzat 6/B melléklete háztartási méretű kiserőművek esetén előírja a komplex túl-feszültségvédelmet (ez a nagy értékű berendezések miatt a telepítő érdekével is egybeesik). A túlfeszültségvédelmi megoldást a villámvédelmi kialakítás határozza meg.

Ezek a kialakítások a következők lehetnek:

  • Villámvédelem nélkül az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán, 2. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
  • Villámvédelmi szabványnak megfelelő (MSZ EN 62305), a veszélyes megközelítés figyelembevételével kialakított rendszer esetén az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán 2. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
  • Villámvédelemmel rendelkező, de a villámvédelmi szabvány (MSZ EN 62305) által előírt veszélyes megközelítési távolság betartása nélkül kialakított rendszer esetén az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán 1. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.

Az inverterben elhelyezett túlfeszültségvédelem az előző megoldásokkal alkot megfelelő védelmi rendszert (önmagában nem nyújt teljes értékű, komplex túlfeszültségvédelmet).


Alkalmazható inverterek listája, rendszerengedély megszerzése

Közcélú hálózatra csak rendszerengedéllyel rendelkező inverterek csatlakoztathatók, ezek jelenleg a következők:

Ikon: Letoltes Minősített inverterek listája
(PDF, 74 kByte)

Rendszerengedélyt az elosztó hálózati engedélyesek az alábbi szabványoknak való megfelelőség esetén adnak:

  • MSZ EN 62109-1: 2011 (alap biztonsági)
  • MSZ EN 61727: 1998 (áramminőség)
  • IEC 62116: 2008 (nem kívánt szigetüzem elleni védelem)
  • MSZ EN 61000-6 1, 3 (EMC követelmények 10 kW alatt)
  • MSZ EN 61000-6 2, 4 (EMC követelmények 10 kW felett)

A rendszerengedély megszerzése bármelyik elosztó hálózati engedélyesnél kezdeményezhető a minősítések bemutatásával.


HMKE mérése

A háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználó közcélú hálózatból vételezett, illetve oda visszatáplált villamos energia mérése a csatlakozási ponton kialakított kétirányú mérőberendezéssel történik. Az alkalmazott mérőberendezés 3x32A alatti rendelkezésre álló teljesítményig elektronikus kéttarifás kétirányú mérő, 3x32A – 3x80A rendelkezésre álló teljesítmény esetén un. 4/4-es elektronikus mérő, 3x80A felett pedig távmérésre alkalmas un. 4/4-es elektronikus mérő.
A mérőberendezésen mutatott fogyasztott, és a hálózatba visszatáplált energia szaldója alapján történik az elszámolás. A hálózatba visszatáplált energia mennyisége az inverteren leolvasható termelt energiamennyiséggel – a termelési időszakban működtetett fogyasztókészülékek miatt – nem egyezik meg, hiszen a termelt energia a belső hálózaton részben vagy teljesen felhasználásra kerül. (A két érték csak akkor lehet azonos, ha nincs felhasználás a termelési időszakban.)

A lakossági felhasználóknál alkalmazott mérők kijelzőin található jelek magyarázata, illetve a mutatott értékek leolvasása:

Mérő típusa: ACTARIS ACE-3000

  1. Hét karakteres kijelző
  2. Tizedes pont
  3. Az aktuálisan megjelenített tarifa jelzése
  4. Hálózatba visszatáplált energia regiszter jelzése
  5. Fogyasztott energiairány jelzése
  6. Hálózatba visszatáplált energiairány jelzése
  7. Fogyasztást jelző szimbólum (terhelés esetén a terheléssel arányosan villog, terhelés nélkül folyamatosan világít
  8. Aktív tarifa jelzése

Háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználóknak az 1. tarifán mért felhasználás és a visszatáplált energia regiszter tartalmat kell figyelniük (a 2. tarifán a mérőberendezés nem rögzít adatot, így az mindig változatlan értéket mutat).

  1. 1. OBIS kód
  2. Tarifajelzők
  3. Belső akkumulátor töltöttség jelző
  4. Adatátvitel jelző
  5. Előző időszak jelzés
  6. Hibajelzés
  7. Feszültségjelző (L1, L2, L3 fázis)
  8. Mértékegység
  9. Energiairány jelzés
  10. Nyolc karakteres kijelző
  11. Programozható jelzőszegmensek
  12. Tizedes pont (kettőspont idő kijelzéshez)

Háztartási méretű kiserőművel rendelkező felhasználóknak az 1.8.1. OBIS kódú felhasználás, és a 2.8.1 OBIS kódú visszatáplált energia regiszter tartalmat kell figyelniük (az 1.8.2. OBIS kódú 2. tarifán felhasznált és a 2.8.2 OBIS kódú 2. tarifán visszatáplált energiaregiszterbe a mérőberendezés nem rögzít adatot, így az mindig változatlan értéket mutat).

