Mikrohullámú sütők

A villamos illetve gáztűzhelyeket kiváltó főző-sütő eszközök a mikrohullámú készülékek.

A mikrohullámú sütő talán a legérdekesebb háztartási készülékünk. Működése és felépítése eltér a hagyományos sütő- és főzőkészülékeknél megszokottaktól, itt ugyanis nem történik külső hőkezelés, a hő magában az ételben keletkezik. Ebből arra következtethetnénk, hogy a mikrohullámú sütő energiatakarékos készülék, hiszen csak az ételt melegíti, környezetét nem. Tudnunk kell azonban, hogy mikrohullámokat csak jelentős energiaveszteséggel tudunk előállítani, ezért ezek a készülékek csak bizonyos esetekben gazdaságosabbak, mint a hagyományos főző- és sütőkészülékek.

A mikrohullámú sütők kedvező tulajdonságai elsősorban készételek felmelegítésekor és fagyasztott ételek felengedésekor jelentkeznek. Ezek a műveletek egyszerűbben, gyorsabban és energiatakarékosabban elvégezhetők mikrohullámú sütővel, mint hagyományos módon.

A készülékeknél alapvetően három rendszert különböztetünk meg:

A mikrohullám mellett a készülékekben ventilátorok is "dolgoznak", ezek a légkeverést biztosítják. A grillezési, illetve a pirítási feladatokat külön fűtőelemek végzik. Fontos szempont, hogy a mikrohullámú készülékeket úgy szabályozhassuk, ahogyan a sütés, a főzés, illetve saját ízlésünk megkívánja. A készülékeken - típustól függően - beállítható a hőmérséklet, a teljesítmény és a működési idő, amelyeket a mélyhűtött ételek és alapanyagok felmelegítésére szolgáló fokozat, illetve üzemmód egészít ki.

A készülékek nagy részénél a főzési idő 0-60 perc. Napi időkijelzés, melegen tartó automatika 1 órán keresztül, kikapcsoló automatika akusztikus hangjelzéssel, főzőtér-világítás és nemesacél főzőtér a jellemző.

A mikrohullámú sütőben történő ételkészítéssel kapcsolatban két fontos tudnivalót szeretnénk megemlíteni:

A mikrohullámú sütők legérzékenyebb és legdrágább alkatrésze a magnetron. A magnetron állítja elő a működéshez szükséges elektromágneses hullámokat. Ez az alkatrész a visszaverődő hullámok hatására hamar tönkremegy, ezért a következő szabályokat feltétlenül tartsuk be:

Sokunk hallhatta már azt a híresztelést, hogy a mikrohullámú sütőben készült ételek rákkeltő hatásúak. Megnyugtatásul közöljük, hogy ezek a vélemények megalapozatlanok, minden tudományos alapot nélkülöznek. Ami az emberi szervezetre veszélyt jelenthet, az a közetlen mikrohullámú sugárzás. A készülék azonban csak szigorú ellenőrzések után kerülhetnek forgalomba. Ezek az ellenőrzések és a gyártásnál alkalmazott precíz műszaki megoldások biztosítják, hogy a sugárzó energia nem juthat ki a készülékből.

A mikrohullámú sütők működéséből adódóan elengedhetetlen a védőföldelés alkalmazása, tehát csak ilyen aljzatba csatlakoztassuk a készüléket!

A mikrohullámú sütőkben igen zamatos, változatos ételek készíthetők, és ami a háziasszonyok számára ugyanilyen fontos, rendkívül gyorsan.

HOGYAN SÜSSÜNK?

Az olajsütőben annál egyenletsebben sül meg a behelyezett élelmiszer, minél egyformább a sütendő szeletek vastagsága. Túl nagy vagy túl vastag szeletek sütés után belülről nyersek maradhatnak. Csak akkor szabad bemeríteni az élelmiszereket a forró olajba, ha a kontrol-lámpa már kialudt. Ilyenkor az olaj már elérte a megfelelő hőmérsékletet, ellenkező esetben az élelmiszer túlzottan megszívja magát olajjal. Az olajhőmérsékletet csökkenti az is, ha túl sok élelmiszert kívánunk egyszerre sütni, de ugyanezért a mirelit árukkal is csak a normál adag max. 3/4 részéig szabad megtölteni a sütőkosarat. A tapasztalat az, annál ropogósabb lesz a sütött étel, minél szárazabban kerül az olajsütőbe. A magas víztartalmú ételeket (pl. hal, hús, zöldség) ezért ajánlott panírozni. A burgonyát célszerű tisztítás, darabolás, mosás után pl. konyharuhában megszárítani, szárazon kisütni. Ha a sütést befejeztük, a kosárban megsült élelmiszereket ne hagyjuk sokáig az olajsütőben (csepegtető állásban), mert a szabaddá váló olajgőzök miatt a kívánt ropogósság egykettőre veszendőbe megy.

Néhány szó a tisztításról

Sütés után az olajat minden használat után javasolt átszűrni. Egyben az olajsütőt is - különösen az aluminiumtartályúakat - alaposan, kívül, belül meg kell tisztítani. A külső részeket, a vezetéket nedves, mosogatószeres ruhával, majd száraz ruhával kell áttörölni, kerülni kell a karcoló tisztítószerek használatát. A tartályba kevés mosogatószert, majd forró vizet kell tölteni, puha kefével vagy mosogatószivaccsal alaposan átmosni. Kevés tiszta vízzel kell kiöblíteni a tartály, majd tiszta ruhával szárazra törölni. A tartályt vízbe meríteni, a készüléket folyó víz alatt mosni tilos, mert a belső villamos alkatrészek igy sérülhetnek. A szagszívó filterek az ételek fajtájától, a használat gyakoriságától függően telítődhetnek, ilyenkor tisztításuk vagy cseréjük szükségessé válik.

Végül, ha olajat cserélünk, a használt olajat - környezetünk kímélése miatt - lehetőleg ne a lefolyóba, hanem kertes házban a komposztra, egyébként jól záródó nejlontasakban a háztartási hulladékok közé helyezzük.

ÁRTALMAS-E AZ EGÉSZSÉGRE?

A mikrohullám hőt fejleszt, amellyel felmelegíthető az élelmiszer. Jóllehet ez a technika kedvező visszhangot váltott ki a fogyasztók körében, fenntartások és aggályok is megfogalmazódnak azzal kapcsolatban, hogy a mikrohullám esetleg kártékony is lehet az emberi szervezetre. Sokan félnek attól, hogy e sütők használatára a fejfájástól a rákig számos betegséget idézhet elő. Jogosak-e a félelmek?

Barbara Nickerson táplálkozás-tudományi szakértő, Maggi-Kochstudio:

"Már 20-30 esztendeje léteznek mikrohullámú készülékek, az Egyesült Államokban például a háztartások kétharmadában működik ilyen sütő. Tudomásom szerint egyelőre még nem sikerült kimutatni, hogy rákos megbetegedések vagy egyéb panaszok közvetlen összefüggésben lennének a mikrohullámmal. Ráadásul a mikrohullámot a klinikai gyakorlatban is használják gyógyításra, igy aligha megalapozottak-e a félelmek."

Ingrid Wiemann, a háztartási elektromos készülékek szakértője:

"Tudomásom szerint nincs olyan egészségügyi károsodás, amelyet a mikrohullámú sütő használatára lehetne visszavezetni. Sem ismeretségi körömben, sem saját magamnál nem tapasztaltam ilyen következményeket, holott jómagam több mint tíz éve hivatásszerűen vizsgálom a mikrósütőket."

A. Kühne, "Az Ember és a Természet Intézete" egyesület képviselője:

"Mindmáig nem sikerült eloszlatni azt a gyanút, hogy a mikrohullámú energia a hőhatás mellett károsodást is kiválthat, ezért egyelőre jogos a fenntartás azzal a technológiával szemben, amelynek biológiai hatásait még nem tudták megnyugtatóan tisztázni."

H. Oehme, termékmenedzser:

"Véleményem szerint működésbiztos mikrohullámú készülékeknél a felhasználókra semmilyen veszély nem leselkedik. Igaz ugyan, hogy újra és újra vitatják és kutatják, hogy a mikrohullám a hőn kívül egyéb hatásait is kiválthat-e, de ezt mindmáig nem tudták bizonyítani."