Az előlapon az energiafelhasználással arányosan villogó piros LED található. Ez a fogyasztástól függően villog és nem hibajelenség!


HMKE-vel kapcsolatos jogszabályrészek

VET a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény

Vhr a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendeleteinek végrehajtásáról szóló 273/2007. Korm. rendelet

76/2011. NFM a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló rendelet

64/2011. NFM a villamos energia rendszerhasználati díjak megállapításának és alkalmazásának szabályairól szóló rendelet

VET 3. § 15. Erőmű névleges teljesítőképesség: a beépített villamosenergia-termelő egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege.

VET 3. § 24. Háztartási méretű kiserőmű: olyan, a kisfeszültségű hálózatra csatlakozó kiserőmű, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t.

VET 3. § 44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a vételező ellátására szolgál.

VET 3. § 49. Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza.

VET 7. § (1) Saját üzleti kockázatára – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termelő kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

VET 7. § (2)
A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos működése érdekében, valamint a műszakilag korlátozott lehetőségekre való tekintettel – a háztartási méretű kiserőművek és a villamosműhöz nem csatlakozó kiserőművek kivételével – szélerőművek, illetve szélerőmű parkok létesítése a szélerőmű kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.

VET 13. § (2) A háztartási méretű kiserőművek üzemeltetői által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő külön jogszabály szerint köteles átvenni.

VET 35. § (4) Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során – a háztartási méretű kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el.

VET 35. § (5) Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető.

VET 41. § (3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méretű kiserőművek méréséről gondoskodni.

Vhr. 4. § A háztartási méretű kiserőmű üzemeltetője által termelt villamos energiát az üzemeltető kérésére az adott csatlakozási ponton értékesítő villamosenergia-kereskedő vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni.

Vhr. 5. § (1) A háztartási méretű kiserőmű rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett erőművi teljesítőképességet kell érteni.

Vhr. 5. § (2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méretű kiserőművet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerződés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a VET 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerződés megfelelő módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet.

Vhr. 5. § (3) A felhasználó a háztartási kiserőmű üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méretű kiserőmű alapvető műszaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót.

Vhr. 5. § (4) A felhasználó a háztartási méretű kiserőmű létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás műszaki jellemzőit ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani.

Vhr. 5. § (5) Ha a háztartási méretű kiserőmű a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási időszakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.

Vhr. 5. § (6) Amennyiben az elszámolási időszak során vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történő villamos energia betáplálás áll fenn, a betáplált villamosenergia-teljesítményt a háztartási méretű kiserőmű üzemeltetőjével jogviszonyban álló villamosenergia-kereskedő által a részére – mint felhasználó részére – a villamosenergia-vásárlási szerződés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán kell elszámolni.

Vhr. 5. § (7) A fogyasztásmérő berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az erőművekre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Vhr. 5. § (8) A háztartási kiserőművek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a kereskedők üzletszabályzatai tartalmazzák.

76/2011. NFM 8.§ (2) Nem kérhető csatlakozási alapdíj:
b) a háztartási méretű kiserőművet üzemeltető felhasználótól, ha ezen igény nem haladja meg a betáplálásra igényelt rendelkezésre álló teljesítménye vagy a háromszor 63 A közül a kisebbiket,

64/2011. NFM 13. § (2) Kétirányú mérés esetében az elszámolás alapját képező villamosenergia-mennyiségeket az adott mérési ponton a kereskedelmi szabályzatban rögzített elszámolási mérési intervallumokban irányonként kell megállapítani, és a forgalomarányos – kWh-ra vetített – rendszerhasználati díjakat elszámolási időszakonként a háztartási méretű kiserőművek esetében a mérési intervallumokban mért, irányonként elkülönített és összegzett mennyiségek különbsége alapján, minden más esetben az irányonként elkülönített és összegzett villamosenergia-mennyiségek alapján, irányonként kell megfizetni.


HMKE-re vonatkozó Elosztói szabályzatrész

Elosztói szabályzat 6/B sz. melléklet a háztartási méretű kiserőművek elosztó hálózati csatlakozásának műszaki feltételei.