Dr. J. H. Bernhardt fizikus és dr. K. W. Bögl vegyész, a Német Szövetségi Egészségügyi Hivatal munkatársai:

"Miközben az élelmiszer a mikrohullámú sütőben melegszik, árnyékolás gondoskodik arról, hogy a lehető legkevesebb sugárzás jusson ki a készülékből. Vizsgálataink szerint a gyártók betartják a szivárgó sugárzásra vonatkozó előírásokat, s a kutatások mai állása szerint a mikrohullámú sütőkkel kapcsolatos félelmek megalapozatlanok."

Dr. K. Paulus professzor, a Német Táplálkozástudományi Intézet munkatársa:

"Jogosulatlanok a félelmek és a fenntartások. Gyakorlatilag a mikrohullám az egyetlen alkalmazható módszer arra, hogy az élelmiszereket belülről kifelé is fel lehessen melegíteni. Káros mellékhatását pedig mindági nem tudták bizonyítani. Energetikai szempontból is valószínűtlen, hogy a mikrohullámú sütőkben a használó számára káros anyagok képződjenek."

H. Hess, mikrohullámú készülékek fejlesztésével foglalkozó mérnök:

"Egy mikrohullámú sütő úgynevezett szivárgó sugárzásának teljesítménysűrűsége a készüléktől legfeljebb 5 cm távolságra 5 mW/cm² (azaz öt ezredwatt per négyzetcentiméter) értéket érhet el, tehát az emberi szervezet számára biztosan elviselhető. A mikrohullámoknak az emberi szervezetre gyakorolt nem termikus hatásait pedig újabban még a készülékek bírálói is kétségbe vonják. Én magam már 15 éve dolgozom olyan laboratóriumi helyiségekben, ahol gyakorta akár tíz mikrohullámú készülék kis üzemel egyszerre. Ennek semmilyen káros hatását nem tapasztaltuk, sem fejfájás, sem rákos megbetegedés nem fordult elő munkatársaim körében."

Dr. H. Pichert, Müncheni Műszaki Egyetem:

"Minden más energiafajtához. hasonlóan a mikrohullámú energia is igen veszélyes lehet az emberre. Bizonyítják ezt például azoknak a radartechnikusoknak a figyelmetlenségéből eredő balesetei, akiket nagy mikrohullámú sugárzás ér. A mikrohullámú sütőnél azonban ilyen energiasűrűség csak a készülék belső terében léphet fel. A szivárgó sugárzás olyan csekély, hogy a tudomány mai állása szerint ki lehet zárni az emberi szervezetre gyakorolt káros hatását. Ha ezt komolyan kétségbe vonnánk, egyetlen olyan "nyílt" rendszert sem lenne szabad működtetni, amely elektromágneses hullámokkal dolgozik (a rádió- és a televízióadókat sem)."

Prof. Dr. W. Irnich mérnök, a Giesseni Egyetem Orvostechnikai Intézetének munkatársa:

"A mikrohullámokat a második világháború óta alkalmazzák terápiás célokra. Ennek során akár 200 mW/cm² teljesítménysűrűséget is előállítanak, ami húszszorosa a háztartási mikrohullámú sütőknél megengedett határértékeknek. Ezt a fajta kezelést igen nagyra becsülik a többnyire idős betegek, mert hatékony és mentes a mellékhatásoktól. A fenti maximális értéknél alacsonyabb teljesítménysűrűség esetén orvosi tapasztalataim alapján megalapozatlannak tartok minden félelmet és fenntartást."

MI TÖRTÉNIK AZ ÉTELLEL?

Más fenntartások is felmerülnek: például, hogy a mikrohullám negatív hatást gyakorol az élelmiszerekre, veszendőbe megy a vitamin, hatására megváltoznak a fehérjék. Mivel mikrohullámmal csecsemőtápszerek is kényelmesen melegíthetők, a kérdés sokakat foglalkoztat.

Barbara Nickerson:

"Az élelmiszerekben levő táp- és hatóanyagok viselkedését főzéskor oxigénnel, vízzel és hővel befolyásoljuk. A mikrohullámú hőfejlesztésnél ugyanolyan változások játszódnak le, mint a hagyományos főzésnél, csak jóval gyorsabban. Miel a mikróba kevés víz is elég, kevesebb ásványi anyag és vízben oldódó vitamin oldódik ki az ételből. Azt, hogy más, esetleg kedvezőtlen változások is lejátszódnak-e az élelmiszerekben, alapos vizsgálatokkal kellene bizonyítani."

Dr. A. Bognar, a Német Szövetségi Táplálkozástudományi Kutatóintézet munkatársa:

"Vizsgálatok bizonyítják, hogy a mikrohullámok semmilyen módon nem csökkentik az étel tápértékét. A mikrohullámú készülékekkel a hagyományos eljárásokhoz képest igen gyorsan fel lehet melegíteni az élelmiszert, természetesen a csecsemőtápszereket is. A gyorsaság elősegíti a vitaminok megmaradását. Jelenlegi ismereteink alapján leszögezhetjük, hogy a mikrohullámú sütőben készített élelmiszer nem veszélyezteti az egészséget."

Dr. J. H. Bernhardt és dr. K. W. Bögl:

"Mai ismereteink szerint a mikrohullám a hagyományos melegítési eljárásokhoz képest semmilyen negatív hatást nem gyakorol az élelmiszerekre. Igaz, hogy minden melegítési eljárás drasztikus változásokat idéz elő, de hát éppen ez a célja. Sajnos, mindenféle melegítés bizonyos nem kívánatos kísérőjelenségekkel is jár, mint például a vitaminok kisebb-nagyobb mértékű leépülése. Jelenlegi tudásunk szerint mégis alaptalanok a mikrohullámú készülékekben való melegítéssel, főzéssel kapcsolatos félelmek."

Dr. K. Paulus:

"Élelmiszerek melegítésénél a mikrohullám a tápanyagok értékének és az érzékszervi minőség (küllem, íz, szerkezet) megőrzésének szempontjából egyaránt előnyös."

H. Hess:

"Mi mérnökök nem vizsgáltuk külön ezt a kérdést, de gyakran folyatunk eszmecserét táplálkozástudományi szakemberekkel. Állításaik következetesen egy irányba mutatnak: a vitaminok és ásványi anyagok a mikrósütőben jobban megmaradnak, mint a hagyományos főzésnél, és az élelmiszereket semmilyen káros hatás nem éri a mikróban."

BIZONYOS BALESETEK

A reklámok azt sugallják, hogy a mikrohullámú készülék kezelése gyerekjáték, és teljesen veszélytelen. Néha azonban hallunk a mikrósütőkben bekövetkezett robbanásokról, sőt tűzesetekről is. Ilyenkor vajon a készülék vagy a felhasználó a hibás? 

Barbara Nickerson:

"A főzőtérben bekövetkező túlhevítésnél valóban keletkezhet szikra, sőt kisebb tűz is. Az előbbi akkor, ha a mikrohullám visszaverődik két fémfelület között. Az ebből adódó úgynevezett gyűrűfeszültség sistergő szikrában sül ki. A fémfelületek helyzetének megváltoztatásával azonban ez a jelenség kiküszöbölhető. A papír viszont elszenesedik, és a kartonlap is megég a mikróban, ha túlhevítik. Gyerekek ezért felügyelet nélkül inkább ne játsszanak a mikrosütővel."

Dr. A. Bognar:

"Főzésnél vagy víztartalmú anyagoknak a mikrohullámú készülékben való melegítésénél rövid idő alatt vízgőz keletkezik. A vízgőzt át nem eresztő (héjas) élelmiszerek a belsejükben fellépő túlnyomás következtében megrepedhetnek vagy szétpukkadhatnak. Légmentesen lezárt tárgyakat (például cumisüveg, műanyag fólia, konzervdobozok) ezért nem szabad a mikrosütőbe helyezni, mert a túlnyomás következtében felrobbanhatnak. Légbuborékot nem tartalmazó italok melegítés közben hirtelen túlforrhatnak, az úgynevezett forrponteltolódás miatt, de ez megelőzhető, ha kiskanalat helyezünk az italba."

Dr. J. H. Bernhardt és dr. K. W. Bögl:

"A mikrohullámú energiát eltérő mértékben nyelik el a különböző élelmiszerek és alkotórészeik: a fehérjék, a szénhirdrátok, a víz és a zsírok. Emiatt az élelmiszer belsejében az egyes részek nem egyszerre melegednek fel. A mikrohullámú melegítésnek megvannak tehát a maga törvényszerűségei, amelyek az adott élelmiszer tulajdonságai szerint térnek el a szokványos főzési technikákétól. Ezért különösen fontos a kezelési utasítás pontos betartása. A készülék gyártójának fel kell hívnia a figyelmet a mikrohullámú melegítés sajátosságaira."

H. Hess:

"A mikró használatánál figyelembe kell venni a gyártó utasításait éppenúgy, mint minden más háztartási eszköznél. Ami a robbanásokat illeti, csakis a víz forrpont eltolódásáról lehet szó. Ezzel kapcsolatban minden kezelési utasításnak tartalmaznia kell azt a figyelmeztetést, hogy kávéskanalat vagy valami hasonlót kell tenni a csészébe, mert akkor a forrpont eltolódás nem következhet be. A tűzesetekről annyit, hogy ha készítés közben az élelmiszer lángra kap (ami csak rendkívül szakszerűtlen kezelés esetén fordulhat elő), azonnal ki kell kapcsolni a készüléket. A többi háztartási készülékhez hasonlónak a mikrohullámú sütőknél is igen ritkák a készülékhibának tulajdonítható tüzek."

Dr. H. Pichert:

"A hagyományos főzőkészülékekhez képest a mikro könnyen kezelhetők, sőt joggal nevezhetők a legbiztonságosabbnak. Hagyományos főzésnél a leforrázás sokkal gyakrabban fordul elő. Ha a tojás szétpukkan, a víz hirtelen túlforr, vagy ha a mikró belsejében tűz keletkezik, kezelési hibának kellett történnie. A balesetek azonban elkerülhetők, ha a felhasználó tisztában van a készülék célszerű kezelésével, ami minden gépre elmondható."

MIKRO-SZOCIOLÓGIA

Egy 1993. évi felmérés adatai szerint Magyarországon a háztartások 13,5 százalékában van mikrohullámú sütő. Ezt azt jelenti, hogy napjainkban körülbelül 600 000 ilyen készülék működik az országban.

E magasnak tetsző szám ellenére is megállapítható, hogy a mikrohullámú sütők használata szorosan összefügg bizonyos szociológiai és életmódbeli jellemzőkkel. Míg a budapesti háztartások közül már minden harmadikban van mikró, a vidéki városi háztartásoknak csak 17, a községieknek pedig mindössze százaléka rendelkezik ilyen készülékkel.

A mikrohullámú sütő vásárlását jelenleg főként a jövedelem szerint a társadalom felső harmadába tartozók engedhetik meg maguknak. A legmagasabb jövedelmű csoportok körében a mikró ma már ugyanúgy hozzátartozik a háztartáshoz, mint például a mosógép.

Az adatok szerint a legtöbben az értelmiségiek és a kisvállalkozók közül használnak mikrót. Ami az életkori sajátosságokat illeti, eddig elsősorban a középgeneráció tagjai - a 30 és 50 év közöttiek - vásárolták már meg ezt a háztartási gépet.

Ezen túl az is megállapítható, hogy minél nagyobb a háztartás és minél több gyermeket nevelnek benne, annál valószínűbb, hogy a család már rendelkezik a konyhai munkát leegyszerűsítő mikróval.

Az, hogy a mikró elsősorban a városlakó, középkorú és gyermekes háztartásokban terjed el, az anyagi lehetőségeken túl azzal is összefügg, hogy e réteg általában fogékonyabb a technikai újdonságokra, és nagy szüksége van minden olyan eszközre, amely megkönnyíti a háztartás vezetését, illetve lerövidít az erre fordított időt.

A mikrohullámú sütők használatának módja és gyakorisága (százalékban):

	Melegítés	Olvasztás	Főzés	Sütés
Naponta többször	65	4	3	-
Naponta egyszer-kétszer	23	9	5	1
Hetente többször	11	32	19	4
Hetente egyszer-kétszer	1	30	14	9
Havonta többször	-	10	11	8
Havonta egyszer-kétszer	-	10	12	10
Ritkábban	-	5	17	10
Soha	-	-	19	58